Rész, Fejezet
1 1, 1 | közönség) mohón kapott rajtok, s rám, aki hosszú éveken át
2 1, 1 | felbontotta a szerkesztő s látta, hogy az egyik Pozsonyból
3 1, 1 | mind a kettő más írás, s mind a kettő alatt így szól
4 1, 1 | Hisz az csak egy tény. S ti többre veszitek a föltevéseket.~
5 1, 1 | hihetetlennek tartani, ami igaz, s valószínûnek, ami képtelenség.
6 1, 1 | ti is magyarok vagytok. S akit néha elfut a méreg,
7 1, 1 | tömegében, mely úgy gondolkozik s eszében ilyeneket költ ki,
8 1, 1 | és húsból való élõ ember. S végre is már a morál szempontjából
9 1, 1 | megtudta Menyus is a dolgot, s szörnyû mód meg volt rõkönyödve.~-
10 1, 1 | átengedem a terrénumot neked.~S még aznap tényleg írt a
11 1, 2 | vágunk a gyermekeinkkel.«~S a pulya, aki még ott röcsög
12 1, 2 | az anyja szoknyája körül, s a színes babszemeket csórikálja,
13 1, 2 | láthatna velök õ is elõre?~S látott is valamennyire.
14 1, 2 | határ fel volt méricskélve, s a spekulációra készült »
15 1, 2 | maga röpködi be a virágokat s nagy fáradsággal szedi fel
16 1, 2 | két zacskója van a pofáján s két cikázó szeme, melyekkel
17 1, 3 | asszonytól, mint mások, s a Schöja-kávéházban is több
18 1, 3 | felölté boncoló köpenyegét s így szólt az egybegyûlt
19 1, 3 | helyes, egy boncoló kés, s továbbá? (Itt a harmadik
20 1, 3 | csontszúnak kellene lennie, s hogy élethíven markírozza
21 1, 3 | tanár pedánssága teremtett, s alig figyelt valaki Csepenkára,
22 1, 3 | beszûrõdött a zöldes zsalukon s ott pajkoskodott a hulla
23 1, 3 | felutazott a látogatására Pestre, s mikor a fickó teljesen felgyógyult
24 1, 3 | Mihály a katángfalvi kúrián, s mikor néhány év múlva Menyus
25 1, 4 | zsidóban, aki kölcsönt ad, s csak miután már a zsidó
26 1, 4 | jó »non putarem«-et várt. S a non putarem azért non
27 1, 4 | pisztolyát.~Célzott, lõtt, s a galamb holtan esett le
28 1, 4 | egy hangya-zsombék mögött s hátulsó lábára felágaskodva,
29 1, 4 | jött a gúnyolódó nyúlra, s mielõtt még elsüthette volna
30 1, 4 | valami Stern Mór vette meg), s árából kifizetvén a hitelezõket,
31 1, 4 | testvér összeölelkezett s így szólt:~- Most már széledjünk
32 1, 4 | hall valamit vagy nem), s aztán elrendelni, hogy melyik
33 1, 4 | csinosnak fognak találni. S minthogy a fürdõközönség
34 1, 5 | okoskodott a mi hõsünk, s csakhamar megtalálta a letelepedési
35 1, 5 | rokonszenvet érzett hõsünk iránt, s megadta az engedélyt a letelepedésre,
36 1, 5 | ködösen az emlékezetben.~S hogy megváltoznak ily helyt
37 1, 5 | helyt az emberek! A fürdõn s általában utazásban mindenki
38 1, 5 | kirándulások a csacsik hátán s egyéb ártatlan öröm, mely
39 1, 5 | bikákkal álmodtam egész éjjel.~S ez így megy az egész szezonon
40 1, 5 | az egyik szép páciensének s minden vizitnél egy ingre
41 1, 5 | szép nyúlánk alakja volt) s lázas sietséggel ment fel
42 1, 5 | gyors eltûnése is alterálná, s gyakran (kivált, ahol nagyobb
43 1, 5 | méltóságteljes a megjelenése, s annyira természetes volt
44 1, 5 | eszébe ilyesmire gondolni.~S mennyi kitartás! Ugyanazt
45 1, 5 | arca igen intelligens volt s még a toka és a hervadtság
46 1, 5 | de ez csak illett neki s felette elõkelõ kinézést
47 1, 5 | páciens igen kielégítõ. S mint prognosztikon sokat
48 1, 5 | orvosának kezdte magát képzelni, s látta a fényes jövõt, mint
49 1, 5 | óta folytonosan köhécsel s némelykor lázai vannak.
