Rész, Fejezet
1 I, 1 | lehet belõle faragni, de az embert csak úgy felületesen ítéli
2 I, 3 | helyezte abba, hogy Móricból embert faragjon. Ami korántsem
3 I, 7 | a Pilvaxban mint gazdag embert nagy éljenzéssel fogadták
4 I, 7 | alakjaiba beplántálni. A belsõ embert nem ösmerte, de a külsõt
5 I, 8 | tekintetes uraké. A poéta-féle embert nem tekintették alkalmasnak
6 I, 12| annak lenni, amely ennyi embert elszállítson! Egy gép nem
7 I, 12| ritkaság volt az utcán egy-két embert látni. Ahelyett gazdátlan,
8 I, 13| tudjuk, hogy ha a magyar embert sem írja le reális hûséggel,
9 II, 4 | csak úgy vesszük, hogy egy embert rajzolt, akkor nincs eltalálva.~
10 II, 5 | ember (de nem a bécsi udvari embert értve, hanem a XIV. Lajosét)
11 II, 5 | gyilok volt. Érdemes ezt az embert jól megnézni, kinek szemébõl
12 II, 5 | Pap Lajost, a híres vitéz embert és a délceg Kende Kanutot,
13 II, 5 | ellenzéke egy nagyon népszerû embert keresett, akit a gõgös Gorove
14 II, 5 | s még harminc és néhány embert hoztak össze. Az utolsó
15 II, 5 | közönség várta. »Soha még így embert nem ünnepeltek - írja errõl
16 II, 6 | dicsõség elpusztítja az egész embert. Az eddigit. Egy új, kiállhatatlan
17 II, 7 | tagot számlál, a balközép 70 embert. S mégis a hetven fogja
18 II, 10| torzképrajzolóktól átveszik az embert a nagy piktorok, Benczurok,
19 II, 10| észrevétlenül még egy harmadik embert is eltemetett volna, a saját
20 II, 10| azokat? Hogyan ösmerné az embert, mikor sohase látta benne
21 II, 11| gondolhatja magában: Hát ezt az embert tüntettem ki annyira?~Mindjárt
22 II, 13| feltartóztatlanul visszaviszik az embert a gyermekkorba s ebben a
23 II, 13| Ezek a bohó fiúk értik az embert. Tudják, mi rajta a cafrang
24 II, 14| kaszájával vágja le, mint a többi embert, hanem talán egy virágszállal
25 Epil | az érzéseken, melyek az embert kedves és bámult írójához
|