1-500 | 501-1000 | 1001-1099
Rész, Fejezet
501 1, 9 | egy darabon. Durva volt az ing, de mégis csinos és
502 1, 9 | olyan romlós portéka?~- Biz az olyan. Egy fuvarost kellene
503 1, 9 | Szent József! Még csak az kellene. Elcsapna urunk
504 1, 9 | észrevesszük, mindjárt jelentsük az úrnak. Mi lenne, ha magunk
505 1, 9 | gondolom, megteszi.~- Ki az a Borbála?~- Egy cseléd,
506 1, 9 | megteszi. A Borbála nem fél az ördögtõl sem, mert annak
507 1, 9 | szeretõje van.~- Hol van az a Borbála?~- Mákot tör a
508 1, 9 | Borbálára várt, sorba jártak ki az udvarra a bortól kivörösödött
509 1, 9 | mint a szarvas, gödrökkel az arcán, élveteg piros ajkakkal,
510 1, 9 | felsóhajtott.~- Valami különös eset az. De nem errõl van szó. Hanem
511 1, 9 | Budára, instálom, a másik az érseknek Esztergomba.~-
512 1, 9 | alkalmasint meg van õrülve.~- Hát az esztergomi érsek levelében
513 1, 9 | levelében mi van?~- Mondja meg az érsek, hol kezdõdik a halál?~
514 1, 9 | beszél.~- Aztán mire volna az magának jó, ha megtudná?~-
515 1, 9 | tenyerébe hajtva:~- Hát úgy van az, instálom, hogy az uram
516 1, 9 | úgy van az, instálom, hogy az uram meghalt ezelõtt tizenkét
517 1, 9 | Rókus kórházban, ketten az anyámmal fogtuk be a szemeit.
518 1, 9 | Magyarországról, hogy látta az uramat, találkozott vele,
519 1, 9 | Sándort.~- A holt ember?~- Az, a holt ember.~- Oh, a szamár! -
520 1, 9 | Katánghy.~Borbála elértette az udvarias felkiáltást, elmosolyodott
521 1, 9 | Rókusba, hogy mi történt az elhalt urammal, úgy jött
522 1, 9 | tudja?~- Honnan? Hiszen az én tulajdon inasom a gazfickó,
523 1, 9 | nekem sohase szólt semmit az imposztor arról, hogy õ
524 1, 9 | csodálatos õsmesei erõ nyilvánult az elõbbiben.~- No, és mit
525 1, 9 | benne.~- De ha azt feleli az érsek, hogy a halál késõbb
526 1, 9 | kapa választ el minket«; ha az ásó, kapa a mezsgye az élet
527 1, 9 | ha az ásó, kapa a mezsgye az élet és halál között, akkor
528 1, 9 | Varga még nem jutott volt el az ásó-kapáig.~Katánghy ámulva-bámulva
529 1, 9 | éjjelre, és egy kavicsot dobok az ablakra, ahol kártyáznak.
530 1, 9 | Tudunk ám mindent!~Leült az üresen hagyott székre (mert
531 1, 9 | animóval folytatta a játékot, az utolsó olaj volt ez a kanócon,
532 1, 9 | volt ez a kanócon, amelybõl az elalvó mécs nagyot lobban.
533 1, 9 | Menyus ellen.~- Hm, - ez az?~- Ejnye, be csinos portéka!~-
534 1, 9 | szabadulást. Ha eszébe jutott az ágy, mely Brassóban vár
535 1, 9 | kincsre.~Britannika szivarok! Az ördögbe is, ez nem tréfa,
536 1, 9 | kényszerítve, egyszerre kivette az egyik szivart, a szebbiket,
537 1, 9 | pára a szájpadlásban és az orr belsõ lyukaiban. A harmadik
538 1, 10 | feje, kápráztak a szemei az álmatlanságtól. De a szerencse
539 1, 10 | midõn kip-kop, megcsörrent az ablak.~Szó nélkül fölkelt.
540 1, 10 | még egy pillantást vetett az érdemes helynökre, akit
541 1, 10 | azután lesz).~- No, Zsuzsika, az Isten áldjon meg!~Egy forintot
542 1, 10 | alig bírt kibotorkászni az udvarból. Egy csillag se
543 1, 10 | csillag se ragyogott fent az égen, s a kis házikók ablakából
544 1, 10 | takarója alatt, a zúzmarás fák az altató dalt zizegték fölötte.~
545 1, 10 | levelekkel. S a szoknyasuhogás az éjben varázslatos, ingerlõ,
546 1, 10 | Mehetünk.~- Látja-e majd az utat?~- Ahogy az út lát
547 1, 10 | Látja-e majd az utat?~- Ahogy az út lát engem, instálom,
548 1, 10 | Borbála szépségét, rárakott az éj átláthatatlanságán keresztül
549 1, 10 | kutatásaim. Ez életének az a része, amit a politikai
550 1, 10 | körökben nem ösmertek; most az a része következik, melyet
551 1, 10 | így szól:~- Meguntam már az urat várni, instálom, hát
552 2, I | kell tartani.~Akkor tehát az első óra az átvétel után.~
553 2, I | Akkor tehát az első óra az átvétel után.~Dehogy. Az
554 2, I | az átvétel után.~Dehogy. Az első órában jönnek a számlák
555 2, I | mi a legnagyobb élvezet. Az, mikor felülsz a vasútra
556 2, I | akad valamelyik állomáson az első újság, mely a többi
557 2, I | eredményekkel hömpölyögnek benned az érzések, melyeket a benyomások
558 2, I | támadtak föl. Nagy élvezet az, sokszor próbáltam, és még
559 2, I | érünk oda?~- Éjfél felé.~- Az késõn van. Elõbb nem lehet?