50 1, 5 | vérmes volt, kurta nyakú, s kívülrõl az ablakok zsaluin
51 1, 5 | platánok alatt egy függõágyon s mind a két kezét nyújtotta
52 1, 5 | el Klárának egész lényén, s valami ritmikus volt a lépéseiben.
53 1, 5 | illetve megrózsásodjék, s íme, elviszi az orrom elõl.~
54 1, 5 | kivette a gomblyukából, s maga is kiesvén komor aeskulapi
55 1, 5 | udvarlói allûrrel nyújtotta, s mondá Klárának:~- Itt van,
56 1, 5 | a doktor sebesen evett, s már a második tál ételnél
57 1, 5 | prixdorfi vendéglõsök iránt, s öröme telt, ha az idõjárásból
58 1, 5 | fivérénél, aki gyermektelen, s úgy mellesleg az is el volt
59 1, 5 | fizetség egy százas lenne.~S bizony arra a százasra már
60 1, 5 | ehhez páciensek kellenek, s Katánghynak Blandiékon kívül
61 1, 5 | volt négy vagy öt betege, s ezek is most utóbb jöttek.~
62 1, 5 | könnycseppet a Klára szemeiben, s maga is elérzékenyült, elfordította
63 1, 5 | néhány apró fizetsége van, s már ezeket sem bírja teljesíteni.
64 1, 5 | akarom.~Szelíden mosolygott, s mintha félig dévajság, félig
65 1, 5 | megérkezésük órájától kezdve máig, s csinálta magának a szemrehányásokat.~
66 1, 5 | keze nagyujját a két fülébe s az így meghosszabbított
67 1, 5 | helyzeten.~Elküldte a kocsisát s maga nem ment fel a villába,
68 1, 5 | mûsorával.~Izgatottan járt fel s alá, majd megállt, újra
69 1, 5 | prixdorfiak is odacsõdültek, s különbözõ alakban nyilatkozott
70 1, 5 | Menyus közelebb lépett hozzá s a szokottnál halkabban,
71 1, 5 | bizonyosan elszáll holnap.~S jelentõségteljes pillantással
72 1, 5 | odahajlott a Klárika füléhez s ismételte halkan az õ elõbbi
73 1, 5 | legszebb leány távozását, s egy alázatos tanácsot ad: »
74 1, 5 | mesékben a kis táltos lovacska, s lett belõle egy villámló
75 1, 6 | volt származására nézve, s nem ok nélkül hítták fénykorában »
76 1, 6 | János királynak« nevezték s nagy csalafinta embernek
77 1, 6 | elméjének finomságaival, s az emberi tulajdonok- és
78 1, 6 | helyett egy guillotine-ja van, s az egy szál kékatillás hajdú
79 1, 6 | kiértek a városka határából, s amennyi darab földet belát
80 1, 6 | Végignézte tetõtõl talpig, s mintha meg volna vele elégedve,
81 1, 6 | felbokrétázott nász-asztalnál, s beszélgettek mindenfélérõl.
