1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1532
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1001 II, 5 | amit fentebb mondtunk, hogy Jókai tárgyaival az ínycsiklandozó
1002 II, 5 | hibáztatta ugyan a kritika, hogy lelki fejlemény híján hajtják
1003 II, 5 | elsõ magyar íróról. Lehet, hogy tud is felõle. Oh, bizonyosan,
1004 II, 5 | ott fent az a baja van, hogy rebellis név. A királynak
1005 II, 5 | van, még ha nem tudná is, hogy írt volna Jókai valaha valamit,
1006 II, 5 | bizonyosan nem felejtette el, hogy gróf Zichy Nándor írt valamit,
1007 II, 5 | hiszen csak a minap volt, hogy a brazíliai császár (Dom
1008 II, 5 | Jókaival.~Tudni kell azonban, hogy akkor a Burg még nem volt
1009 II, 5 | olyan szólam arra nézve, hogy fiatalasszony volt a háznál -
1010 II, 5 | Arra is figyelmessé tették, hogy a »Szerelem bolondjai«-ban
1011 II, 5 | szerepel.~Így történt aztán, hogy egy udvari estélyen (azon,
1012 II, 5 | dolgozott.~- Azt hiszem, hogy porszemeket hordok vele
1013 II, 5 | Valériát s megbíztatta, hogy vegye õ is a karjaira.~Mint
1014 II, 5 | mindig több-több szesz kell, hogy idegeit felhangolja. A Magyar
1015 II, 5 | a publicisztikát. Érzi, hogy nem tud versenyt üvölteni
1016 II, 5 | az õ életének folyamatja. Hogy forrt ki ifjúkori romlottság
1017 II, 5 | Sokan gúnyolódnak vele, hogy nem is olvassa. Szerepét
1018 II, 5 | túlvilági élet.~Persze, hogy a Csernátony szókimondó,
1019 II, 5 | gavallér lovagias ügyében, hogy Csernátonyval nem lehet
1020 II, 5 | És ez mind attól függ, hogy a Pulszky pisztolycsöve
1021 II, 5 | fogtak, akkor vallotta be, hogy voltaképpen nem is olvasta
1022 II, 5 | növekedett saját lapja iránt, hogy a végén már nem is olvasta,
1023 II, 5 | végén már nem is olvasta, hogy ne csináljon magának rossz
1024 II, 5 | lúdbõrzött a háta, elgondolva, hogy ezért meg amazért megharagusznak
1025 II, 5 | lehetett volna jósolni, hogy jöhet idõ, amikor mindenüvé
1026 II, 5 | elõbb nõnie a városnak, hogy a vételár úgy megnõhessen.76 ~
1027 II, 5 | úr nem igen tévedt erre), hogy ki lakik a sárga házban.~
1028 II, 5 | Egyetlen ékessége a háznak, hogy az udvarán egy szép kis
1029 II, 5 | amikor õróla feledkeznek el, hogy ott van.~Róza asszony ugyan
1030 II, 5 | asszony ugyan gondoskodott, hogy magát folyton észrevétesse
1031 II, 5 | leány isten ajándéka volt, hogy a Jókai-otthon ne legyen
1032 II, 5 | Gondoskodik az ég az õ madarairól, hogy a bokor, melyben a fülemilének
1033 II, 5 | nagymamához azon hitben, hogy Jókai, akinek el kellett
1034 II, 5 | származását és azt kívánta, hogy a kis unoka végképp náluk
1035 II, 5 | és az a hibája is volt, hogy akármikor elvihette tõle
1036 II, 5 | szalonnadarabokat forgat fölöttük, hogy a rájok csöpögõ zsírt föligya
1037 II, 5 | az ország ügyeinek élére. Hogy egy minisztert földi halandó
1038 II, 5 | volt egyébrõl szó, csak hogy ki hová szavaz. A lapok
1039 II, 5 | csatlakozott zsidók is érezték, hogy most az egyszer ki kell
1040 II, 5 | a szomorú hírre keltek, hogy Gorovenak 6 többsége van.
1041 II, 5 | József állandó hirdetéseire, hogy »nincs többé kopasz fej«,
1042 II, 5 | lakomák, áldomások után, hogy az országnak körülbelül
1043 II, 5 | vett azzal az eltökéléssel, hogy behozza a Házba. Tizenegy
1044 II (77)| Jellemző, hogy a gyászjelentésben Jókai
1045 II, 5 | s még mindég látszott, hogy kora legszebb férfiai közé
1046 II, 6 | ritka koponya bírja meg, hogy bele ne szédüljön.~A mi
1047 II, 6 | Szinte csodálatos volt, hogy észre sem látszott venni
1048 II, 6 | dicsõségét. Sokan azt hitték, hogy ez tettetés, fölvett színpadias
1049 II, 6 | ezt, olyan jól játszotta, hogy igaznak kell venni, mert
1050 II, 6 | okvetlenül úgy kell venni, hogy nem volt benne szeg.~A hivalkodás
1051 II, 6 | az eszét az a gondolat, hogy ugyan minek ennek a Jókainak
1052 II, 6 | adta meg neki azt az egyet, hogy fõkorteseire és irányadó
1053 II, 6 | szintén hozzájárult ahhoz, hogy soha kétszer meg ne válasszák
1054 II, 6 | társaság õt is rávette, hogy a munkában részt vegyen
1055 II, 6 | békét, csendet, nyugalmat, hogy kedvére átadja magát múzsájának,
1056 II, 6 | szinte azon a határon van, hogy a kulcslyukon is be tudjon
1057 II, 6 | se nem hallottam.~- Hát hogy tudtad úgy leírni?~- Huray
1058 II, 6 | egyszer-másszor…~Érintettük már, hogy »Az arany ember« külsõ története
1059 II, 6 | biztosan merjük állítani, hogy a bûbájos Noemi és a Timár
1060 II, 6 | honvédezredes özvegye fölkérte, hogy vállalja el gyermekei fölött
1061 II, 6 | és megígértette férjével, hogy semmi esetre se fogadja
1062 II, 6 | már titokban tartotta, s hogy az asszony ne járhasson
