Rész, Fejezet

 1   I,  1 |            felelt meg legjobban, jól érezte magát azokon a napokon,
 2   I,  3 |  természetévé vált. Mivelhogy másnak érezte magát, mint a többiek, ha
 3   I,  5 |              év végén.~Jókai oly jól érezte magát az új városban jogászi
 4   I,  5 |       tartalmat is vett föl. És mert érezte, hogy nem nézik félszegnek
 5   I,  5 |        gazdájától.~De még mindig nem érezte magát eléggé elfoglaltnak.
 6   I,  7 |            magyarul.~Hogy Petõfi nem érezte meg Jókaiban a magyar föld
 7   I,  7 |              elõ közönség sem, mégis érezte, hogy a Jókai talentuma
 8   I,  7 |            elõbb is teljes mértékben érezte.36 ~Szerencse dolga-e, vagy
 9   I,  9 |          Senki se látta, de mindenki érezte.~Mindenki arcán öröm ült.
10   I,  10|               És Jókai e pillanatban érezte bizsergõ ereiben, hogy ez
11   I,  12|       felesége jóvoltából áll fönn.«~Érezte elhagyottságát, a szegénység
12   I,  12|           író volt. És, Jókai azt is érezte, hogy nálánál kisebb író.
13   I,  12|            folyt itt, ösztönszerûleg érezte mindenki, hogy a felek közül
14   I,  12|         helyeken jobban, szabadabban érezte magát, mint a négy fal közt,
15   I,  13|          hiszem a legtisztább örömöt érezte volna kedves anyám azon
16  II,  1 |            Jánosnénál; egész nap jól érezte magát, alkonyatkor egyedül
17  II,  2 |              mindenki által, sohasem érezte teljesen se a mob durvaságait,
18  II,  5 |           meg, Pulszky Ferenc sértve érezte magát s Jókaihoz küldte
19  II,  6 |           íróasztalnál, a múzsájánál érezte magát jól és azt a haragos
20  II,  7 |            Az bizonyos, hogy itt jól érezte magát. Szelíd csendes természetének
21  II,  8 | szenilitásban szenvedett és mindenki érezte, maga Jókai is, hogy a napjai
22  II,  8 |              gondolatai, máskor úgy, érezte, hogy egy szörnyû titkot
23  II,  9 |    hihetetlen volt, mennyire egyedül érezte magát a világban ez asszony
24  II,  9 |         bizonyos apostoli magaslaton érezte magát, mint Hugo Viktor
25  II,  9 |             szeretetet mutatott, nem érezte, hogy ad valamit. Hiszen
26  II,  10|              igaz hangját, mikor nem érezte át azokat? Hogyan ösmerné
27  II,  11|             király pedig Wekerlének. Érezte fejébe szállni a vért, ha
28  II,  12|              Tényleg ilyen boldognak érezte magát a nemzet ebben az
29  II,  14|          Késõbb ágyba feküdt, de nem érezte magát rosszabbul, a baj