Rész, Fejezet
1 I, 2 | egész naphosszat versben beszélt. Ha különös ihlet szállta
2 I, 2 | alá. Az egész város erről beszélt, a szülőknek gratuláltak,
3 I, 4 | fennhéjázó hang pedig, mellyel beszélt, éppenséggel visszataszító
4 I, 5 | ösmert, mindenütt megállott, beszélt a hadnagyokkal, akik a betyárokat
5 I, 7 | mosónéjáról olyan tónusban beszélt, mint valami engedelmes
6 I, 7 | nyílt, esténkint hivogatón beszélt hozzá a heverõ írói toll
7 I, 10| kövér fickó, ki selypítve beszélt s kibõl a hetvenes évek »
8 I, 10| elvesztek szavai. Mindenki beszélt, mindenki dühhel követelte
9 I, 12| megtörtént és azóta, ha a pletyka beszélt is egyet-mást egy daliás
10 I, 12| menlevelet a zsiványkirálynak és beszélt hozzá annak ezentúli magasztos
11 I, 12| fonográf, aki legutoljára beszélt bele, annak a hangját adta
12 I, 12| idézetekkel (aki annyit beszélt, annak a beszédjeiben mindent
13 I, 12| impresszionista volt, akivel utoljára beszélt, annak adott igazat, de
14 I, 12| a szõke tacskó, aki most beszélt«, aztán napirendre tértek
15 II, 1 | póz, olyan tartásban ült, beszélt vagy járt, mintha a fotográfus
16 II, 6 | tudtad úgy leírni?~- Huray beszélt róla egyszer-másszor…~Érintettük
17 II, 7 | mondandóját.~Elfogultság nélkül beszélt, a lámpalázat nem ösmerte,
18 II, 7 | volt, soha senkinek sem beszélt a bensõ dolgairól, holott
19 II, 7 | mókázásból. Mindig tréfásan beszélt, úgyszólván pajkoskodva
20 II, 9 | vele foglalkozott, vele beszélt, sõt már hallucinációkban
21 II, 9 | beteget, nem evett semmit, nem beszélt senkihez. Úgy cipelte magával
22 II, 11| csak erre készült, errõl beszélt s ebben volt ennek az ünnepnek
23 II, 12| Csakhogy akkor a másik beszélt s õ hallgatott.~Fölséges
24 II, 14| Jókairól?« Az egész város errõl beszélt. A király telefonja már
25 II, 14| végleg a világból.~Egész sora beszélt a szónokoknak bent a Múzeumban,
|