1063 II, 6 | hagyva figyelmen kívül, hogy ez a viszony is inkább volt
1064 II, 6 | hõs osztályrészéül kell hogy jusson, a vezérlõ alapeszme
1065 II, 6 | vagyonrészbe, ahelyett, hogy úgyszólván éhen pusztul
1066 II, 6 | Jókai sohasem teremtett. Hogy Jókai az effajta emberek
1067 II, 6 | lehetne mondani joggal, hogy tulajdonképpen csak egy
1068 II, 6 | akarna errõl olvasni! Igaz, hogy csak egy költõ álma. De
1069 II, 6 | cserebere. Köztudomású, hogy az Androméda-csillagot hamarabb
1070 II, 6 | elõszobákban ácsorogni, hogy a választóidnak kieszközölj
1071 II, 6 | forint, úgy maradt ott, hogy senki sem akarta vállalni.
1072 II, 6 | szemrehányást téve Jókainak, hogy miatta jutott ilyen helyzetbe,
1073 II, 6 | tehetett egyebet a költõ, mint hogy félbeszakítván a lassú pénzcsinálást (
1074 II, 6 | Illéssyék eddigi lakásába, hogy amikor kedve tartja, mindig
1075 II, 6 | elõhozván esztergáját, hogy mint a csizmákat varró Tolsztoj
1076 II, 6 | mesterembernek, az jár eszében, hogy ez a ház voltaképpen már
1077 II, 6 | Lendvayné is elismerte, hogy a legszebb kezek Magyarországon.
1078 II, 6 | Magyarországon. Nem csoda tehát, hogy házsártos és féltékenységi
1079 II, 6 | már minden ismerõst innen, hogy végre nem maradt más érdekes
1080 II, 6 | elkeserítették, ritka nap, hogy elõ nem fordultak, többnyire
1081 II, 6 | férjét, mert szerette. Tudta, hogy ezzel boldogtalanná teszi,
1082 II, 6 | tenni, miként szövõdik az, hogy egy asszony, aki nagylelkû,
1083 II, 6 | mindenekelõtt azt kell megérteni, hogy az öregasszony és a férje
1084 II, 6 | kordában kell tartania, hogy ember legyen belõle s el
1085 II, 6 | anya állandó aggodalma, hogy fia valami piszokba keveredik
1086 II, 6 | ilyenek miatt, dacára annak, hogy Jókai sohase tartozott a
1087 II, 6 | jeleneteket; büszke volt rá, hogy Toldy Ferenc olyanoknak
1088 II, 6 | visszatérõ váltók. Látta, hogy megy be mindig beljebb és
1089 II, 6 | beljebb az anyagi bajokba s hogy csapnak majd össze egy napon
1090 II, 6 | lehetne tudni. Ha tudná, hogy nemcsak olyan váltókat fizet,
1091 II, 6 | könyörögni s fenyegetõznek, hogy fõbe lövik magukat. A költõ
1092 II, 6 | elnyeli a nagy jövedelmet, de hogy ezt az asszony észre ne
1093 II, 6 | Jókai lelkiismeretét is, hogy legalább az asszony is élvez
1094 II, 6 | magának. Azt kell hinnie, hogy a Jókaiék leánya. Az asszony
1095 II, 6 | harmatos virágok. Lehetséges-e, hogy ott nincs napfény?~Nincs,
1096 II, 6 | tanút lehetne felvonultatni, hogy a legáldottabb, leggyöngédebb
1097 II, 6 | mint ahányat amellett, hogy Xanthippé volt. Mert amazok
1098 II, 6 | érte, ha valahol elmaradt, hogy igyekezett kitalálni a gondolatát
1099 II, 6 | arra gondol szánakozón, hogy mennyit kell dolgoznia szegény
1100 II, 6 | lehajlik, de ha dühbe gurul, hogy a könnyelmû Móric mennyi
1101 II, 6 | õrült összegeket ad ki -, hogy aztán megbánja és soha rá
1102 II, 6 | amikor abban gyönyörködött, hogy néhány hatosból hozza ki
1103 II, 6 | hiányoztak.~III. Róza beszéli, hogy mikor egyszer három fiatal
1104 II, 6 | folyton vigyázni kellett, hogy jó hangulatának cserepe
1105 II, 6 | néha nagy diplomáciával, hogy a béke meg ne zavartassék.
1106 II, 6 | kertjében. Jókai tudta, hogy az asszony a tyúk árát fogja
1107 II, 6 | átadván neki öt forintot, hogy ezt, ha délbe haza jön,
1108 II, 6 | azért ragaszkodott ahhoz, hogy a nyár egy részét ott töltsék -,
1109 II, 6 | is, csak azt nem tûrte, hogy megcsalják, s ha valami
1110 II, 6 | kocsist senki sem számoltatta, hogy mennyi zabot esznek meg
1111 II, 7 | orvosok azt ajánlották, hogy hagyja abba a munkát és
1112 II, 7 | birodalmi képviselõ felbiztatta, hogy látogassa meg Bismarckot,
1113 II, 7 | Braun ki is eszközölte, hogy a vaskancellár kihallgatáson
1114 II, 7 | dibdáb számítást megvetve, hogy visszamenni éppen annyiba
1115 II, 7 | Ezt annyira megszokta, hogy késõbb is, mikor teljesen
1116 II, 7 | ruhában is úgy lépeget ki, hogy a kardjába meg ne botoljék.~
1117 II, 7 | az a kompromisszum lett, hogy legalább télen viselje s
1118 II, 7 | Auflaufokat honosította meg s »hogy Móricnak ne fájjon a szíve«,
1119 II, 7 | estélyek s mindenki rajta volt, hogy vendégszeretõ asztalát a
1120 II, 7 | Milyen boldogság volt, hogy megint írhat! Megírta az »
1121 II, 7 | regényt A Hon számára s hogy az Üstökösön lendítsen,
1122 II, 7 | tisztelõi is bosszankodának. Hogy egy Jókai egyáltalában utánoz,
1123 II, 7 | nincsen annak tudatában, hogy ki õ«, mások ellenben elbizakodottságnak
1124 II, 7 | minõsítették: »azt hiszi, hogy már neki minden szabad«.
1125 II, 7 | Talán nem arra gondolt, hogy mi való és mi nem való egy
1126 II, 7 | Hanem csak arra gondolt, hogy mi való a csigáknak.~Kétségtelen,