560 2, I | Amint átfutom, mindjárt az elején szemembe ötlik egy
561 2, I | Összerezzentem. Borontó! Hiszen az a Katánghy Menyhért volt
562 2, I | naplójával? Hát már ebben az országban semmi se szent?~
563 2, I | szent?~S ki legyen vajon az a Kapuczán Gergely, az új
564 2, I | vajon az a Kapuczán Gergely, az új borontói képviselõ?~Olyan
565 2, I | hangosan gondolkoztam, hogy az étkezõkocsiban, melynek
566 2, I | asztalkájánál iszogattam az erdélyi »Leánykát«, megszólalt
567 2, I | szórakozottan.~- Azt mondják az asztronómusok, hogy a földünket
568 2, I | eszi meg a kutya. Kijön az.~Rám pislogott a félszemével,
569 2, I | meglehetõsen közömbösek voltak rám az õ meteorológiai megfigyelései.~-
570 2, I | miféle ez a Kapuczán?~- Hát az bizony, instálom, afféle
571 2, I | becsületes úri ember - mondá az utas szinte meghatottsággal. -
572 2, I | szemöldjei fölszaladtak egész az üstökéig.~- Azt hallottam,
573 2, I | üstökéig.~- Azt hallottam, hogy az örménynek, akármennyire
574 2, I | megjegyzésemre.~- Meglehet. Az ördögbe, meglehet. Nem rossz,
575 2, I | betût tartanak raktáron az örmények) a férje nélkül. (
576 2, I | és gyermekeimnek atyját!« Az asszonyok pártjára álltak
577 2, I | barátja volt önnek? - kérdé az idegen figyelmesen.~- Egyszerûen
578 2, I | Ohó hó! - ugrott föl az én himlõhelyes emberkém,
579 2, I | tenyerét vígan odacsapta az enyimhez. - Hát mért nem
580 2, I | mért nem szólsz, barátja az erénynek? Huh, kutyamája,
581 2, I | kutyamája, mért nem szólasz? Az ember már alig várja, hogy
582 2, I | különös örömtõl - de végre is az új képviselõk, a »gólyák«
583 2, I | boldogoknak. Miért ne legyenek az örömeik kitörõk - hiszen
584 2, I | Hogy szeretne mindjárt az idén belemenni a delegációba,
585 2, I | giliszta szokott ilyenkor az én tisztelt képviselõtársaimban
586 2, I | minisztereket.~- Ah, szép ez az alkotmány! - lelkendezett
587 2, I | pezsgõt.~A kíváncsiság és az életvágy, csak úgy csepeg
588 2, I | bolondos képviselõségnek. Az annálék fönntartják emlékezetül
589 2, I | nem mert lefeküdni - mert az ébrenléthez fogható értékû
590 2, I | raktárában. Mit adhat neki az alvás? Pihenést. De Kapuczánnak
591 2, I | csinálnak? Mikor szoktak lenni az udvari ebédek? Persze betûrendben
592 2, I | Szabadna, de nem illik.) De hát az odiózus ügyeknél lehet-e
593 2, I | kinek kell szólani, hogy az ember melyik szakmához ért,
594 2, I | mamlasz kérdéseket zúdított az én új barátom a nyakamba,
595 2, I | házban. A mai világban csak az élelmes ember boldogul.
596 2, I | ha szabad kérdeznem?~- Az enyém mindjárt az elsõ hely…
597 2, I | kérdeznem?~- Az enyém mindjárt az elsõ hely… az elsõ számú.~-
598 2, I | enyém mindjárt az elsõ hely… az elsõ számú.~- Az elsõ számú? -
599 2, I | elsõ hely… az elsõ számú.~- Az elsõ számú? - dadogta és
600 2, I | strébereket. De ami okosság, az okosság. Ha jó társaságban
601 2, I | okosság. Ha jó társaságban van az ember, sok jót elsajátít.
602 2, II | Kolozsvárott elkapcsolják az étkezõkocsit és ott hagyják.
603 2, II | és ott hagyják. Csakis ez az egy mód volt a menekülésre
604 2, II | sokáig került. Ki nem ment az eszembõl ez a Kapuczán: »
605 2, II | mestersége. Hogy mennek az emberek lejjebb, lejjebb!…
606 2, II | is hízelgõ, kapaszkodó, - az annyira raritás volt, hogy
607 2, II | annyira raritás volt, hogy az ember szerette, megbecsülte,
608 2, II | furcsán nõtt fát, vagy mint az okos malacot, aki apportirozni
609 2, II | konzervatív árnyalathoz, ahol az oligarchák vonták meg magukat
610 2, II | Más asszony bomlik, hogy az ura mandátumhoz jusson…
611 2, II | változott (mert nagyon gyarló az emberi állat), midõn a fõvárosba
612 2, II | megválasztásának történetét ígértem meg az idei naptárba. Milyen jó,
613 2, II | Borontótul száz mérföldre esik, az ország ellenkezõ részében,
614 2, II | magamat, hogy a sajnálkozásom az éjjel a vasúton színlelt
615 2, II | színlelt volt a bukásán, az igazi érzésem a bosszankodás
616 2, II | szerkesztõje vállat vont.~- Ez az ön dolga megtudni.~- Természetesen…
617 2, II | szép nagy terem pezsgett az elevenségtõl. A »gólyák«
618 2, II | látszott nekik, hogy ez az igazi napfény. (Az odakünn
619 2, II | hogy ez az igazi napfény. (Az odakünn való, az csak mûnap.)
620 2, II | napfény. (Az odakünn való, az csak mûnap.) A rozsdavörös
621 2, II | arany óralánca. Kémlelik az arcokon a hatást, s ha valamelyik
622 2, II | Nácit?~- A mamelukomat.~Az õ mamelukját! Csodálatos
623 2, II | mondhatja, hogy kong, hogy zúg az, mint egy harang: »A mamelukomat«.~
624 2, II | otthonos már itt. Nézze meg az ember az egynapos gólyát!
