Fejezet
1 1 | lábacskáival megkapaszkodik. Szép patyolatgyapjas, két fekete
2 1 | már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje:
3 1 | elbeszélte, amit tudott. Ágnes a szép fejét rosszallóan csóválta. ~-
4 1 | összenéztek. Kié vajon ez a szép, szomorú arcú leányka? ~-
5 1 | Ügyes szűcsmunka és szép tisztára mosott báránybőrből
6 3 | Péri lányok szép hajáról~Hát bizony a Péri
7 3 | Cserháton aratott részből a két szép hajadon. Ott esett meg a
8 3 | csillagok nézték fenn, mialatt a szép szemek behunyódtak idelenn.
9 3 | össze a csalitosban, az a szép aranyos haj, melybe a Csató
10 3 | sóhajtott, és lehajtotta szép fejét, mint a búzakalász
11 3 | sokáig nézte, nézte a két szép lány közül hol az egyiket,
12 4 | fájna úgy a szíve annak a szép, szőke asszonynak, akinek
13 4 | a felhők lába lóg le. ~A szép halovány arc fölé ernyőt
14 4 | aztán illőbb is ehhez a szép naphoz. ~Egy aranyozott
15 5 | körmöstül, bojtnak, s két szép ezüstcsat tartja össze.
16 5 | olyan, mint a palló; a szép Bitró Erzsébetnek köszönheti
17 5 | híreknek akadt elég hozója. ~A szép Filcsik Terka halálosan
18 5 | kitelik minden. ~Most már szép szóra, ígéretre fogta a
19 5 | meghallgatta, amikor fölébredt, a szép piros paplan fölébe oda
20 5 | tulipános bundával letakarva. ~Szép volt így haldokolva is.
21 6 | néni! Jó asszony az, ha szép is. ~- Látod is te a fekete
22 6 | Alig várta, hogy kijöjjön a szép molnárné. ~- Hallod-e, Vér
23 6 | zömök legény eléje állott, s szép nagy szemei mámoros fényben
24 6 | aztán meggondolta magát, s szép csendesen visszafordult. ~
25 8 | maradok, hogy a boszorkány egy szép lány volt. Színről színre
26 8 | a vén Galandáné nem tud szép lenni, ha akarja? Ej, ej,
27 8 | megdöfte tisztelendő uramat, s szép rendben, szó nélkül, csöndesen
28 9 | keresztény vallás is, mert egy szép szőke asszony van az istenek
29 9 | legjámborabb a hívek közt, s oly szép, ájtatos hangon énekli a
30 9 | a gózoni őszi búcsún. ~Szép, enyhe napok voltak. Sokan
31 9 | nézzelek még. Olyan nagyon szép vagy vele! ~~~
32 10| sütkérezni a napra. ~Mégiscsak szép ez a világ tavaszkor. Hogy
33 10| rámás csizmát az a szomorú szép leány. Mert nem volt rá
34 11| Az ott rajta az ő vetése. Szép abban a hegyben az igyekezet.
35 11| Istenem, Istenem, de csak szép is ez a csoltói határ! A
36 11| fehéres... ~De nini, milyen szép fűbokor nőtt odalenn a kavicsok
37 11| a jó, agyagos palóc föld szép, színes kövei. Hát biz ezeket
38 11| jutott semmi a vásárfiából. ~Szép kék szemecskéi a bátyja
39 12| tavaly ilyenkor, mikor a szép özvegy molnárnét, Vér Klárát
40 12| ötvenkettőben mesélik a lovak szép növését, vékony lábaikat,
41 12| csődör nyugtalanul rakosgatta szép, karcsú lábait, s csapkodott
42 12| ajtaja ki volt nyitva, s szép pirospozsgás menyecske jelent
43 12| leesett a tekintete a felesége szép piros arcára, hófehér keblére,
44 13| jár jól valaki. ~Hiszen szép, szép a menyasszony, akár
45 13| jól valaki. ~Hiszen szép, szép a menyasszony, akár a gyönge
46 14| selyempántlikát kifonta, a szép kis csizmát is levetette.
47 14| sem volt ott. Kivette a szép fehér korsót a tarisznyából,
48 14| vékony gyolcsvászon odatapadt szép derekához, s annak az igazi
|