1127 II, 7 | abból az ötletbõl írta, hogy egy megvakult németországi
1128 II, 7 | szüzsét. Valószínû tehát, hogy a Verne-utánzatokat is ilyenfajta
1129 II, 7 | nyílt ülésen szembe mondták, hogy nemcsak nem államférfi,
1130 II, 7 | törökül festett a kincstár, hogy a Lánchíd-vám rézgarasait
1131 II, 7 | volt alkalmas egy csodához, hogy valamely merész eszmével
1132 II, 7 | hangosabban nyilvánult az a vágy, hogy a Deák-párt fölfrissítse
1133 II, 7 | fölfalni a kétszáztízet!~Hogy lehet ez? Nagy fejrázások
1134 II, 7 | Ösztökélte ugyan Bónis Samu, hogy az elégedetlen elemeket
1135 II, 7 | Ugronékkal; Deák azt felelte, hogy a kisebbségbõl könnyû kilépésre
1136 II, 7 | fenyegetni. Ehhez járult, hogy az Andrássy Gyula gróf jövendõ
1137 II, 7 | hagyományos »húsos fazekak«. Hogy volt-e a fazekakban hús,
1138 II, 7 | annyira bizonyos, mint az, hogy mikor a fazekakban fõztek
1139 II, 7 | madár, vagy úgy is lehet, hogy jõ, mint a madár, s elmászik,
1140 II, 7 | szerencse.~Az bizonyos, hogy itt jól érezte magát. Szelíd
1141 II, 7 | gavallérok. Azt lehetne hinni, hogy kétszáz herceg hullámzik
1142 II, 7 | kiegyezési mûve kigondolva! Hogy legyen benne egy olyan város
1143 II, 7 | költõnket. Panaszkodik, hogy a beszédek hallgatása bosszantóan
1144 II, 7 | képessé tett a gondviselés, hogy a humor pompájával ékesíthesse
1145 II, 7 | maradni, úgy megszökhetett, hogy a szemfüles wippek észre
1146 II, 7 | hiányzott nála, mint azt, hogy mi volt meg benne. Híjával
1147 II, 7 | annyira elfelejtette, ki õ, hogy minden szokás ellenére felállt,
1148 II, 7 | felállt, mert úgy hitte, hogy csak állva beszélhet egy-egy
1149 II, 7 | sokat gúnyolták amiatt, hogy a fejét nem tudja hordani
1150 II, 7 | vagy ha igen, látszott, hogy feszélyezi; ideges lett,
1151 II, 7 | miniszterek is, tudták, hogy jó, engedékeny és a sarkára
1152 II, 7 | véleménnyé vált az országban, hogy rossz politikus, hogy nem
1153 II, 7 | országban, hogy rossz politikus, hogy nem ért a politikához és
1154 II, 7 | mindnyájan. Hiszen igaz, hogy nem volt államférfiú, de
1155 II, 7 | politikának?~De tegyük fel, hogy egy beszédet se mondott,
1156 II, 7 | senki sem hányta a szemükre, hogy mit keresnek a Házban? Vagy
1157 II, 7 | korban, melyrõl azt mondják, hogy aranyesõk hulltak a magasból.
1158 II, 7 | megszûnt. Debrecenben kis híja, hogy a fogát is ott nem hagyta.
1159 II, 7 | értelemben talán mégis igaz, hogy rossz politikus volt.) Be
1160 II, 7 | volt.) Be kell ösmerni, hogy mindenütt ott volt, ahol
1161 II, 7 | ott, ahol osztozkodtak. S hogy mégis szidták és kicsinyelték
1162 II, 7 | abban a gyengeségében lehet, hogy az óriásoktól minden téren
1163 II, 7 | téren óriásit várnak - s hogy a kis kaliberû emberek erényei
1164 II, 7 | a különös szeszélyében, hogy Neppel Ferenc jobban játszotta
1165 II, 7 | fölemelte szavát a Házban, hogy ahol a mázsás érvek már
1166 II, 7 | szittya az ellenzékrõl, hogy »komédia«, mély fölháborodással
1167 II, 7 | tõle megválni. Hiába tudta, hogy az neki ártalmas. A morfintól
1168 II, 7 | Pont hat órakor beállít, hogy egy perc se menjen veszendõbe.
1169 II, 7 | kiadásnál, ami azt jelentette, hogy nincs »sengli«-je. »Hárman
1170 II, 7 | meghívott egy treffet, jelezve, hogy három »treff«-je van. Mindennapra
1171 II, 7 | mamelukjaihoz, eldicsekedve, hogy nyert vagy panaszkodva,
1172 II, 7 | nyert vagy panaszkodva, hogy elvitték a pénzét »azok
1173 II, 8 | ez Jókait arra buzdítja, hogy feltámassza régi szépirodalmi
1174 II, 8 | sürgeti õket, azért mondják, hogy a »lábával szerkeszt«. A
1175 II, 8 | Borsszem Jankóhoz (melynél, hogy jobb élclapot találjunk,
1176 II, 8 | szépirodalmi lapokat (csodálatos, hogy ilyeneknek alapítására mindig
1177 II, 8 | körül is annyi író támadt, hogy most nem egy Pilvax-asztal
1178 II, 8 | találhatott vigasztalást (hogy nem minden ember kálvinista
1179 II, 8 | írva a végzet könyvében, hogy a fõváros is elõre lép egy
1180 II, 8 | székes fõváros lesz belõle, hogy a kolozsvári egyetemi tanárok
1181 II, 8 | furfangos Lauka és társai, hogy még egy harmadik irodalmi
1182 II, 8 | barátai rossz néven vették, hogy ebben az útjában nem látogatta
1183 II, 8 | volt arra a hírlapi hírre, hogy egy odatévedt cigánybandának,
1184 II, 8 | azt izente volna Kossuth, hogy szívesen látja õket, de
1185 II, 8 | emberek elhitették vele, hogy Kossuth ellenszenvet érez
1186 II, 8 | merítvén bizonyos jelekbõl, hogy a nagy ember õt, mint írót
1187 II, 8 | között s bizony kicsiny híja, hogy már az »Egy az isten« címlapjára
1188 II, 8 | banya, a keringõzõ lepkérõl, hogy volt annak egy szép leánya,
1189 II, 8 | szép leánya, a csigáról, hogy elment azt megkéretni egy