625 2, II | itt. Nézze meg az ember az egynapos gólyát! Izeg, mozog,
626 2, II | gólyát! Izeg, mozog, mint az eleven ezüst, hol ide ugrik,
627 2, II | Ki volt ez? - kérdik az öreg képviselõk, kik összeverõdnek
628 2, II | bennszülött rézbõrû indiánok az invázióval szemben.~- Ez
629 2, II | ösmerem, azt a szõkét ott, aki az Andrássy szobra mellett
630 2, II | másik. - A stréberisszimus az én unokaöcsém, az a nyurga
631 2, II | stréberisszimus az én unokaöcsém, az a nyurga fiú, a pulpitushoz
632 2, II | Ösztönszerûleg rájött, hogy az elnöki pulpitus elõtti tér
633 2, II | elnöki pulpitus elõtti tér az akarnokok kedvenc ácsorgási
634 2, II | valamit, megszólítottam az egyiket:~- Nem tudod, kérlek,
635 2, II | lenni néha képviselõkké az emberek.~No, ez nem tud
636 2, II | és kérdezõsködtem tõle.~- Az ördög tudja - felelte -,
637 2, II | azért is megtudom, nincs az a titok a világon, amit
638 2, II | alig találtam valamit. - És az, amit találtam is, legalább
639 2, II | elõszobájában. (Ah istenem, ez az elõszoba!) Egypárszor magányosan
640 2, II | egyszer igaz. Ön megígérte, az is igaz.~- Hát gyûjtsék
641 2, II | Hát gyûjtsék nekem össze az anyagot.~- Annál semmi se
642 2, II | három tudósító utazott el az én instrukciómmal. Az egyik (
643 2, II | el az én instrukciómmal. Az egyik (Lukács Sándor) Borontóra,
644 2, II | legügyesebb (Bárkány Samu), még az esti vonattal Körtvélyesre
645 2, II | államférfiú életfolyama, az itt a könyvben is szívesen
646 2, III| külön képviselõt küldjön az országgyûlésre, mert a szavazók
647 2, III| város, megilleti a jog. Az õsapák a jobbik eszükhöz
648 2, III| kihalászták, nagy zajt csapván az eseménybõl. Dobszóval, tarackdörgések
649 2, III| hirdették ki a városban, hogy az isteni gondviselés miképp
650 2, III| pecsétet bársony vánkoson az audienciára, elõadva ékes
651 2, III| város lett Körtvélyesbõl: az elöljáróság praktikája a
652 2, III| külön képviselõt választ az országgyûlésre.~Képviselõivel
653 2, III| meg kétszer egy embert.~Az utolsó hároméves országgyûlésen
654 2, III| lebzsel, ahelyett, hogy az orrát az országgyûlésen
655 2, III| ahelyett, hogy az orrát az országgyûlésen tartaná«.
656 2, III| országgyûlésen tartaná«. Az elsõ ötéves országgyûlésre
657 2, III| kreatúrájával), de ez ellen meg az volt a panasz, hogy »örökké
658 2, III| volt a panasz, hogy »örökké az országgyûlésen könyököl
659 2, III| Körtvélyesre is«.~A vége az lett, hogy õt is elejtették
660 2, III| országgyûlésre rábízták az egyén kiszemelését a körtvélyesi
661 2, III| asszonyokra. Hadd lássák, milyen az õ ízlésük. Der Mensch probiert.
662 2, III| Der Mensch probiert. Hátha az asszonyok jobban eltalálnák.~
663 2, III| valóban mesterileg kikerülte az elõdei hibáját, se az országgyûlésen
664 2, III| kikerülte az elõdei hibáját, se az országgyûlésen nem lebzselt,
665 2, III| baccarázott a jockey-klubban, és az opera balerináival bomlott.
666 2, III| szituációban találta Körtvélyest az országgyûlés föloszlatásának
667 2, III| Legtöbben nem elégedtek meg az ösmert emberek közt való
668 2, III| kisvárosoknak jellemzõ vonása, hogy az egymás emelkedését irigylik,
669 2, III| felnõni a hátukon idegent. Az elmegy, a csillogását nem
670 2, III| szúrja a szemüket. Mikor az utolsó hároméves országgyûlésen
671 2, III| ügyvéd képviselte a várost (az, akirõl említettem, hogy
672 2, III| föl népes társaságban:~- Az ördög vigye el ezt a Hártyait;
673 2, III| semmi se vagy, te, Misi.«~Az egész társaság hangulatán
674 2, III| sarka kerüljön elõre és az orra hátra, mert csak akkor
675 2, III| mert csak akkor vehetõk rá az elõremenetelre, ha konfundálódnak
676 2, III| elõremenetelre, ha konfundálódnak az irány felõl. Okos ember
677 2, III| tûzoltóparancsnoknak, Palina Ferinek az aranyos egyenruháját, a
678 2, III| trombitával; igazán gyönyörû. Az ember szinte gyanakszik,
679 2, III| ember szinte gyanakszik, az egész intézmény talán csak
680 2, III| vasárnaponkint a csillogó sisakot és az aranyzsinóros kabátot. Van
681 2, III| továbbá kitûnõ dalárdája (az angyalok se énekelnek szebben,
682 2, III| hogy bár mindenüvé eljárnak az országba a dalárversenyekre,
683 2, III| közbejött valami: egyszer az irigység, másszor a ravasz
684 2, III| ravasz intrika, harmadszor az aljas bosszú. Oh, méltányosság
685 2, III| azután másnap albérlet útján az egyes módosabb családokhoz
686 2, III| letartóztatták lopásért, s az orgánum rövidesen befejezte
687 2, III| meg újság Körtvélyesen, de az is szerencsétlenül járt.