82 1, 6 | tudnék? - felelte Menyhért s elmondta a Varga Mihály
83 1, 6 | azonban most is tanácsolhatok (s közelebb intette a fiatalokat,
84 1, 6 | punktum.~A gõzagár füttyentett s vitte János királyt az országa
85 1, 6 | asszonyka egyszerûen.~- S a domínium, amit nekem ígért,
86 1, 6 | télre? Hány szobát gondolsz, s miképpen kívánod berendezni?~-
87 1, 6 | férje utáni nyugdíjából él. S az igen csekély.~- Lehetetlen…
88 1, 6 | tanácstalanul járt fel s alá a szobában, orrcimpái
89 1, 6 | Egyszerre megállt neje elõtt s rekedt hangon kérte számon:~-
90 1, 6 | rák, aztán odalépett hozzá s kezét a karjára tette, szelíden
91 1, 6 | zokogott keservesen -, s tudtomra adtad, hogy nem
92 1, 6 | életrõl ábrándoztam teveled, s íme, elõttünk áll a szegénység
93 1, 7 | pityerhez” címzett kocsmájával.«~S tényleg akadt mindjárt kezdetben
94 1, 7 | elment napjában a doktorhoz, s ilyenkor ott trécselt vagy
95 1, 7 | jött az utolsó télen Pestre s egyre nógatta Katánghyt,
96 1, 7 | lehetetlen, de az asszony akarta, s amit az asszony akart, annak
97 1, 7 | belépett a szabadelvû klubba s egy nap bejelentette az
98 1, 7 | minden napra egy forint bér), s ezzel Menyus összecsókolván
99 1, 7 | szívesen még akkor se teszi. S kivált a borontói kerület.
100 1, 8 | Megrázta a fõispán kezét, s ugyanakkor barátságosan
101 1, 8 | hozott - mondá egyszerûen, s kezeit a Katánghyéba fûzte
102 1, 8 | hirtelen tele lett ráncokkal, s szúrós szeme végtelen hidegséget
103 1, 8 | befurakodott a szoba belsõ részeibe s valamit beszélgetett a játékosokkal
104 1, 8 | ferblizni. Még csak hat óra, s a vacsora éjfél táján lesz.
105 1, 8 | mondom.~Megfogta a gallérját s vitte. Menyus homlokán zavarában
106 1, 8 | a két szobán keresztül, s kezdõdött a vacsora. Azok
107 1, 8 | van.~A vendégek fölálltak, s az asztalokat és székeket
108 1, 8 | egy szürke posztós ember s valami protekcióra kérte
109 1, 8 | mintha újjászületett volna.~S míg gépiesen osztotta, »
110 1, 8 | terjedtek, mint a futótûz, s János úr az egyik csoporttól
111 1, 8 | Macska legyek, ha engedem.~S ilyenkor hetykén a mellére
112 1, 8 | csak egy hallgatója akadt, s úgy fölpaprikázta maga ellen
113 1, 8 | király szintén beosont, s elejtvén valami hatost a
114 1, 9 | tudja? No, majd meglássuk! - S több effélét.~A szomszédjai
115 1, 9 | felkelt az asztal végérõl s odatipegett a grófhoz.~-
116 1, 9 | hideg, mint egy jéghegy, s valami rejtélyes, aggasztó
117 1, 9 | jelöltsége emlegetésénél, s kártyázás közben azon a
118 1, 9 | hogy nem hármat mondtam.~S annyi kellem, természetesség
119 1, 9 | bortól kivörösödött urak, s felmarkolván egy csomó friss
120 1, 9 | túlvilági életemet élem, s hogy ne szóljon nekem, nagyban
121 1, 9 | fölébredt a tetszhalottaiból s ekkor és ekkor teljesen
122 1, 9 | Borbála szeme megvillant, s újra bizalmasan nézett Katánghyra.~-
123 1, 9 | Varga Mihály lelke elszállt, s én csak holtig való felesége
124 1, 9 | viszi?~- Hát elviszem.~- S hoz rájuk választ?~- Hozok,
125 1, 9 | diszkrétül visszahúzódék, s azt a bizalmas bulletint
126 1, 9 | Ejnye, be csinos portéka!~- S hogy nézett rád!~Irulva-pirulva
127 1, 9 | csönd támadt a látványra, s roppant feszültség uralkodott.