1190 II, 8 | kampós bot vala a kezében, hogy egy egész napi út elejétõl
1191 II, 8 | munka már akadozott, várta, hogy a tálalást jönnek jelenteni,
1192 II, 8 | semmi egyebet nem tett, mint hogy csillapító beszédet tartott
1193 II, 8 | állandó forrása volt az, hogy a választókerülete közepén
1194 II, 8 | apróra értesült napról-napra, hogy az is, ez is elpártolt mellõle.
1195 II, 8 | annyira elkedvetlenítette, hogy sehol se akart többé föllépni,
1196 II, 8 | megjön az ideje annak is, hogy már nem marasztalnak…~A
1197 II, 8 | szophat az író a kisujjából.~Hogy csak a nagyobbakat említsük,
1198 II, 8 | nyilvánvaló szándékkal, hogy kibeszélje az idõt, míg
1199 II, 8 | Ráby«. Maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz,
1200 II, 8 | milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves
1201 II, 8 | alá veszi a megyeházat, hogy kedvencét kiszabadítsa,
1202 II, 8 | hozzá nem illõ részektõl, hogy a regények között is legyen
1203 II, 8 | Petõfi-reminiszcenciákban. Hogy lángol, hogy szereti, hogy
1204 II, 8 | Petõfi-reminiszcenciákban. Hogy lángol, hogy szereti, hogy dicsõíti most
1205 II, 8 | Hogy lángol, hogy szereti, hogy dicsõíti most ezt a Titánt!
1206 II, 8 | fölajzott képzelõtehetségének, hogy él még. A csaló Manasses
1207 II, 8 | visszautasítják, csodálkozik fölötte. Hogy lehet azt nem enni? Mikor
1208 II, 8 | enni? Mikor pedig Petõfi is hogy szerette!~Minden szavára
1209 II, 8 | szokta mondani Palugyai: hogy ettõl a hetvenéves ember
1210 II, 8 | lehetett volna jósolni, hogy e túlságos termékenység
1211 II, 8 | A következés megmutatta, hogy nem írta ki magát sohasem,
1212 II, 8 | nem írta ki magát sohasem, hogy tehát e tekintetben nem
1213 II, 8 | szakadatlan tevékenység. Igaz, hogy nem is használt. Mert e
1214 II, 8 | szerény volt igényeiben, hogy ezzel a többi írók árait
1215 II, 8 | mese-magnak nem hagyhatott idõt, hogy az a pihentetésben kiformálódjék.
1216 II, 8 | ki rögtön a virágmagot, hogy az csírázik, nõ és nyílik
1217 II, 8 | alatt.~A másik hátrány az, hogy a tíz-tizenkét kötettel,
1218 II, 8 | mindenki érezte, maga Jókai is, hogy a napjai meg vannak számlálva.
1219 II, 8 | járni kellett az ügyvédeket, hogy halasztásokat, feloldásokat
1220 II, 8 | el oly szüntelen munkába, hogy az adósságoktól szabaduljon,
1221 II, 8 | nem igen izgatta. Hanem hogy õt folytonosan zavarják,
1222 II, 8 | De azért nem kell hinni, hogy ennek valami külsõ látszatja
1223 II, 8 | pszichológiája van. Látjuk, hogy Jókaiék mindig takarékosabbak,
1224 II, 8 | tudjuk állapítani 1880-ból, hogy a torlódó adósságok ereje
1225 II, 8 | rosszabbodott napról-napra, hogy a költõ is arra az elhatározásra
1226 II, 8 | elsõ lapjára.~Fejébe vette, hogy õneki hivatal kell. Milyen
1227 II, 8 | Homernek azzal az ürüggyel, hogy nem segíthet meg minden
1228 II, 8 | meghatározott dologgal állt elõ, hogy a fiumei kormányzóságnál
1229 II, 8 | gondolattal, csak azt kötötte ki, hogy olyan hivatal legyen, amiben
1230 II, 8 | köze oda szúrja azt is, hogy milyen szegény az ország,
1231 II, 8 | szavakat ravaszul, okosan, hogy a király elérteni véli és
1232 II, 8 | Így lõn megint igazzá, hogy »Ali kezei hosszúk«,82 hogy
1233 II, 8 | hogy »Ali kezei hosszúk«,82 hogy Magyarországon ebben a korban
1234 II, 8 | amikor már nem ért semmit, hogy adóssága tavaly csodálatos
1235 II, 8 | hatványozódott szemében azáltal, hogy ilyen modorban történt s
1236 II, 8 | emelkedett a gondolatra, hogy a király úgy bánt vele,
1237 II, 8 | csak kegyajándék az; igaz, hogy egy királytól nem megszégyenítõ.
1238 II, 8 | gondolatai, máskor úgy, érezte, hogy egy szörnyû titkot hordoz
1239 II, 8 | remegve nézte az arcokon, hogy nem sejtenek-e valamit?
1240 II, 8 | költõtõl, neki jutott eszébe, hogy - nem lehet.~Hegedüs, aki
1241 II, 8 | innentõl, csakhamar észrevette, hogy Jókai megint ott van, ahol
1242 II, 8 | megint ott van, ahol volt, hogy a harminchatezer forint
1243 II, 8 | erõsebb kézzel fogott hozzá, hogy tûrhetõbb helyzetbe juttassa.
1244 II, 8 | körülmény lehetõvé tette, hogy a kevésbé nyomasztó terheitõl
1245 II, 8 | megszûnt alperes lenni. Igaz, hogy háziúr sem volt már többé.
1246 II, 9 | különös, ósdi furcsaság, hogy e parlamentben, ahol tíz
1247 II, 9 | úgy beszélni egy félóráig, hogy legalább három-négy vétséget
1248 II, 9 | vétessék, jeléül annak, hogy a sokaság elméjét nem mindig
1249 II, 9 | nyugodott meg csak abban, hogy Jókait az adósságoktól megmentse,
1250 II, 9 | támogatta azt a tervet, hogy fuzionáljon az Ellenõrrel,
1251 II, 9 | dolgokat sem lehet elintézni. Hogy egyik lap se legyen megalázva,
1252 II, 9 | járt a Házba. Azt beszélte, hogy azért nem járt eddig emberek