688 2, III| szerkesztõ Kapor Zoltán, mindjárt az elsõ újévi számban nagy
689 2, III| Körtvélyesen«, s ezért (hihetõleg az asszonyok ösztökélésére)
690 2, III| hódításokat tett itt is az alkotmányosság kezdete óta,
691 2, III| Körtvélyes hölgyvilága pártolja az irodalmat, s akárhány szép
692 2, IV | házasulandó emberekben. Az odavaló fiatalság nem merte
693 2, IV | annyira elragadta, hogy még az érintkezési hangokban se
694 2, IV | el azokból semmit, amit az emberiség eddig kitalált,
695 2, IV | csókot. Floquet! parancsolá az inasnak, és ez azt jelentette,
696 2, IV | neki két Floquet. (Ebben az esetben két pofont jelentett
697 2, IV | jövedelmeimbõl - felelte Kovinyi.~- Az önök megyéjében mostoha
698 2, IV | megyéjében mostoha a föld. Mennyi az ön évi jövedelme?~- Jó esztendõben
699 2, IV | esztendõben kétezer forint.~Az öregúr szaporán pislogott
700 2, IV | érti? - ismétlé Röszkey. - Az ördögbe is, nem szeretem
701 2, IV | meggondolom azt a sok vért. Hah!~Az öreg dühbe hozta magát,
702 2, IV | megfeketedett a képe.~- Ami pedig az ügy érdemét illeti - fejezte
703 2, IV | Minka igent mondott, és az eljegyzés végbement díszes
704 2, IV | a csecsemõ gyermekek és az elöregedett asszonyok maradtak
705 2, IV | kis sárosi vér is csergett az ereiben anyja után) udvariasnak,
706 2, IV | stréberek építik pozíciójukat az emberek erényeire. Szamárfüleket
707 2, IV | erényeire. Szamárfüleket az ilyen strébereknek! A gyöngeségek
708 2, IV | strébereknek! A gyöngeségek az igazi oszlopok, erõsek,
709 2, IV | gyöngeségein nyugszik szilárdan az okosak épülete.~Mire õsszel
710 2, IV | váratlanul föloszlatták az országgyûlést, Körtvélyesen
711 2, IV | Kovinyi ügyesen szabadkozott az iparosok elõtt, jelöljenek
712 2, IV | tõle pusztán azért, mert az iparosoktól jön a gondolat.
713 2, IV | éppen azért nem engedik az iparosok. »Hiszen mi vagyunk
714 2, IV | magát, aki aggódik, hogy az iparosok nem akceptálják
715 2, IV | fogadkozni, hogy ebben a városban az ész a diktátor.~Kapott a
716 2, IV | hangulaton a polgármester, az igaz, nem minden csodálkozás
717 2, IV | nélkül. Eddig is minden az õ kívánsága szerint történt
718 2, IV | mellõzve érezte magát, hogy ne az õ hozzájárulásával legyen
719 2, IV | öten, hát nem jó. Hogy kik, az schmarn.~Gõgös, sajátos
720 2, IV | mert mindig beliferálja az öt mamelukot. Ami a közigazgatást
721 2, IV | közigazgatást illeti, abban az a rendíthetetlen nézete:~-
722 2, IV | és csibukozni. Elég, ha az emberek tudják, hogy valaki
723 2, IV | hol mennydörgött, mint az ég villáma. A karzatról,
724 2, IV | hölgy (akirõl különben is az volt a hír, hogy Hártyaival
725 2, IV | eksztázissal Hibly postamester.~- Az enyimrõl is méz folyna -
726 2, IV | méz folyna - replikázik az ellenmondási viszketegségérõl
727 2, IV | fordítá a közfigyelmet. Mi az? Mi történt? Nagy hullámzás
728 2, IV | tudni akarta a tényállást és az okot.~Levinczy vörösen,
729 2, IV | mert azt mondtam, hogy az én szájamból is méz csepegne,
730 2, IV | vagyunk, hogy nálunk még az apagyilkosnak is meg kellene
731 2, IV | meg kellene bocsátani.«~Az idézet frenetikus hatást
732 2, IV | Józsi ügyvédjelölt, kik az imént még jámbor, odaadó
733 2, IV | végig a kisvárosi hátakon.~Az apróbb városi tisztviselõk,
734 2, IV | pofon. Mit fog jövedelmezni az élelmes Pengõ kollégának.
735 2, IV | fölemelése ellen, és két ujját az ég felé emelve, ígérte,
736 2, IV | polgártársaim, nem lehet sem az egyiknek, sem a másiknak
737 2, IV | paritás megkívánja…~- Mi az a paritás? - zúdult közbe
738 2, IV | gilisztahang, éppen ellentéte az elõbbinek. - Akkor elõbb
739 2, IV | támadt mindenfelé.~- Ki volt az?~Hát egy incifinci emberkét
740 2, IV | parittyakõvel.~- Én la! - mondá az apró, vézna emberke a mellére
741 2, IV | bizonyosan jól meg is ropogtatták az oldalbordáit.~- Nem csodálkozom -
742 2, IV | folytatta Kovinyi -, hogy az én tisztelt polgártársam
743 2, IV | politikában, lévén a politika az exigenciák tudománya (Úgy
744 2, IV | medrébe tért vissza innen túl az oráció folyamatja, és most
745 2, IV | Mindössze a vége felé, midõn az önálló magyar bankot ígérné
746 2, IV | fölriadt, és hallván, hogy az önálló bankról van szó,
747 2, IV | elõtt. Látván ezt Levinczy, az U-ra terített asztal másik
748 2, IV | azokat a szép duhaj nótákat az õ zamatos tempójával, betyárosan
749 2, IV | ikertestvérek; összejönnek. A mámor, az édes köd nem útvesztő, mint
750 2, IV | tűzdeltek föl a kalapjaikra, s az egész város visszhangzott
751 2, IV | egész város visszhangzott az »Éljen Kovinyi« kurjongatásoktól.
