Rész, Fejezet

 1   1,  1  |    szerkesztõ, az én Kenedi Géza barátom, a legzseniálisabb üzenõ
 2   1,  2  |      neveljek belõle?~- Doktort, barátom, doktort, és csak örökké
 3   1,  3  | bajusszal.~- Ne hagyja el magát, barátom! Szorítsa össze a fogait.~
 4   1,  3  |          én hát csak azt mondom, barátom, hunyja be a szemét…~A nevetés
 5   1,  3  |  halottnak: »Hunyja be a szemét, barátom«, és a bolond szót fogad
 6   1,  7  |          a nyakadba borul: »Édes barátom, csak menjen, menjen.« Mert
 7   1,  7  |     ezüstbõl volna.~- A székely, barátom, nem szívesen választ idegent,
 8   1,  7  | ellenében. Hova gondolsz, kedves barátom? Pláne ezzel a sárosi dialektussal.~-
 9   1,  8  |        ki õ.~- Katánghy Menyhért barátom Budapestrõl - mutatta be
10   1,  8  |           Oh, az még messze van, barátom. Odáig én nem gondolkozom
11   2,  I  |          Különösek a sors útjai, barátom. Hogy hívnak, édes cimborácskám?~
12   2,  I  |         És ugyan mondd meg, édes barátom, kinek kell szólani, hogy
13   2,  I  |     kérdéseket zúdított az én új barátom a nyakamba, végre is kényelmesebbnek
14   2,  V  |       Csak szólania kell, kedves barátom.~- Adjon kölcsön egy pisztolyt.~
15   2,  VII|     téged is veszélyek, tisztelt barátom, nagyságos polgármester
16 Fug      |   hátából szíjat lehet hasítani, barátom, és még csak meg se jajdul,