1253 II, 9 | mert mindig attól félt, hogy van valami A Honban, ami
1254 II, 9 | azt olyan modorban teszi, hogy nem törõdik az eredménnyel.
1255 II, 9 | barátom!~Bocsáss meg kérlek, hogy levélben alkalmatlankodom,
1256 II, 9 | de lehetetlennek hiszem, hogy Általad most kihallgatást
1257 II, 9 | Lángnak érdemei vannak, hogy az óhajtása teljesüljön,
1258 II, 9 | minél elébb tudnom kell azt, hogy a kormány mi nézetben van
1259 II, 9 | hosszabb história, mintsem hogy röviden rezümálni lehetne.
1260 II, 9 | magyarok sopánkodtanak, hogy hejh, kivesztek már az igazi
1261 II, 9 | földrajzhoz, elhatározta, hogy egy nagy munkát létesít
1262 II, 9 | tanácskozásokat és dacára annak, hogy azokon Weilen udvari tanácsos,
1263 II, 9 | kívánta azt a megjegyzést, hogy a magyarországi románok
1264 II, 9 | ütötte el a vitát: »Lehet, hogy nincs úgy, de nekik örömet
1265 II, 9 | azt találta a bizottság, hogy valamely tételnél az osztrákok
1266 II, 9 | határozatba ment tehát, hogy átiratilag kell megkeresni
1267 II, 9 | államnyomda igazgatóját, hogy a tételt a kvóta értelmében
1268 II, 9 | meg, már csak azért se, hogy a magyarokat bosszantsa.~
1269 II, 9 | trónörökös annyira megszerette, hogy sokszor bizalmas magándolgaiban
1270 II, 9 | kibontani, életföltétele ezért, hogy a környezete szeresse, dédelgesse
1271 II, 9 | szeresse, dédelgesse és hogy a távoli pontokról is folyton
1272 II, 9 | formájában. Elmondhatni, hogy élete verõfényes volt s
1273 II, 9 | gyengeségekkel volt megbélelve, hogy az elõkelõeknek ez a kicsiny
1274 II, 9 | asszonyi ravaszsággal s hogy tervét kivihesse, sokat
1275 II, 9 | hajlam, elhatározták tehát, hogy »apja« elviszi Münchenbe,
1276 II, 9 | Évek múltak el anélkül, hogy valami rendkívüli történnék.
1277 II, 9 | csak abban különbözik, hogy néha õ veri meg Tiszáékat
1278 II, 9 | Mindamellett száguld az idõ; hogy egy év megint elmúlt, csak
1279 II, 9 | maharadzsa az évi adót, vagy hogy a »Monarchiá«-ból egy új
1280 II, 9 | felemlegetve különbözõ alakban, hogy mi lesz a szegény kis Rózából,
1281 II, 9 | álmatlan éjszakákon, anélkül, hogy valamit határozna. Bízta
1282 II, 9 | rontott be nagyanyjához, hogy tudni akarja a színvalót: »
1283 II, 9 | alatt rögtön intézkedett, hogy Rózát a törvényes formák
1284 II, 9 | visszautazott Münchenbe, hogy onnan eltávozva, Párizsban
1285 II, 9 | délután panaszkodott aztán, hogy nem jól érzi magát, este
1286 II, 9 | oly gyakran betegeskedett, hogy csak rövid idõközökben volt
1287 II, 9 | függött az orvosok szerint, hogy a gyulladás átmegy-e a tüdõ
1288 II, 9 | szigorúan megparancsolta, hogy ápolónõt fogadjanak és õk
1289 II, 9 | orvosok másnap kijelentették, hogy holnap már el is hagyhatja
1290 II, 9 | gyérvilágítású szobában, hogy Jókainé végig lépdel a szõnyegen
1291 II, 9 | rákiáltok, veszem észre, hogy mozdulatlanul alszik mellettem.
1292 II, 9 | kellett hálni egy szobában, hogy élõ lényt tudjon maga mellett,
1293 II, 9 | idegeit annyira csillapítsa, hogy Majmuna álomtündér legalább
1294 II, 9 | transzcendentális erõ késztette, hogy dõzsöljön a kínban. Róza
1295 II, 9 | egy olaszországi utazásra, hogy az emberek, bútorok közül
1296 II, 9 | idegesség, az álmatlanság, hogy az olasz útban a szállodákban
1297 II, 9 | bíbelõdik. Mert az volt a sorsa, hogy vitessék, tehát vitetett.
1298 II, 9 | amennyit ártott hírének.«~Hogy keresett volna ily pártfeleket,
1299 II, 9 | nincsenek nyomós jelek, de hogy tûrte és legyezte az õt
1300 II, 9 | tehetségek lappangtak, lehetetlen hogy azokat ne az õ regényei
1301 II, 9 | meg is csókolta, anélkül, hogy tudná ki volt ez vagy amaz.
1302 II, 9 | süt egyformán mindenkire.~Hogy minek lehetne minõsíteni
1303 II, 9 | És végre nem lehetetlen, hogy bizonyos apostoli magaslaton
1304 II, 9 | arra a gondolatra vezethet, hogy azért nem értékelte a szeretetét,
1305 II, 9 | szeretetet mutatott, nem érezte, hogy ad valamit. Hiszen ezzel
1306 II, 9 | kisebb-nagyobb hordókban, hogy valamelyiknél megállapodjék
1307 II, 9 | Mindenbõl látni lehetett rajta, hogy nagy ember. Nehéz lett volna
1308 II, 9 | fejével, mintha restellné, hogy ennyi okos ember közé tolakodott
1309 II, 9 | és mégis érezni lehetett, hogy ez Jókai és hogy Jókai csak
1310 II, 9 | lehetett, hogy ez Jókai és hogy Jókai csak ilyen lehet.~
1311 II, 9 | nyaka volt (talán azért, hogy kálvinista ember), betegségeinél
1312 II, 9 | Leány és apa versenyeztek, hogy egymásnak örömet okozzanak.
1313 II, 9 | hítt festõ-»kollegákat«, hogy õ se unja magát. Kedves
1314 II, 9 | szolgálatban van«.~Mondani se kell, hogy mindig dolgozott és tervezett.
1315 II, 9 | szerelmi vallomás lett, és hogy akar-e Róza a felesége lenni?