752 2, IV | szurtos szolgálók is, akiknek az esze ott szokott keringeni
753 2, IV | szerelem környezte Kovinyit: az összes fővárosi lapok, még
754 2, IV | összes fővárosi lapok, még az ellenzékiek is azt írták: »
755 2, V | eltaláltam? Engedd, hogy rátegyem az ujjamat az orrocskádra.
756 2, V | hogy rátegyem az ujjamat az orrocskádra. Lám, hogy nem
757 2, V | akit politikának neveznek.~Az istenek végre is nem vegyeskereskedõk,
758 2, V | is nem vegyeskereskedõk, az ember nem vehet náluk egyugyanazon
759 2, V | de mégis el kell mondanom az esetet, hogy a programbeszéd
760 2, V | meg a bájaitól. Így szüli az ok az okozatokat.~Körtvélyesnél
761 2, V | bájaitól. Így szüli az ok az okozatokat.~Körtvélyesnél
762 2, V | szállania a famíliának, mire az öregúr a megkötött ismeretség
763 2, V | vagy örömében (ki ösmerné az asszonyokat?) elejtette
764 2, V | polgármester szeme közé.~Az pedig valamely alkalmas
765 2, V | kiszállott Körtvélyesen. Az indóháznál ott várták már
766 2, V | ott várták már szüleiket az otthon maradt kisasszonyok,
767 2, V | kedves vendégünk. Ez pedig az Ilona lányom, szakasztott
768 2, V | szakasztott mása a Minkának, az az arc, az a lélek. Ami
769 2, V | szakasztott mása a Minkának, az az arc, az a lélek. Ami a kis
770 2, V | mása a Minkának, az az arc, az a lélek. Ami a kis prücsköt
771 2, V | Minthogy két kocsi volt, egyik az uraknak, másik pedig a málhákra,
772 2, V | legkíváncsibb, õ tolta oda legelõbb az apja torzonborz szakállához
773 2, V | Huhuhu! - süvített bele az öreg, kötekedvén a kedvencével;
774 2, V | hogy valami tréfásat súgott az apja, mert hirtelen elkapta
775 2, V | hoztál?~- Egy kérõt - súgta az öreg úr. - Aranypillangó,
776 2, V | Szégyenlõsen behúzta szemére az orgonavirágos szalmakalapját,
777 2, V | érdekelné a világon más, csak az, hogy mint következnek egymás
778 2, V | különben elõre sejtettek az öregek, Brand megkérte a
779 2, V | elégedniök, tisztelt olvasóim, az egyszerû regisztrálással,
780 2, V | zavarba, el volt készülve az esetre. Annyira el volt
781 2, V | lovagkorban. A romantika az ördögé már. És nem vagyunk
782 2, V | már ez a dolog lehetetlen. Az illetõ meg lesz választva,
783 2, V | illetõ meg lesz választva, az eljegyzés is megtörtént,
784 2, V | te is, Zsuzsánna!«~- Azt az egyet sajnálom - folytatá -,
785 2, V | éles szeme van és mégis…~Az anyjuk közbevágott:~- Nem,
786 2, V | tapasztalatlan vagyok, de az õszinteség az elsõ szabály.
787 2, V | vagyok, de az õszinteség az elsõ szabály. Nincs igazam,
788 2, V | kérnének tõle véleményt, nem az oroszlánt tartja-e a legerõsebb
789 2, V | Én azt hittem - folytatá az asszonyság halkabban -,
790 2, V | asszonyság halkabban -, hogy az Ilona van a játékban. A
791 2, V | istenem, olyan együgyû), hogy az ön érdeklõdése Ilonámat
792 2, V | kenetteljesen. - Igen, uram, az ön ajánlata nagyon megtisztelõ,
793 2, V | egy érzéketlen fadarab. Az öreg óra kísértetiesen ketyegett
794 2, V | ketyegett a kínos csöndben az ebédlõ falán. Röszkey hátratéve
795 2, V | sírásra fakadt és kiosont az ajtón; különben is viszketett
796 2, V | Ne legyen olyan érzékeny. Az egész dolog márciusi hó.
