Rész, Fejezet
1 1, 2 | volt az, kivált kezdetnek. Mintha a sas elvinné a maga fiait
2 1, 2 | Pedig úgy néz ki a fickó, mintha a jég hátán is megélne.~-
3 1, 3 | Valóságosan olyan volt, mintha mosolyogna, hogy a nagy
4 1, 3 | Itt megállt Menyus úrfi, mintha a halott feleletét várná,
5 1, 4 | Senki sem csengetett? Mintha hallottam volna.~- Egy lélek
6 1, 5 | gyomromban.~- Nekem úgy rémlik, mintha reuma lenne tegnap óta a
7 1, 5 | rohanva az utcákon és tereken, mintha mindig halálos beteghez
8 1, 5 | napfénytõl csillámló aranyóráját, mintha a másodpercek gyors eltûnése
9 1, 5 | be az augusztusi hõség, mintha kemencébõl jönne.~- Majd
10 1, 5 | érzett ki felkiáltásán, mintha mondaná »Oh, asszonyom,
11 1, 5 | mondá: »Tessék felöltözni«, mintha száz és száz hölgyet vizsgálna
12 1, 5 | Összehasonlíthatatlanul jobban; mintha kicseréltek volna.~- Étvágya?~-
13 1, 5 | szemek nedves fényben úsztak, mintha könnyben fürödtek volna.~
14 1, 5 | a nagybácsijok; a báróné mintha a lelkébe látott volna,
15 1, 5 | Szelíden mosolygott, s mintha félig dévajság, félig szemrehányás
16 1, 5 | búsan horgasztotta le fejét, mintha négylevelû lóherét keresne
17 1, 5 | Klárika gúnyosan felkacagott, mintha unná a dolgot. Érezte, hogy
18 1, 5 | félénkségével húzódott anyjához, mintha félne, hogy valami idétlen
19 1, 6 | Végignézte tetõtõl talpig, s mintha meg volna vele elégedve,
20 1, 6 | Késõbb azonban úgy rémlett, mintha ilyesvalamit súgna neki:~-
21 1, 6 | folytonosan hadonászott, mintha pofon akarna valakit ütni.~-
22 1, 6 | egymásra a házastársak, mintha kölcsönösen kérdenék, hol
23 1, 7 | közömbösen osztogatják a pártban, mintha egy-egy csillagot kérne
24 1, 8 | mosolygott az idegen felé, mintha az az édesded mosolygás
25 1, 8 | végtelen hidegséget fejezet ki, mintha kiáltana feléje: »Ne közelíts
26 1, 8 | Õméltósága elgondolkozott, mintha elméjében össze akarná szedegetni
27 1, 8 | jelentõségteljes hunyorítással, mintha mondaná: »tudok már én mindent«.~
28 1, 8 | fiatalon csergedezett a vér, mintha újjászületett volna.~S míg
29 1, 9 | szomszédjai úgy tettek, mintha nem is hallanák, de õ nem
30 1, 9 | osztott, letette a kártyát, mintha érezné, hogy valami nevezetes
31 1, 10 | semmi gyanút sem keltve, mintha csak egy pillanatra távoznék,
32 2, I | kavarognak, úgy tűnik föl, mintha a csatatéren volnál a halottakat
33 2, I | Egy percre megütõdött, mintha restellne valamit. Aztán
34 2, II | fölségesnek találták a levegõt, mintha rezedaillattal volna telítve,
35 2, II | van. S milyen fesztelen! Mintha itt növekedett volna szopós
36 2, IV | Röszkey a fejére ütött, mintha meg akarná magát büntetni,
37 2, IV | meg akarná magát büntetni, mintha azt mondaná magának: »Nagy
38 2, IV | zúdult közbe egy tompa hang, mintha föld alól jönne.~A szónok
39 2, V | hallgatott és félrenézett, mintha semmi sem érdekelné a világon
40 2, V | nagyságos mamára hunyorított, mintha mondaná: »Szólj már te is,
41 2, V | ridegen néznek le a falakról, mintha szemrehányást tenne az egyik: »
42 2, V | palotaforradalmat, he!« Mintha gúnyosan vigyorogna a másik: »
43 2, VI | a lakossága az utcákon, mintha ünnep lenne, délután pedig
44 2, VI | a lötyögõs nadrágszárat, mintha láb se lett volna benne. (
45 2, VI | szólt a fõispán cukorédesen, mintha semmi se volna kedvesebb
46 2, VII| pillanatig pauzát tartott, mintha várná, hogy talán lejön
47 2, VII| és méltóságteljes volt, mintha a szónoklat minden szavát
48 2, VII| történelemben, oly otthonosan, mintha a saját Wertheim-szekrénye
49 2, VII| tartott, arcához emelte, mintha titkolni akarná érzékenységét.~
50 Fug | nyagszol. (A szegény leány mintha gyanút fogott volna a sok »
|