1316 II, 9 | lenni? Róza kijelentette, hogy annak egy nagy akadálya
1317 II, 9 | elõadták neki úgy, amint volt, hogy mit szól hozzá. Végighallgatta
1318 II, 9 | hangnyomatával:~- Azt akarom, hogy semmiben se lássatok az
1319 II, 9 | menni, nekem kelljen kérnem, hogy ne tegye«. Keglevich már
1320 II, 9 | végzetes vágyat érzett ahhoz, hogy kiélezett fegyverekbe rohanjon.~
1321 II, 9 | oly elementáris erõvel, hogy sok huzavona után Keglevich
1322 II (85)| fel annak a bizonyságául, hogy Jókai mennyire nem ismerte
1323 II, 10 | sõt némi hasznát látta, hogy piktorok közé került. Feszty
1324 II, 10 | van már õ utána mindenütt, hogy egy-kettõ fel se tûnt. Minden
1325 II, 10 | És hát túl volt õ azon, hogy dicsõség számba menjen,
1326 II, 10 | azonban biztosan megmutatja, hogy a karikírozott egyén tényezõ
1327 II, 10 | olajba azzal a tudattal, hogy a történelmi képtárak, múzeumok
1328 II, 10 | kaliberû celebritás is, de hogy egy borbélymûhely cégtáblája
1329 II, 10 | kiágazásokban is részesült, hogy a 70-es években üzleti élelmességbõl
1330 II, 10 | az elsõ két esztendõben, hogy nem minden ok nélkül kiáltott
1331 II, 10 | szárnyra az írói körökben, hogy Jókai zsenije megcsappant,
1332 II, 10 | amit úgy szoktak kifejezni, hogy »kiírta magát« s a közönségbe
1333 II, 10 | feltartózhatlanul terjedett a hit, hogy a regényei már nem olyan
1334 II, 10 | Epéjükkel aztán annyira mentek, hogy nemcsak a hibáit domborították
1335 II, 10 | aki arról írt könyvet, hogy a lovak nem tudnak jól járni
1336 II, 10 | miként kellene lépkedniök, hogy járásuk kecsesebb legyen.
1337 II, 10 | lábra kapott véleményt, hogy a Jókai új könyvei kevésbé
1338 II, 10 | enyhülnek Jókai iránt; látván, hogy a közönség igazságtalan,
1339 II, 10 | lenni igazságosak, látván, hogy a fiatalságnak, ha nem is
1340 II, 10 | emberek lévén, azt tartják, hogy a kisasszonyok nevelése
1341 II, 10 | londoni nagykövetünknek, hogy igen jól mulatott a magyar
1342 II, 10 | sugaraiban s nem vette tudomásul, hogy itthon nem fogynak az új
1343 II, 10 | elbeszélõt, ha észreveszi, hogy a közönség hidegedni kezd.
1344 II, 10 | Rabsburgot, mint a király, hogy a fia önkezétõl hal meg
1345 II, 10 | kapoccsá nõtte ki magát, hogy annak eltörése nem járt
1346 II, 10 | nagy bámulatba hallgatóit, hogy Rudolf királyfi halálát,
1347 II, 10 | emberek összenéztek ijedten, hogy mi történt Jókaival? Ez
1348 II, 10 | bizonyosan, akkor tudta volna, hogy kinevetik érte; ettõl pedig
1349 II, 10 | nyilatkozik a fõvárosi lapokban, hogy ez irodalmi lopás. Mire
1350 II, 10 | újságíró is és kijelentvén, hogy azért közölte, mert ki akarja
1351 II, 10 | mert ki akarja mutatni, hogy a közlemény elejétõl végig
1352 II, 10 | Jókait annyira lehangolta, hogy több etnográfiai cikket
1353 II, 10 | szólítják. Nem is tudja, hogy hívják õket. Még tetejébe
1354 II, 10 | csak azon csodálkozott, hogy õ még most is Jókai Mór,
1355 II, 10 | hivatásának egyik célját, hogy a Pápi életét derültté,
1356 II, 10 | szabad itt mutatni senkinek, hogy rossz kedve van. A »gyerekek«
1357 II, 10 | paritás elve azt kívánja, hogy az öregúrnak is legyenek
1358 II, 10 | szóval rég elmúlt embereket, hogy azt leginkább a család tagjai
1359 II, 10 | kik tisztában voltak vele, hogy a legközvetlenebb környezõirõl
1360 II, 10 | Érdekes megjegyezni való, hogy az oly alakoknak a karakterét,
1361 II, 10 | rajzolta s oly pontosan, hogy a legnagyobb analizáló se
1362 II, 10 | kedvenc ételeit fõzette, hogy egy kicsit reprezentáljon
1363 II, 10 | cselédszerzõ helyeken is, hogy a Bajza utcai házban azt
1364 II, 10 | dalolást és ha észrevették, hogy csengõ kacagása van a szerzõdõnek,
1365 II, 10 | hallatszani a pápihoz.~Végre, hogy még vidámabb legyen a ház,
1366 II, 10 | incselkedésbõl adta a sors, hogy aztán a többel megélénkítse
1367 II, 10 | keresztül jött a tollára. Hogy adja õ meg az érzelmi viharok
1368 II, 11 | volt õ hasonlatos abban, hogy amihez hozzányúlt, az elõbb-utóbb
1369 II, 11 | közt, mint a családi botos, hogy akinek a lába gyenge, feltöri
1370 II, 11 | vagy be nem veszi, akkor, hogy mégse legyen mezítláb, ráadják
1371 II, 11 | dicsõséget Magyarországra, hogy most Oravicára tegyék? Egy
1372 II, 11 | idõben fölemlíté gúnyosan, hogy ez a megtiszteltetés éppen
1373 II, 11 | nekimelegedett az ünnepnek, hogy már ezt a határidõt sem
1374 II, 11 | Svábhegyre, elõadta neki, hogy az összes mûveinek egyöntetû,
1375 II, 11 | iszen azért van õ a világon, hogy ezeket összeszedje s hogy
1376 II, 11 | hogy ezeket összeszedje s hogy érintetlen maradván továbbra
1377 II, 11 | tevékenységet fejtett ki, hogy mire a jubileum napja felvirradt,