797 2, V | ember és még sok öröme lehet az életbõl. Azonfelül lássuk
798 2, V | gondolok. Semmit se tudok. Az ember végigolvashat két
799 2, V | beszélhetünk a dologról. Az éj, az álom tanácsod ád.~
800 2, V | beszélhetünk a dologról. Az éj, az álom tanácsod ád.~Meg is
801 2, V | tanács másnapra, de nem az álom és az éj adta, hanem
802 2, V | másnapra, de nem az álom és az éj adta, hanem a bécsi sógor
803 2, V | a bécsi sógor sürgönye: »Az illetõ igen derék és nagyon
804 2, V | hogyan ösmerkedett meg az ottani képviselõjelöltnek,
805 2, V | udvarolni. De ez nem lehet. Azok az átkozott levelek, amelyeket
806 2, V | átkozott levelek, amelyeket az országgyûlésrõl irkált Klárának,
807 2, V | minisztertanácsokat tartják az ovál alakú asztal körül,
808 2, V | csöndesen, szótlanul, mint az árnyak. Mindenkinek kedélyén
809 2, V | mintha szemrehányást tenne az egyik: »Ti csináltátok a
810 2, V | belépõket, hogy ne fogjanak az ajtónál kezet és ne búcsúzzanak:~-
811 2, V | másodpercekre is szüksége van.~Az ajtó bezáródik, egy embert
812 2, V | embert újra benyelt, de azért az elõszobából sohase fogynak,
813 2, V | Noé bárkájában, csakhogy az állatok kevélyebbek; azok
814 2, V | ajánlkozni (Noé szólította be az alkalmas példányokat). Itt
815 2, V | példányokat). Itt vannak az ismeretlenek, mindenik egy
816 2, V | megberetválkoztak, szépen elválasztották az üstöküket, és mosolyogva
817 2, V | mert ködös, csípõs idõ volt az imént), a minisztertanácsi
818 2, V | Õexcellenciája jó kedélyben van!«~Az idõ pedig egyre fogy, fogy,
819 2, V | örül nekik a pásztor, mint az egész nyájnak. A nevezetes
820 2, V | nevezetes államférfiú ugyanis az egyházpolitika miatt hagyta
821 2, V | mindenható miniszter ott ült az íróasztalánál az õ tömérdek
822 2, V | ott ült az íróasztalánál az õ tömérdek papirosai közt.~-
823 2, V | zsebkendõt tartott a szájánál. Ez az egyetlen ravaszság tõle,
824 2, V | hogy rövid ideig maradjanak az emberek. Egy torokfájós
825 2, V | tett, miközben kivörösödött az arca a méltatlankodástól.~-
826 2, V | segítsetek rajtam: hiszen az borzasztó, hogy az embert
827 2, V | hiszen az borzasztó, hogy az embert a felesége tegye
828 2, V | egymást. Mert ha tért engedünk az ilyen áramlatoknak, mi lesz
829 2, V | eseteit generalizálni és az emberiség közös kérdéseivé
830 2, V | Adj egy másik kerületet!~- Az lehetetlen. Egy üres kerület
831 2, V | engem vissza se fogadnának az ellenzéken többé.~- No,
832 2, V | ellenzéken többé.~- No, az igaz - nevetett a miniszter -,
833 2, V | nem. Makacsul ragaszkodott az eszméjéhez, a tervéhez és
834 2, V | megtörténik.~Ennyibõl állt az egész audiencia, s még aznap
835 2, V | szepegéssel, hogy mi történhetett.~Az indóházban Katánghy várta
836 2, V | úrnak.~- Hogyan tudod, hogy az én polgármesterem?~- Mert
837 2, V | polgármesterem?~- Mert én vagyok az oka, hogy most itt vagytok. -
838 2, V | megismerkedhetem veled, az ország leghatalmasabb polgármesterével.~-
839 2, V | kérdé a fõispán. - Te vagy az oka, hogy mi itt vagyunk?
840 2, V | voltak. A kegyelmes úr azt az üzenetet küldte ki a késõbb
841 2, V | csöndes, kihalt volt ezekben az idõkben, úgy nézett ki,
842 2, V | alig lehetett hallani; de az ember érezte, hogy mire
843 2, V | fõispán nyeglén játszott az ezüst karperecével, mely
844 2, V | a zászlói künn lógnak, az egész város rajong érte.
845 2, V | rábólintott:~- Ami úgy van, az úgy van.~- El van végezve -
846 2, V | ha meg lehet csinálni«.~- Az nem elég.~- Hát mit kellett
847 2, VI | igen megvigasztalódván az összeg nagysága fölött,
848 2, VI | két személy, kivált ha nõ az egyik. Menyus tehát nem
849 2, VI | nénit vendégelte meg annak az unokáival együtt. Ez volt
850 2, VI | polgármester lép helyébe. (Legalább az egyiktõl megszabadulunk.)
851 2, VI | legkövérebb fantáziájuk van, az a verzió terjedt el, hogy
852 2, VI | pecsét-machináció sült ki, de minthogy az akkori magisztrátust már
853 2, VI | képzõdik, mint a kígyó fején az úgynevezett kígyókõ, - a
854 2, VI | Kemese vígabban locsog, s az ég kékebben mosolyog Körtvélyes
855 2, VI | részletenkint. Én legalább az mondó vagyok.~- Talán haragos
856 2, VI | haragos szomszédjai vannak? Ki az ellensége? Gondoljon csak
857 2, VI | Nagy mestere volt Munczy az úgynevezett »iparos stílusnak«.)~
858 2, VI | kecske! Vagy azt akarod, hogy az egész napot itt töltsem
859 2, VI | Estefelé pláne kiragasztották az összehívó plakátokat a falakra,
860 2, VI | régi pere van Körtvélyesnek az aerariummal a rihóci erdõ
861 2, VI | doboltatta a legtávolabb utcákban az értekezlet idejét. De még
862 2, VI | kosár vár. No, még csak az kellett. Egy öregasszony
863 2, VI | minden férj kimenõt kapott: az emberek ösztönszerûleg érezték
864 2, VI | nél, a »Csillag«-ban és az »Arany ló«-nál nagy kvaterkázások
865 2, VI | mamelukok megharagudtak az országgyûlés föloszlatásáért,
866 2, VI | kormányt.~- Ostobaság! - mondá az öreg Prokes Mihály, az írnok -
867 2, VI | mondá az öreg Prokes Mihály, az írnok - saját gyerekei rúgásától
868 2, VI | künn ácsorgott a lakossága az utcákon, mintha ünnep lenne,
869 2, VI | nem pénz a szava, kivonult az indóházhoz a polgármester-váróba.~
870 2, VI | négyes fogata is ott állt az indóháznál, de a gazda nem
871 2, VI | el.~Röszkey összerezzent az éljenekre:~- Talán valami
872 2, VI | Majd megtudod. Összehíttad az értekezletet?~- Rendelkezésed
873 2, VI | titoktartás, én megyek föl az országgyûlésre.~A fõjegyzõ
874 2, VI | fõjegyzõ arcát elöntötte az öröm és a szemkarikái nõttek,
875 2, VI | otthon marad. Egyébiránt az ördög törõdik Kovinyival!
