Rész, Fejezet

 1   I,  1 |            báró is talán csak azért esik el, mert a kapcsolatot kizárja
 2   I,  2 |         arcába. Megtisztelés számba esik, akivel õ barátkozik. De
 3   I,  2 |       pihent. Igen sok tanulni való esik erre a két évre. El kellett
 4   I,  3 |           errõl. Udvarlás számba se esik az ilyen. Csak inkább a
 5   I,  7 |          felé, ha az a véletlen nem esik, ami a mesében a kátyúba
 6   I,  9 |             nagy része gondolkozóba esik. Némi zsibbadtság, habozás
 7   I,  11|       észretérítésére.~Ez idõ tájra esik a »német vezényszó« kérdése
 8   I,  12|     következõ percenete már 1849-re esik. »Adjon az isten jobb esztendõt
 9   I,  13|             gizgazt is, ami beléjük esik, deszkát, hordódongát, háztetõt,
10  II,  1 |        összehasonlításból külsejére esik, azt bõven ellensúlyozza
11  II,  1 |        megnyaldossák.~Erre az idõre esik a Jókai irodalmi termelésének
12  II,  3 |             órájában, akár zegernye esik, akár nap süt, egyre rajzanak
13  II,  4 |        amint az õ fantáziájának jól esik, holott megfordítva az alakjainak,
14  II,  4 |          ahogy az a népléleknek jól esik; innen van csodálatos varázsa,
15  II,  6 |         ilyen kétféle megítélés alá esik. Takarékos, egyszer még
16  II,  9 |        választást.~Ezekre az idõkre esik Jókainé ötvenéves jubileuma.
17  II,  9 | kereskedõsegédet.~Más megítélés alá esik azonban az õ különös érintkezése
18  II,  10|            Fel lehet fordítani. Nem esik ki belõle semmi más, mint
19  II,  12|            hogy közel hetven forint esik egy napra s ennek nagyobb