1378 II, 11 | ünnepnek a nagyszerûsége, hogy »oly sokáig volt a szõnyegen«,
1379 II, 11 | kormány azon tanakodott, hogy a király mivel járuljon
1380 II, 11 | magánál Jókainál tapogatóztak, hogy mit szeretne. Az öregúr
1381 II, 11 | nem akar, mert híre jár, hogy az egyetem doktorrá emeli
1382 II, 11 | is abban állapodott meg, hogy egy legfelsõbb kéziratot
1383 II, 11 | Archívumot, volt-e már eset rá, hogy egy Habsburg-király az alattvalójával
1384 II, 11 | precedensek keresésénél, hogy Habsburg-királyok, az igaz,
1385 II, 11 | ünnepélyben. Tervben volt, hogy a Ház határozatilag száz
1386 II, 11 | ellenzék már összebújt, hogy szívesen megszavazza a száz
1387 II, 11 | példányt: megérdemli Jókai, hogy a törvényhozás nyújtsa neki
1388 II, 11 | viszont indítványozni fogja, hogy a Kossuth »Irataim«-ból
1389 II, 11 | erre se lehetett mondani, hogy nincs igazuk - és az egyik
1390 II, 11 | alatt tartotta kardját, hogy ne csörömpöljön. Balról
1391 II, 11 | jó volna most rácáfolni, hogy »íme az írói pálya se mindig
1392 II, 11 | Mit emeljünk még ki? Azt, hogy ott voltak körülte a politikai
1393 II, 11 | valamennyien? Elmondjuk-e, hogy a tiszteletére rendezett
1394 II, 11 | n mulatott a közönség s hogy egész virágkertek vándoroltak
1395 II, 11 | virágkertek vándoroltak oda? Hogy a fogadó-este mennyire sikerült,
1396 II, 11 | fogadó-este mennyire sikerült, hogy az operai bálon jelen voltak
1397 II, 11 | úrias érzéke ellene szegült, hogy nyilvánosan nyújtsák át
1398 II, 11 | csekknek, kétségtelenné téve, hogy a kétszáz forintba kerülõ
1399 II, 11 | dicsõítettek, csak éppen hogy Te deumok nem voltak a templomokban,
1400 II, 11 | magam vagyok rosszkedvû, hogy adnom kell, másodszor annak
1401 II, 11 | kijelentéssel küldött 99 forintot, hogy a századik forintot azért
1402 II, 11 | forintot azért tartja vissza, hogy õt mindig adósának tekinthesse.
1403 II, 11 | legfeljebb azért panaszkodott, hogy nem hagyják nyugodtan dolgozni.~
1404 II, 11 | mire õ aggódva kérdezte, hogy »nem lesz-e az sok?« - s
1405 II, 11 | ezeret -, abban a tudatban, hogy most az egyszer lefõzte
1406 II, 11 | pénzt kapott tõle, anélkül hogy egy sort írt volna neki.88 ~
1407 II, 11 | jöttek a szerkesztõségbe, hogy nagyobb folytatásokat kérnek
1408 II, 11 | álmatlan éjszakán elgondolta, hogy Károly Lajoséknak csakugyan
1409 II, 11 | vért, ha eszébe jutott, hogy a király azt gondolhatja
1410 II, 11 | határozott hangú rendelkezését, hogy nyomban szüntesse meg a »
1411 II, 11 | volt, kisült egy év múlva, hogy Wekerle Bécsben Huszár Imrével
1412 II, 12 | hanem fogadtatás. Kár, hogy ágyúk is nem dörögtek a
1413 II, 12 | akik harsonákkal hirdessék, hogy Õ megérkezett és átvette
1414 II, 12 | megérkezett és átvette a hatalmat, hogy most már itt minden az övé,
1415 II, 12 | hátrább lépett a tömeg közé - hogy soha többé ne kerüljön már
1416 II, 12 | vezetett jegyzékbõl látjuk, hogy közel hetven forint esik
1417 II, 12 | arra a kérdésre felelt is, hogy: merre van a Kolowrat-Ring?
1418 II, 12 | csendes utca alkalmas volt, hogy itt se hagyjon fel rendes
1419 II, 12 | csalhatatlan jel volt arra, hogy nem közönséges ember a borravalók
1420 II, 12 | szülõvárosában játszik. Jó, hogy elhozták a komáromiak jubileumára
1421 II, 12 | másnak csak annyit mond, hogy »Dagadj meg«. A borocskát,
1422 II, 12 | üléseken véges-végig. Igaz, hogy a politika érdekes és a
1423 II, 12 | élet hullámaiba, bámult, hogy egy egész télen senki sem
1424 II, 12 | Olyan rosszul esett neki, hogy õrá már nem szorul senki.
1425 II, 12 | miniszterelnök bizonyára szereti. Az, hogy a kerület nem szereti, nem
1426 II, 12 | angol, aki azért utazik, hogy takarékoskodjék. Más beszélgetõk (
1427 II, 12 | annyira betelt minden vágya, hogy az ellenzék már ismét nem
1428 II, 12 | lehetõvé tette az Akadémiának, hogy most már végre beeressze
1429 II, 12 | Pedig az idén több kellene, hogy legyen, mint máskor, mert
1430 II, 12 | sokaságban jött vissza, hogy a Ház baloldalán is mamelukok
1431 II, 12 | nem tagja a parlamentnek. Hogy történhetett az meg? A tavalyi
1432 II, 12 | költõ maga is megdöbbent, hogy õvele mi történt. Csak az
1433 II, 12 | végfelrobbanást, ahelyett, hogy az megfeketedve hullott
1434 II, 12 | dolgokban, nagy dolgokban, hogy vagy a király ront el valamit
1435 II, 12 | már vedd észre öreg poéta, hogy ki vagy elégítve, fényes
1436 II, 13 | akivel legelõször találkozik, hogy elveszi feleségül, menjenek,
1437 II, 13 | már tanítva, azt mondják, hogy jól van, úgy lesz ahogy
1438 II, 13 | miután azt hiszi a közönség, hogy saját magát írta le benne,
1439 II, 13 | hír mindenfélérõl locsog, hogy valami színésznõbe szerelmes,