876 2, VI | ördög törõdik Kovinyival! Az õ zászlóit még ma leszedetjük,
877 2, VI | míg vére sebesen nyargalt az ereiben és a szíve vidáman
878 2, VI | kívánja, hogy én jöjjek föl. Az ország és a város érdeke
879 2, VI | én megyek föl, punktum.~Az indóháztól toronyirányt
880 2, VI | tó nem terpeszkednék el az útban, mely miatt meglehetõs
881 2, VI | körtvélyesiek nyáron, s az a hit van elterjedve a környékén (
882 2, VI | is hívják Tudásnak), hogy az ártatlan leány pompásan
883 2, VI | jön a Kemese hídja, s azon az egyetlen körtvélyesi szobormû,
884 2, VI | Rákóczi-fánál majd megállasz!~Az úgynevezett Rákóczi-fa egy
885 2, VI | piac torkolatánál díszlett az aggság félreismerhetlen
886 2, VI | Mármost mi következik ebbõl? Az, hogy a fa vándorfa, mely
887 2, VI | megy városról-városra, vagy az következik, hogy II. Rákóczi
888 2, VI | aztán a kocsi befordult az »Arzenál utcá«-ba. (Egy
889 2, VI | puskamûvesnek volt itt boltja az utcák elkeresztelése idején.)
890 2, VI | elkeresztelése idején.) Az Arzenál utca legszebb háza
891 2, VI | galambjai úgyszólván ellepték az egész utcát, ott sétáltak
892 2, VI | Egy-két »éljen« szalad el az ajkakról, s utat nyit neki
893 2, VI | pillantással lépked föl az emelkedettebb helyre, hol
894 2, VI | s ott tudja megríkatni az embereket vagy felbõszíteni,
895 2, VI | Szomorú szívvel jöttem haza az ország fõvárosából - kezdte
896 2, VI | nagy kötelességet, mely az elválás szomorú gondolatával
897 2, VI | szeretett Körtvélyesünket az egyik oldalon, és látom
898 2, VI | a temetõben porladoznak az apáinké mellett. Azt a részt,
899 2, VI | összetörhessen.~- A szokás az, hogy akit az értekezlet
900 2, VI | A szokás az, hogy akit az értekezlet kijelöl, amellett
901 2, VI | amellett meg is marad, ámbátor az az értekezlet, mely Kovinyit
902 2, VI | meg is marad, ámbátor az az értekezlet, mely Kovinyit
903 2, VI | Sajátos hullámzás keletkezett. Az emberek tanácstalanul néztek
904 2, VI | kötelesség parancsolja. Ez az ember, tisztelt polgártársaim -~-
905 2, VI | tisztelt polgártársaim -~- Ki az, ki? - ordítá lázasan száz
906 2, VI | még egyszer végighordozá az egybegyûlteken:~- Ha csak
907 2, VI | vérbe borult szemeit abba az irányba indítá. Mások is
908 2, VI | a veje megéljenzésére, s az oktalan állat, melynek eddig
909 2, VI | a stréberség, mert õnála az is visszájára fordul.~A
910 2, VI | nyug. bányatanácsos lépett az emelvényre s lelkes beszédet
911 2, VI | ragyogását. Egyébiránt berekeszti az értekezletet, kimondván
912 2, VI | éljenzéssel vonultak ki az egybegyûltek; az ajtónál
913 2, VI | vonultak ki az egybegyûltek; az ajtónál a városi írnokok
914 2, VI | söröshordó lesz csapra ütve.~Az új jelölt az oldalajtón
915 2, VI | csapra ütve.~Az új jelölt az oldalajtón távozott bizalmas
916 2, VI | szövet azt jelentette: »Az egyik fele megtörtént. Siess.«~
917 2, VI | nagy zsivaj közt ment végbe az áldomás. A honorácior-osztály
918 2, VI | honorácior-osztály szépen hazament, de az alsóbb nép megrohanta a
919 2, VI | beszéli egy csoportnak, hogy az éjjel megkerültek; két »
920 2, VI | Bibaj testvérek ásták ki az ólat és elhajtották; Szlányik
921 2, VI | akarja elösmerni, hogy ezek az õ sertései. A felesége,
922 2, VI | õ sertései. A felesége, az inasgyerek, akik etették,
923 2, VI | fejét rázza.~- Nem lehet az, hogy a Bibajok lopták volna
924 2, VI | házigazda szerepét vitték. - Az õ jelöltsége a kút fenekén
925 2, VI | pék, és elõlépett.~- Hát az történik, nagyságos uram,
926 2, VI | meglepetéstõl és olyan halavány lett az arca, mint a halotté…~-
927 2, VI | bajszát könyökével -, vannak az embernek képességei…~- Abcug
928 2, VI | a vízbõl.~- Hiszen éppen az! - pattant föl Botoska uram. -
929 2, VI | Botoska uram. - Mit avatkozik az úr a belsõ családi viszonyokba?~
930 2, VI | a polgármester, ott fönn az utóbbira ráparancsolták,
931 2, VI | egyenesen odahajtasz és az öregtõl kérsz fölvilágosításokat,
932 2, VI | megindult nagy robajjal az Arzenál utca felé, patkóik
933 2, VI | alatt szikrákat hánytak az utcai kövek. Imitt-amott
934 2, VI | lakók kidugták fejeiket az úri fogat zajára az ablakokon,
935 2, VI | fejeiket az úri fogat zajára az ablakokon, aztán nagy hirtelen
936 2, VI | vendégei, s leszállott az est, mint minden nap. A
937 2, VI | vacsorához valót vásárolják; az inasgyerekek tele kancsókat
938 2, VI | személye megváltozott, - pedig az estig elkészült új zászlókat
939 2, VI | megyei és a városi urak, az intelligencia krémje: Szalárdy
940 2, VI | intelligencia krémje: Szalárdy Ákos, az alispán, nagyban dicsekedett,
941 2, VI | nagyban dicsekedett, hogy õ az egyedüli demokrata a családjában,
942 2, VI | családjában, mert a többi fivérei, az õrnagy és a miniszteri osztálytanácsos,
943 2, VI | demokratát nehéz találni az országban, mert õ csakugyan
944 2, VI | de ez lehetne, és mégsem az. Ah, milyen ember a Szalárdy!
