Rész, Fejezet
1 1, 3 | fogja, hogy ne rúgjon. Talán ön lesz szíves, Kohn úr. De
2 1, 3 | bivalybõrbe varrták. Mit szólna ön az ilyesmihez?~Itt megállt
3 1, 5 | híresnek lenni«!~- Valóban, ön túlságosan igénybe van véve.
4 1, 5 | nyújtotta a doktor elé.~- Az ön porai megszabadítottak a
5 1, 5 | Étvágya?~- Mint a farkasé. Az ön orvossága csodát tett.~A
6 1, 5 | mondván egy-egy betegének: »Ön már meggyógyult, holnap
7 1, 5 | szólt képébõl kikelve -, ön már ránk unt?~- No, csak
8 1, 5 | zavar és kelletlenség -, az ön drága egészsége az a szempont,
9 1, 5 | nedvesek és ártalmasok. Ön, mint a méh a virágból,
10 1, 5 | bebizonyítani hálánkat. Hiszen ön az életemet mentette meg,
11 1, 5 | mondott még? Azt, hogy »ön mentette meg életemet, ez
12 1, 5 | kiáltott fel a mama. - Ön is a zöld madarat nézi?~
13 1, 6 | sistergõ mennykõ.~- Hisz akkor ön, uram, egy országcsaló!~
14 1, 7 | én, bízz mindent énrám.~- Ön ott lesz?~- Természetesen,
15 2, I | Kapuczánt…~- A Kapuczánt? Ön talán borontói?~- Éppeg.~
16 2, II| választották volna meg!~- Hát ön még nem tudja?~- Mit?~-
17 2, II| föltolva a homlokára. - Hát ön még nem tudja, hogy megválasztották
18 2, II| szerkesztõje vállat vont.~- Ez az ön dolga megtudni.~- Természetesen…
19 2, II| várja, ez egyszer igaz. Ön megígérte, az is igaz.~-
20 2, IV| mostoha a föld. Mennyi az ön évi jövedelme?~- Jó esztendõben
21 2, V | Igen, egy terminus, de ön tudja, mi a »vis major«?~
22 2, V | megtisztelve érezzük magunkat, de ön elkésett. Oh, istenem, milyen
23 2, V | nagybirtokos. Beláthatja ön, hogy most már ez a dolog
24 2, V | olyan együgyû), hogy az ön érdeklõdése Ilonámat illeti.
25 2, V | kenetteljesen. - Igen, uram, az ön ajánlata nagyon megtisztelõ,
26 2, V | adjak én pisztolyt? Hiszen ön gazdag ember és még sok
27 2, V | kérdezni.~- És gondolja ön? - kiáltá Brand úr, mohón
28 2, VI| rohantak.~- Titkár, állítsa ön azonnal össze a város valamennyi
29 2, VI| ha Kovinyi imposszibilis, ön fogja ajánlani, ügyvéd úr,
30 2, VI| Tessék velem parancsolni.~- Ön áll föl ekkor és Katánghy
|