1440 II, 13 | valami színésznõbe szerelmes, hogy el fogja venni. De hát bolond
1441 II, 13 | formában meghozzák a hírt hogy a 74 éves aggastyán megházasodott.
1442 II, 13 | Pedig hiszen várható volt, hogy ilyesvalami történhetik.
1443 II, 13 | között, mert megzavarta, hogy a múzsájával más elszámolási
1444 II, 13 | is meg kellett lazulnia, hogy nem bírt ennek a lépésnek
1445 II, 13 | volna, mint az ami történt, hogy a már bevégzett tény a különbözõ »
1446 II, 13 | nemzet meg se mozdult. Igaz, hogy Goethe még nem volt abban
1447 II, 13 | semmi köze. Bohó beszédek, hogy egy nagy embernek adni kell
1448 II, 13 | büntetni egy kiválóságot, hogy annak kevesebb legyen szabad,
1449 II, 13 | nagy ember megítélésénél, hogy ki a felesége? Kisebb lenne-e
1450 II, 13 | szolgálóját veszi el, ahelyett hogy Mária Lujzát hozatta el
1451 II, 13 | Burgból? Kérdezi-e valaki, hogy ki volt Shakespeare-nek
1452 II, 13 | olvasod?~Abban volt elhibázva, hogy nem elég csendesen történt.
1453 II, 13 | mennyire szerette Jókait, hogy szinte azt hitte, még a
1454 II, 13 | Jókai még tetézte azzal, hogy amint a nászútról, Szicíliából
1455 II, 13 | itt szállongó hírekrõl, hogy új családja nem jól bánik
1456 II, 13 | inkább akart, mint azt, hogy sajnálják.~Csak éppen ez
1457 II, 13 | Csak éppen ez kellett, hogy e komikus esemény soha a
1458 II, 13 | szõnyegrõl le ne kerüljön, hogy ott legyen a kávézó nénikék
1459 II, 13 | hagyatik? Morton doktor meséli, hogy Ninon de Lenclos-nak 1657
1460 II, 13 | hónap alatt meg engedjük, hogy nem - de azelõtt és azután?~
1461 II, 13 | szintén tapasztalnia kellett, hogy nem az a hímporában érintetlen
1462 II, 13 | azért a kedélyes tréfájáért, hogy a szívét meghagyták fiatalnak.~
1463 II, 13 | ott is azt vélte érezni, hogy hidegebbek iránta régi barátjai;
1464 II, 13 | Tisza után Jókai megy.~S hogy ne is emlékeztesse a régi
1465 II, 13 | összejövetel vagy lakoma, hogy a tósztok rendjén magasztaló
1466 II, 13 | állott, nem is törõdve azzal, hogy kinek van a vitában igaza.
1467 II, 13 | ingaszerûn hol ide, hol oda, hogy szinte már kérdésessé kezdett
1468 II, 13 | kérdésessé kezdett válni, hogy a könyvnek lesz-e hamarabb
1469 II, 13 | az alkalmat ragadta meg, hogy Jókainak az országgyûlés
1470 II, 13 | indítvány megtételével, hogy a parlament az agg írónak
1471 II, 13 | öreg falak legutoljára, hogy hazája ellen vétkes egyén,
1472 II, 13 | tekintetben még erõsebb, hogy össze nem roskadt?~Ha nem
1473 II, 13 | semmi egyebet nem tett, mint hogy egy megengedett vágyát elégítette
1474 II, 13 | rögtön rá kell jönnünk, hogy az csak egy Jókai-féle tragikum,
1475 II, 13 | ugyan meg nem ríkat azért, hogy a rokonai és a barátai elhidegültek
1476 II, 13 | barátai elhidegültek iránta s hogy a pletykázó körök gúnyolják,
1477 II, 13 | kivált ha megtudjuk róla, hogy az illetõ földig sújtott
1478 II, 13 | ki könnyeket szemeinkbõl, hogy a parlamentben valaki megtámadta,
1479 II, 13 | pályafutásuk szürke épülete, hogy egy pompás tetõt kapott.~
1480 II, 13 | van összerakva a pokol is, hogy mi nem látjuk szabad szemmel
1481 II, 13 | ajtaján a kis Maca, pedig hogy szeretné, ha még egyszer
1482 II, 13 | obligát hálósipkát! Pedig hogy örülne most egy ily sipkának.
1483 II, 13 | már. Még talán szerencse, hogy ott van a föld alatt a jó
1484 II, 13 | képzelet vagy valóság, tény, hogy apródonként elmaradt mindenkitõl,
1485 II, 13 | õ legtitkosabb érzéseit, hogy ezt a világot magának gondolta
1486 II (92)| fejezet eseményeit azonfelül, hogy egészen magántermészetűek,
1487 II, 14 | fûnek-fának dicsekedte, hogy új foga nõtt. »A természetben
1488 II, 14 | Az új fog azt jelenti, hogy még szükségem lesz egy garnitúra
1489 II, 14 | hetvenkilenc esztendõs költõt, hogy hazaérve, mindjárt betegségérõl
1490 II, 14 | kiadójánál, beszámolva, hogy nem töltötte hiába az idejét
1491 II, 14 | itthon. Annyi bizonyos, hogy az idén nem megyek ki a
1492 II, 14 | szélrózsa minden irányában, hogy Jókai betegsége aggasztó.
1493 II, 14 | vízzel mosták a mellét, hogy hûsítsék, õ pedig tréfálkozott
1494 II, 14 | megkérve a környezetet, hogy az érdeklõdõ királyt telefonon
1495 II, 14 | órakor arra kérte ápolóját, hogy nyisson ablakot, bocsásson
1496 II, 14 | levegõt. Kérte zsebóráját is, hogy figyelemmel kísérhesse az
1497 II, 14 | viszont biztató jel volt, hogy a beteg vidám volt:~- Oly
1498 II, 14 | érzem magam - mondotta -, hogy akár dolgozni is kezdhetnék.
1499 II, 14 | vagy annak. Milyen szép, hogy itt járt! Rajta volt már
1500 II, 14 | szekrényre. Hallgatta percekig, hogy jár-e, aztán a fal felé
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1532 |