128 1, 10 | kénytelen vizibe tenni, s vándorol tovább-tovább,
129 1, 10 | szeretõ.~Durcás arcot vágott s a tejhabos kanállal megfenyegette.~-
130 1, 10 | ragyogott fent az égen, s a kis házikók ablakából
131 1, 10 | bizonyosan a levelekkel. S a szoknyasuhogás az éjben
132 1, 10 | pillanatig érezte keze érintését, s vére felforrt. A saját fantáziája
133 1, 10 | hirtelen átkapni a derekát s ajkaihoz szorítani ajkát.~-
134 1, 10 | tovább játszani maga helyett, s akit - mint a folyosón szokta
135 1, 10 | gazdaggá, nagybirtokossá, s a többi választásai szinte
136 1, 10 | vasút juttatta vagyonhoz s egy új, még körmönfontabb
137 2, I | országban semmi se szent?~S ki legyen vajon az a Kapuczán
138 2, I | állhatatosan olvastam a lapot, s meglehetõsen közömbösek
139 2, I | elfordította a családjától, s hazudozó leveleivel országszerte
140 2, I | hasonló lényt találjon. S ehol ni, itt van egy törvényhozó
141 2, I | fenyegetõzött, hogy ne menjek, s eközben agyonnyomorított
142 2, I | nagyon-nagyon jó helyet szeretnék, s félek, hogy megelõznek.
143 2, II | õket, hogy elõre álljanak, s ha akadt is hízelgõ, kapaszkodó, -
144 2, II | oligarchák vonták meg magukat s ezt is azzal indokolta: »
145 2, II | Ugyan volt kivel elcserélni. S milyen tragikum. A saját
146 2, II | recsegõ léptekkel jár föl s alá karonfogva egy-egy ismeretlen
147 2, II | képviselõjük se volt a klubban, s ha valaki kérdezte tõlük: »
148 2, II | Kémlelik az arcokon a hatást, s ha valamelyik a karonfogott
149 2, II | tenni- és mondanivalója van. S milyen fesztelen! Mintha
150 2, II | szopós gyerek kora óta, s a bölcsõje is itt rengett
151 2, II | képe alatt.~Most észrevett s felém tart.~- Szervusz,
152 2, II | van itt ügyesen elterítve. S éppen ez mutatja, hogy érdekes
153 2, II | inasa kísérte ki a vasúthoz, s váltott neki jegyet - Körtvélyesig.
154 2, II | befurakodtak mindenüvé, s csellel, ravaszsággal kiszimatoltak
155 2, II | mégis sok idõt vett igénybe, s a Katánghy másodszori megválasztása
156 2, III| a sigillum kihalászását, s könyörögvén, hogy dicsõ
157 2, III| praktikája a pecséttel beütött, s ennek köszönhetõ, hogy a
158 2, III| magát húzni a sárba is. S ilyenkor magára disputálja,
159 2, III| Hájfejû csizmadiák, fazekasok s a Kemese-parton tömérdek
160 2, III| letartóztatták lopásért, s az orgánum rövidesen befejezte
161 2, III| Rodich-ezred Körtvélyesen«, s ezért (hihetõleg az asszonyok
162 2, III| alkotmányosság kezdete óta, s ha valaki a nõi vizitszobákba
163 2, III| hölgyvilága pártolja az irodalmat, s akárhány szép szemet lehet
164 2, IV | testben-lélekben satnya, s amellett fennhéjázó, önhitt
165 2, IV | szeretetreméltó társalgó, s amellett nagy kozák, aki
166 2, IV | öreg dühbe hozta magát, s ilyenkor látszott, hogy
167 2, IV | imponáltak a polgároknak, s csakhamar beleszeretett
168 2, IV | Hiszen mi vagyunk többségben, s a kutyának parancsoljanak
169 2, IV | már így csak hadd legyen.~S maga hozta elõ alkalmas
170 2, IV | jelöltnek Körtvélyesre, s miután a magas kormány nem
171 2, IV | éljenek közt lépett a terembe s elmondta programbeszédét
172 2, IV | kurjantja száz torok, s a tetszés végigmorajlik
173 2, IV | jelölt észrevette a szcénát s egy hirtelen kanyarodással,
174 2, IV | Zajos, hosszas derültség), s amit összetûzköd, ha rosszul
175 2, IV | ellenfelére a jókedvével, s elkezdte énekelni azokat
176 2, IV | Szeplő« nevű fenyőerdőben, s a derék gentleman-ek fölötte
177 2, IV | tűzdeltek föl a kalapjaikra, s az egész város visszhangzott
178 2, IV | Vinum vini,~Vivat Kovini!~S maga Kovinyi is jól csinálta,
179 2, V | méz van és semmi egyéb. S hiába fogják rád, hogy csak
180 2, V | te pártfogásod alatt van, s te egy kerten vezeted, mely
181 2, V | hízelgett a széptevése, s ábrándos pillantásainak
182 2, V | természetesen még szebb lett, s hogy ím, a Minka szebb lett,
183 2, V | szisszenését hallatá a mama s ijedtében vagy örömében (
184 2, V | tudja, mi a »vis major«?~S jelentõségteljesen nézett
185 2, V | Brand Károly figyelmét, s föléleszteni Ilonkában a
186 2, V | hagyta szövöttjét szétfejteni s fürge vetélõn átszövetni;
187 2, V | Itt egy kis pauzát tartott s titokban a nagyságos mamára
188 2, V | izgatottan járkált föl s alá.~Egyszerre fölugrott
189 2, V | Egyszerre fölugrott Brand s eléje állt földúlt vonásokkal,
190 2, V | hatósági személy vagyok. S önnek adjak én pisztolyt?