945 2, VI | meglátván õket, leugrott az olyan ember gesztusával,
946 2, VI | ostobaság történt itt? - kérdé az átellenes házra mutatva,
947 2, VI | Röszkey-zászló lógott. - Az ember ki se mozdulhat a
948 2, VI | tudomásod róla? - hüledezék az alispán.~- Egy szót se tudok.
949 2, VI | se tud. Milyen fordulat! Az alispán is, Glück úr is
950 2, VI | õtõle tudja meg a fõispán.~- Az urak nem ott voltak, de
951 2, VI | volt vivátokat csinálni. Az ördög engem elvigye, ha
952 2, VI | pálcájával a levegõben. - Az nem lehet. Õt most nem nélkülözhetjük.~-
953 2, VI | alatt nyüzsögni látszott az egész hatalmas épület, mint
954 2, VI | valamennyi szájas emberét, köztük az iparostársulatok elnökeit,
955 2, VI | a lisztával, járjátok be az illetõket, hogy tüstént
956 2, VI | Kisvártatva Kovinyi jelentkezett az elõszobában. Báró Blandival
957 2, VI | kedvesebb rá nézve, mint az õ megjelenésük. Éppen a
958 2, VI | dugjatok egy cigarettát az agyaratokba.~- Elégtételért
959 2, VI | Kovinyi ünnepélyes pózban. Az arca sápadt volt és a szemei
960 2, VI | ráerõltették azóta egy németre. Ez az ember, méltóságos uram,
961 2, VI | mert hallom, csoszognak az elõszobában… Egy kis tanácskozmányt
962 2, VI | Kovinyi. - Elégtételt azzal az aljas emberrel szemben.~-
963 2, VI | gondolkodás után. - Megkapjátok az elégtételt, de csak egy
964 2, VI | ugye mondtam. És mármost mi az egyik Floquet, és mi a másik
965 2, VI | mi a másik Floquet?~- Hát az elégtétel az, hogy Röszkey
966 2, VI | Floquet?~- Hát az elégtétel az, hogy Röszkey semmi esetre
967 2, VI | elõvenni, mint a réginek az összetört cserepeit ragasztgatni.
968 2, VI | cserepeit ragasztgatni. Az idõ igen rövid ahhoz.~-
969 2, VI | Igazán furcsák vagytok, az ember elégtételt akar nektek,
970 2, VI | egykedvûen vakarta tarkóját az egyik ujja megnövesztett
971 2, VI | Így, ni. A többi most már az én dolgom; menjetek isten
972 2, VI | annak is úgy illik, hogy az ünneplõ dókáját húzza föl
973 2, VI | egy-két ismerõssel megáll az utcán is, kifúrná az oldalát,
974 2, VI | megáll az utcán is, kifúrná az oldalát, ha el nem mondhatná
975 2, VI | poharak kicsikék. Pedig az volna talán az úri módi,
976 2, VI | kicsikék. Pedig az volna talán az úri módi, hogy a poharak
977 2, VI | Marek József, akinek úgy jár az ádámcsutkája mikor beszél,
978 2, VI | kabátja ujjával törülte itt is az orrát. A vargákból jelen
979 2, VI | jelen volt Kocsor Antal, az ezüst-gombos dolmányában;
980 2, VI | meg is haragudott emiatt az asszonyra); szemlélhetõ
981 2, VI | hiányozék Hatolyka György se. (Az ördög tudná, mitõl nõtt
982 2, VI | elõ, hogy azért hívatta az urakat, mert mindenáron
983 2, VI | Kifejezte továbbá, hogy neki az a terve, rávenni Röszkeyt,
984 2, VI | méltóságos uram. Ösmerem az öreget, amit egyszer a fejébe
985 2, VI | pro domo) -, de úgy tudom, az õ fölfogása az, hogy éppen
986 2, VI | úgy tudom, az õ fölfogása az, hogy éppen a város érdekében
987 2, VI | vagyunk a kormány lakájai.~Az iparosok összenéztek és
988 2, VI | meghívottal, itt mindjárt az ajtónál fehérruhás kisleányka
989 2, VI | betanulna, ha csak négy sort is. Az igen hatékony lehetne õnagyságának
990 2, VI | uram proponálta.)~- Hát az bizony nem lenne rossz. -
991 2, VI | a Katkát, a legkisebbet, az úgy szaval, mint a pinty.~-
992 2, VI | szép beszédben, aminõ csak az õ fényes eszébõl tud kirajzani,
993 2, VI | beszél ilyen értelemben az iparosok részérõl - rendelkezék
994 2, VI | én a legjobbat reménylem az önök támogatásával, s kész
995 2, VI | barátim - szólt, miután az ajtót maga tette be gondosan
996 2, VI | ajtót maga tette be gondosan az utolsónak távozó Köntösy
997 2, VI | után, ki a derekát fájlalva az eséstõl, alig bírta kivinni
998 2, VI | eséstõl, alig bírta kivinni az irháját -, nekem az az elõérzetem
999 2, VI | kivinni az irháját -, nekem az az elõérzetem van, hogy
1000 2, VI | kivinni az irháját -, nekem az az elõérzetem van, hogy Röszkey
1-500 | 501-1000 | 1001-1099 |