Rész, Fejezet

 1   1,  5 |       oldalt az ingek felett? Ah, istenem, a konzulné ingei!~Csak
 2   1,  5 |         orvos elmosolyodott.~- Ah istenem, annyira el vagyok foglalva,
 3   1,  5 |         tehessem tiszteletemet.~- Istenem, annyira siet!~- Hja, a
 4   1,  5 |      elázott szárnyakkal lezuhan. Istenem, milyen szerencse, hogy
 5   1,  6 |           hol is fogunk mi lakni.~Istenem, olyan gyorsan ment minden,
 6   1,  6 |    kívánod berendezni?~- Oh, édes istenem, én egy kunyhóval is megelégszem,
 7   1,  6 |       csak pénzért vettél el. Oh, istenem, istenem!~Menyus melléje
 8   1,  6 |           vettél el. Oh, istenem, istenem!~Menyus melléje ült, megsimogatta
 9   1,  9 |          vidorak, frissek voltak. Istenem, micsoda anyagból gyúrtad
10   2,  I |          rakoncátlan folyó?~- Ah, istenem, erre nem is gondoltam.
11   2,  II|          Körtvélyesen? Kit?~- Ej, istenem, hát a Katánghyt.~- Lehetetlen,
12   2,  II| miniszterelnök elõszobájában. (Ah istenem, ez az elõszoba!) Egypárszor
13   2,  IV|       nemesség! Élnünk csak kell, istenem! Ahogy lehet, természetesen,
14   2,  V |     magunkat, de ön elkésett. Oh, istenem, milyen kár. A Minka leányunk
15   2,  V |         áldozata vagyok, Pál. Ah, istenem, ezek a mai gyerekek. Hiszen
16   2,  V |          én olyan együgyû vagyok, istenem, olyan együgyû), hogy az
17   2,  VI|       föld. A nívó emelkedik. Oh, istenem, milyen gyorsan megyen minden…~
18   2,  VI|         szülõvárosom szülöttei!~- Istenem, de szép! - jegyzi meg Vinkóczy
19 Epil    |       talált cukrot; sopánkodott, istenem, mit adjak nektek, gyerekek?