191 2, V | Jánosnak a menyasszonyával, s hogyan csapta el a kezérõl
192 2, V | a szerelmes történetet, s gondolta magában: a menyasszonnyal
193 2, V | kegyelmes úr ma jókedvû.~S erre minden megváltozik.
194 2, V | megváltozik. A nap kisüt odakünn s vidáman nyalogatja a megizzadt
195 2, V | A kegyelmes úr jókedvû. S bent a kandallóban igazi
196 2, V | oktrojált rá a választókra, s aki el fogja hagyni a pártot
197 2, V | állt az egész audiencia, s még aznap a következõ chiffre-sürgönyt
198 2, V | felelte õexcellenciája s otthagyta õket, léptei elenyésztek
199 2, V | a rozsdaszínû szõnyegen.~S ezzel Katánghy Menyhért
200 2, V | Nagyon unalmas kezdesz lenni.~S azzal kisvártatva végigment
201 2, V | a nagytermen még egyszer s meglátván egy szögletben
202 2, VI | kisvárosban van egy ilyen hatalom. S ez a hatalom többnyire úgy
203 2, VI | Kemese vígabban locsog, s az ég kékebben mosolyog
204 2, VI | polgáriakkal a »Szegfû«-nél, s karddal véresre vagdalták
205 2, VI | lesz egy interpellációja.) S ugyancsak ma éjjel kiásták
206 2, VI | sertésólját a Csapó utcában s három hízóját elvitték.
207 2, VI | fölhevülésben a közvéleményt, s ehhez járult a negyedik
208 2, VI | üljön lóra egy Floquet, s vágtasson Blazócra Kovinyihoz.~
209 2, VI | Lovász legott nyergelt s vágtatva vitte a levelet,
210 2, VI | négykor, mikor megállt a vonat s kilépett a polgármester
211 2, VI | reá váró Lénárt Györggyel, s aztán felültek a kocsira.
212 2, VI | foglalj helyet a teremben s beszélj a megbízható embereinkkel,
213 2, VI | zászlóit még ma leszedetjük, s ezzel vége a kis játékoknak.~-
214 2, VI | a körtvélyesiek nyáron, s az a hit van elterjedve
215 2, VI | halászok laknak bennök, s ama nagyzási hóbortból kifolyólag,
216 2, VI | túl jön a Kemese hídja, s azon az egyetlen körtvélyesi
217 2, VI | összegyûltek a városházán s lázas izgatottsággal várják
218 2, VI | szalad el az ajkakról, s utat nyit neki a tömeg,
219 2, VI | bandája szokott játszani, s hol most egy asztalka s
220 2, VI | s hol most egy asztalka s egy karszék áll vizes pohárral,
221 2, VI | hajlékony, fülbemászó, s ott tudja megríkatni az
222 2, VI | válságos idõk következnek, s városunk jövõje a következõ
223 2, VI | folyam hajózhatóvá tétessék, s ez esetben nem nehéz kiszínezni
224 2, VI | diktátor homloka ráncba vonódék s vérbe borult szemeit abba
225 2, VI | õnagyságának a veje megéljenzésére, s az oktalan állat, melynek
226 2, VI | szerencsétlenül elszólta magát, s íme kitûnt, hogy a szegény
227 2, VI | ártatlan lény hûlt teteme. S mi volt a bûne a boldogultnak?
