Rész, Fejezet
1 I, 1 | felbukkanó ásvai Jókay-családdal, õk a »szivanyó« Jókayak, arra
2 I, 1 | kezdethez - olyanok voltak õk, mint a kémények, hogy a
3 I, 1 | öreg folyóiratokban, hogy õk is éltek és kavicsokat hordtak
4 I, 3 | A társalgó szobában is õk ketten vitték a szót. Különösen
5 I, 4 | Mondhatni, egy külön kaszt õk a kollégium népe között.
6 I, 5 | mûvelje az ifjúság, amit õk, a tanárok adnak hozzá,
7 I, 8 | berendezett lakásán. De hiszen õk ketten is kiadó számba mehettek,
8 I, 8 | azzal a különbséggel, hogy õk egyszerûsítették a magok
9 I, 8 | dolgozni idegen lapba, hanem õk magok alapítanak újságot,
10 I, 8 | kinyilatkoztatni, miszerint igenis õk elhatározták, hogy folyó
11 I, 9 | vagy tizenhét pont is, de õk makacsul megmaradtak a tizenkettõ
12 I, 10| dal refrénjét utána zúgták õk is: »Esküszünk, hogy rabok
13 I, 11| És ahogy három nap elõtt õk nem voltak megelégedve a
14 I, 12| cikkeit. Mindegy, azért õk is hallani fognak róla,
15 I, 12| hadnagyok közt. Kis emberek õk itt, ahol nagytekintélyû
16 I, 12| numerus mindenik. S még õk magok is úgy tesznek, mintha
17 II, 1 | szeme elõtt mutatkozik. Õk úgy látnak be egy-egy helyzetbe,
18 II, 2 | sopánkodtak a kiadói, de õk legalább könnyebben segíthettek
19 II, 4 | erényeket egy alakba önti, mert õk meg az összes írók fényes
20 II, 5 | beavatottak még e lapok! Õk csak arról tudnak, amit
21 II, 5 | nem néztek be - mit tudták õk és a körös-körül lakó szegény
22 II, 6 | fogalommá forrtak össze õk ketten. Jókai darabokat
23 II, 9 | szegény kis Rózából, ha majd õk elmúlnak? Valamit tenni
24 II, 9 | hogy ápolónõt fogadjanak és õk maguk pihenjenek éjjelenkint.
25 II, 9 | mint a miniszterek, de õk magukhoz mégis közelebb
26 II, 10| a közönség igazságtalan, õk akarnak lenni igazságosak,
27 II, 10| neki tüzeket gyújthasson, õk maguk térnek át a tárgyilagos
|