Rész, Fejezet

 1   I,  1 |        férjhez mennek. Az õsök a vén fák árnyékában pihentek
 2   I,  3 |        is ütött egyet-kettõt egy vén zsidó diákon, akit az egész
 3   I,  4 |          és katonasipkát viselõ, vén diák szájából.~Hiszen utólagosan
 4   I,  10|     Attól lehetett félni, hogy a vén épület beszakad a teher
 5   I,  11|   becsmérlõ szavakkal illette a »vén személyt«, akinek másoktól
 6   I,  11|         hát, ne legyen szó se a »vén személyrõl«. Határozatba
 7   I,  11|    gyógyítani. Sokat csuklott a »vén személy« is, bár õrá az
 8   I,  13|       azon feladás miatt, amit a vén Sz. lapjában ellenem tett,
 9   I,  13|   cselédjei (mert a cselédjei is vén asszonyok voltak) és a szomszédból
10  II,  3 |        pár sorban; felfortyant a vén nénike, a Pesti Napló; Hogyne
11  II,  6 |          oda egy lélek se.~Sõt a vén sárkányoknak se volt most
12  II,  8 |          hasonlítson a karlsbadi vén fák sorsához az »Alte Wiese«-
13  II,  10|     ilyenkor könnyekben tör ki a vén fiú, ráemlékezve a királyfira,
14  II,  11|          ez a január hatodika! A vén Duna beállt. A napfény mindamellett
15  II,  11| tekinthesse. Vas Gereben, vagy a vén kópé Lauka, még mielõtt
16  II,  13|        köztük az »Öreg ember nem vén ember« címû regényt, mely