Rész, Fejezet

 1   I,  4 |       társai elõtt. Elfogultságából egyre veszít, az önképzõkörben
 2   I,  5 |             példás magaviseletével, egyre növekedvén »A zsidó fiú«
 3   I,  5 |          Komáromban vagy Pápán. Sőt egyre jobban kezdte fölvenni az
 4   I,  7 |         ismeretséget ne kössön, ami egyre beljebb sodorta a bohém
 5   I,  7 |       megbetegedett, a nyár elején, egyre arra kérte a környezetét,
 6   I,  9 |          maga se értette Klauzált s egyre dohogott:~- Mi az ördögért
 7   I,  12|          amint országokon körösztül egyre közelebb-közelebb hangzanak
 8   I,  12|     végleges gyõzelem iránti remény egyre halványodik a szívekben.
 9   I,  13|               Az öregebb írókat még egyre széjjelszórva tartja a haza
10   I,  13|      döngése Móricot zavarja. Ír és egyre ír. Este vagy délben mulatságnak
11  II,  1 |             leolvadozott a zúzmara, egyre nyájasabb és szelídebb arcot
12  II,  1 |         férfiakkal ismerkedvén meg, egyre beljebb ment a politikába.
13  II,  2 |        eközben pedig a lap helyzete egyre kétségbeejtõbb lett. A munkatársak
14  II,  3 |        zegernye esik, akár nap süt, egyre rajzanak az írók. Itt jön
15  II,  5 |          kormánya ellen. Sõt a harc egyre erõsebb és erõsebb, minél
16  II,  6 |              A gyámatya látogatásai egyre sûrûbbek lettek s a viszony
17  II,  6 |             Ottilia kisasszony közt egyre bizalmasabb, melegebb színt
18  II,  6 |             utóbbiak kicsiben. S ha egyre szaporodtak a babérai és
19  II,  6 |           ezek a hitvány papírok is egyre szaporodtak, elnyeléssel
20  II,  6 |      szövetsége lett, idõk folyamán egyre formálódott; eleinte az
21  II,  6 |      nagyobb numerus, eközben Jókai egyre emelkedett becsben, míg
22  II,  6 |     mindenki kényeztet ott künn, ha egyre gyötrik otthon. És mégis
23  II,  6 |              Pedig a számok nõttek, egyre nõttek az egyik oldalon,
24  II,  7 |             gazdagok, de Jókai csak egyre a maga kis pennájával szántja
25  II,  8 |              Sárga rózsá«-t kivéve, egyre lazábbak, bár elbájoló részletekben
26  II,  8 |     végképpen abban maradt.~Eközben egyre súlyosbodott az anyagi helyzete.
27  II,  9 |     pihenjenek éjjelenkint. A beteg egyre javult, 18-án este lázmentes
28  II,  13|         bajok, gúnymosolyok elõl és egyre ír és mesél az õ nemzetének.
29  II,  13| íróasztalánál, dolgozószobájában és egyre ír. Hiszen alkony van, de
30  II,  14| eszméletével a bénulás tünetei közt egyre halkabban dobban a szíve,