Rész, Fejezet
1 I, 1 | testvérnek, de amelyekbõl õket a ravasz Moholányi, Kollonich
2 I, 1 | maga mellett. Mit kínozzuk õket a könyvekkel? Az ógyallai
3 I, 1 | nem ok nélkül kímélte meg õket a fejsze. Kimondta már ezekre
4 I, 2 | behatolni. Ott forgatta õket naponkint a folyosón vagy
5 I, 4 | emelkedni vagy felülszárnyalni õket. Orlay Petrics jó novellákat
6 I, 5 | festett meg Kecskeméten, õket is felsorolja a lajstromban,27
7 I, 7 | bántotta. A szent hevület hozta õket össze, tekintet nélkül a
8 I, 7 | homlokok dicsfénye vonzotta õket e perifériába. Mikor a fiatal
9 I, 7 | szerinti ranglétra készté õket e szerénységre, hanem az
10 I, 8 | tekinthetnénk. Legyen szabad õket megkérni, nyilatkozzanak
11 I, 8 | addig szinte nyugtalanítá õket az a furcsa körülmény, hogy
12 I, 8 | érkezõ dráma szétszórja õket.~
13 I, 9 | kéz« szívesebben hagyja õket a jó érzésû Frankenburg
14 I, 9 | mintha a rügyfakadás izgatná õket.~Pozsonyban ott könyökölt
15 I, 9 | hajója vitorláit, hadd hajtsa õket a forradalmi szellõ s megtette
16 I, 9 | levegõben röpködtek, nem kellett õket kisajátítani, mindenkiéi
17 I, 10| nyomdahelyiség ajtajában várta õket.~- Azért jöttünk - fordult
18 I, 11| mindkettõjük iránt, bevezette õket az irodalomba. Gondolja
19 I, 11| ajánlkozott s elvezette õket Jókai szállására a Hatvani
20 I, 12| ellenállhatatlan erõvel csábítja õket áthágni a valóság határait,
21 I, 12| hatalom bele fog kötni, hogy õket egy vagy más módon félretegye.
22 I, 12| egy napra se biztosíthatja õket arról, hogy a muszka itt
23 I, 12| nemsokára a kormány is követte õket. Jókai is a menekülõkkel
24 I, 13| ünnepek ott töltésével kellett õket kárpótolni. Csak kevéssel
25 I, 13| szívüket, amely megríkatja õket, egy kalendáriumnak a címlapja:~
26 I, 13| dicsõség egyformán ragyogta be õket s játszva simítá el a korkülönbséget
27 II, 1 | iránti gyûlölet hevítette õket, nem gyûlölte e két igen
28 II, 1 | ömlengõ dicsériádái ingerelték õket ellentmondásra. Vannak vadászok,
29 II, 1 | látogatására. Gyakran lehetett õket együtt látni s szembeszökõ
30 II, 2 | szépen nyílnak, majd ellepik õket a hernyók milliói. Jókai
31 II, 3 | hogy melyik országba tegye õket, hol lesz rájuk a legnagyobb
32 II, 3 | azok az anyák, akik szülték õket? Mert azután is születtek
33 II, 3 | aki maga köré gyûjtené õket és emelné pályájukon. A
34 II, 3 | beszélgetnek, hogy lehetetlen õket elválasztani. Lauka és Balázs
35 II, 4 | hibájuk, hogy nem látom õket, mert bennük vagyok. Ha
36 II, 4 | vagyok. Ha kívülrõl mintáznám õket, meglehet, hogy jobb lábon
37 II, 5 | valamely végzet helyezte volna õket az ország ügyeinek élére.
38 II, 7 | tagok), tíz órakor otthagyta õket, lefeküdt.~Mihelyt behurcolkodtak
39 II, 7 | lidérc ül, figyelmeztetve õket tolluknak minden bemártásánál: »
40 II, 8 | tehetségeket, rosszul fizeti õket, sorját két krajcárjával,
41 II, 8 | fölhajszolásában, utánuk jár, sürgeti õket, azért mondják, hogy a »
42 II, 8 | Kossuth, hogy szívesen látja õket, de a hegedûiket ne hozzák
43 II, 9 | hátrányunkra csúsztak ki az õket illetõ teher alól; határozatba
44 II, 9 | azután, a szögletbe vonva õket -, láttam a nagyságos asszonyt
45 II, 9 | és nyájasságot mutatott, õket - ami talán helytelen is
46 II, 9 | látjátok!~Azzal megölelte õket szeretettel és a többi az
47 II, 10| Nem is tudja, hogy hívják õket. Még tetejébe néhány hónap
48 II, 11| Ott senki sem kergette õket el s Jókai legfeljebb azért
49 Epil | ugyancsak közelrõl látták õket az olvasók is és éppen úgy
|