Rész, Fejezet
1 I, 1 | kártyát jöjjenek rakni, amit azok készséggel megcselekedtek.~
2 I, 2 | Tükör és a Kis Máté voltak azok a misztériumok, amelyekbe
3 I, 2 | pajtásokat hívogatott neki, de se azok nem érezték magukat jól
4 I, 2 | a tanárainak, de mégsem azok közül való, akik a tanárok
5 I, 2 | árulók számba mennek, sem azok közül, akik csínyeket követnek
6 I, 3 | krétával az asztalon, már ti. azok, akik nem kártyáztak valahol
7 I, 4 | szintén sikereik vannak, sõt azok is, akiknek nincsenek. Mert
8 I, 4 | borítékokat s kihámlott azok titka.~Jókai Móric közte
9 I, 5 | tornánál, éneknél, táncnál, azok a gyakori kirándulásai voltak,
10 I, 6 | örömökbe, már amennyire azok neki ízlettek. Tényleg sokat
11 I, 6 | komáromi névestéken voltak azok primőrök s innen terjedtek
12 I, 7 | asztalnál szokott ülni, mire azok odamutattak egy nagy kerek
13 I, 7 | uram, meg a nádorispán, de azok se pestiek. Van ugyan néhány
14 I, 7 | termett, majdnem kizárólag azok a szerény tekintetes urak
15 I, 7 | a kocsija kerekeit, mire azok aztán gurultak-gurultak
16 I, 8 | némileg nyomormentesen csak azok élhettek, akik valamely
17 I, 9 | dolgozzanak itt a szeme elõtt.) Azok örömmel, lelkesedéssel fogadták. (
18 I, 10| kívánjuk, hogy legyenek azok közösek mindenkivel.«~Petõfi
19 I, 10| küldötteit a zöld asztalnál. Azok természetesnek találták,
20 I, 11| elõtt mentek el. Nem voltak azok még tán két puskalövésnyire
21 I, 12| klasszikus szépsége, és azok a nagy fekete beszélõ szemek« -
22 I, 12| foglaltak állást, már ti. azok a néhányan, akik csinálták
23 I, 12| Ebbõl az idõbõl datálódnak azok a sablonos alakok, sánta,
24 I, 12| lehetne megküldeni, mert azok már mind futnak a világ
25 II, 1 | Ferencnek és Gyulai Pálnak, s azok egy pár cikkben éles kritikát
26 II, 1 | ajánlkoznak arra, hogy amit azok restellnek maguk megtenni,
27 II, 1 | apodiktice kimondva, hogy azok semmit sem érnek.~3. Te
28 II, 1 | velem már régen tudattak azok az emberek, akik jelen voltak,
29 II, 1 | ennyi és ennyi regényt, mert azok valószínûleg néhány lustrum
30 II, 2 | polgár-erényeket követelnénk tõle, s ha azok a mi hibáink miatt annál
31 II, 3 | fogytak el és hová lettek azok az anyák, akik szülték õket?
32 II, 3 | igényei is kizárták, hogy azok more patrio szerkesztessenek.
33 II, 4 | elfér az egész földtekén, azok egy történet keretében,
34 II, 4 | harmadik kohójába, hogy azok ott mozogjanak kavarogjanak
35 II, 4 | tökéletes emberek csak azok, akik egyetlen epizódban
36 II, 4 | virágjait. Csak ilyenek lehettek azok és nem másformák. Csak így
37 II, 5 | de legjobban és legtovább azok élnek, melyek a Jókai emlékezetében
38 II, 5 | reggel 8 órakor ébredtek fel, azok arra a szomorú hírre keltek,
39 II, 6 | irányadó embereire, midõn azok meglátogatták, ráismerjen.
40 II, 6 | napok a sárga házban, ahol azok a szép regények születnek.
41 II, 6 | szép regények születnek. Azok a harmatos virágok. Lehetséges-e,
42 II, 6 | szamarat foglalkoztattak s azok mellett majorost, majorosnét
43 II, 7 | fazekakban fõztek valamit, azok alá mindig a népszerûségbõl
44 II, 7 | helyezte magát ellentétbe azok véleményével, kikkel társalgott.
45 II, 7 | hogy elvitték a pénzét »azok a tolvajok«, addig Jókai
46 II, 8 | a császár uralma alatt, azok daloló szekeresek, akik
47 II, 8 | otthon a két Rózát s ha azok visszautasítják, csodálkozik
48 II, 9 | mulatságok, nincsenek már azok a jóízû búcsúk, névnapok,
49 II, 9 | mint egy gyermeké, hozzá azok az ártatlan tekintetû, mélységes
50 II, 10| azt többé megállítani sem azok hallgatása, akik eddig dicsérték,
51 II, 10| akik eddig dicsérték, sem azok méltatása akik eddig csipkedték.~
52 II, 10| õszhajú, ráncos képû matrónák azok már.~A sok halálos díszebédeken
53 II, 10| a helybeli szakértõknek. Azok elolvasták, helybenhagyták,
54 II, 12| fordult a világ. Mert nem azok az érdemes emberek, akiknek
55 II, 13| mértékben és sorrendben kezdtek azok õrajta mutatkozni.~Nem lévén
56 II, 13| kellett festenünk, ahogy azok az õ szemében mutatkoznak,
57 Epil | takargatott adatokat, hol azok jellemének és életének megértéséhez
|