Rész, Fejezet

 1   I,  8 |        Szereztek is két színmûírót (no, ugyan rosszul kezdték,
 2   I,  9 |           már készen menni Rákosra.~No, az bizony jó volna. Ráálltak
 3   I,  9 | programunkat elsajátította Klauzál! No, ugyan szépen becsapott
 4   I,  9 |         kezdtek nagy dérrel-dúrral. No, szépen vagyunk. Naiv balekok
 5   I,  9 |     felugrott egy biliárd-asztalra. No, erre aztán csakugyan észre
 6   I,  11|            egy barátja volt, az õ. (No, ugyan az az egy se bánt
 7   I,  12|          találnak a tótok sértõdni… No, bizony gyengén állhatott
 8   I,  12|            hogy nálánál kisebb író. No, mármost hogy egy kisebb
 9   I,  13|         kezdtek tõle kuncsorogni.~- No, persze. Egy órásboltban
10  II,  4 |            akar olvasni a közönség. No, mármost milyen két vezérgondolatot
11  II,  5 |         veheti, azzal dicséri meg: »No, ezt elmondom Jókainak«.
12  II,  8 |             hideg szava van. »Ejnye no, ez a Móric«. Hanem a szíve
13  II,  9 |       dínomdánomok, mint azelõtt.~- No, hát tudja mit - mondta
14  II,  10|           unoka született: Mariska. No, ez lesz még a nagy mulatság.
15  II,  11|           is méltatlankodást szült. No, ez már mégse szép ettõl