228 2, VI | bányatanácsos lépett az emelvényre s lelkes beszédet vágott ki,
229 2, VI | hajába tûzi, ahol még többen s még messzebbrõl látják meg
230 2, VI | nép megrohanta a hordókat, s miután nem volt elegendõ
231 2, VI | már Lénárt fõjegyzõ úr, s karonfogván Kovinyit, elvezeté
232 2, VI | hátulsó ülésre vetette magát s odaszólt a kocsisnak:~-
233 2, VI | szétszéledtek a »Fehér ló« vendégei, s leszállott az est, mint
234 2, VI | föl a lépcsõkön szobáiba, s egy perc alatt nyüzsögni
235 2, VI | folyosókon és garádicsokon föl s alá. A fõispán nem gyõzte
236 2, VI | és ne lefetyeljen nekünk.~S ezzel fölszakította a szárnyas
237 2, VI | felülrõl parancsolták rá, s hogy a bécsi kérõt miként
238 2, VI | fejemmel a friss levegõre.~- S aztán?~- Még jobban elkeserít
239 2, VI | találnak mindjárt otthon, s annak is úgy illik, hogy
240 2, VI | nevetett föl Mravina, s a többiek is mosolyogtak.~-
241 2, VI | Hazamenet kiszorítom belõle, s a Katka öt perc alatt bevágja,
242 2, VI | lép Kozsehuba Flóris úr, s egy szép beszédben, aminõ
243 2, VI | reménylem az önök támogatásával, s kész vagyok bármely áldozatra,
244 2, VI | szíves megjelenésüket« - s egy elõkelõ kézmozdulattal
245 2, VII| zöldnek, pirosnak látta, s az előtte illeszkedő díszszónok,
246 2, VII| megtekintésre a gyermektől, s burnótszelencéjének tartalmából
247 2, VII| parányi tisztást kiszorítani), s Kozsehuba szép hangja fölcsendült
248 2, VII| porcikája hallaná, érezné s új attitűddel felelne rá.~
249 2, VII| folytatá: »De menjünk tovább« - s az emberek föllélegzettek,
250 2, VII| a szíveinkből kicsordul.~S olyan szép, okos szavakban
251 2, VII| csak egy szóval felelek, s ez az egy szó, hogy »engedelmeskedem«. (
252 2, VII| kezével: »Országos név kell«, s ezzel se szó, se beszéd
253 2, VII| Martinkó! - kiabálták, s kezdték előre tolni Martinkó
254 2, VII| volt, mint egy bölénynek, s annyi ember erejéig eresztette
255 2, VII| csöndben, a fejét hátravetve s a jobb kezét hullámosan
256 2, VII| fölkavarodott az éljen-áradat s vadul, szilajan hömpölygött,
257 2, VII| erősebben, hol a jobbon, s ha itt meggyöngült, amott
258 Epil | mustrálni, a borait lefejteni, s koronkint egy-egy sürgető
259 Epil | Palina sebei begyógyulnak, s újra elkezdik a stenkerkedést
260 Epil | adósságokat fog csinálni s egy napon valószínűleg oltárhoz
261 Epil | programbeszédet, úgy volt határozva; s mondhatom, nagyon aggodalmasan
262 Epil | Katánghy maga is megijedt s megint átugrott új témára;
263 Epil | mûnyelven: »Morog a tenger«, s ha a tenger morog, lõttek
264 Epil | bizonyos, az a csalhatatlan. S elhagyva a helyi érdekeket,
265 Epil | Ott jöttem a világra s ott nõttem föl, mint gyermek,
266 Fug | másodszori megválasztását megírni s ennek kapcsában szellõztetni
267 Fug | viszontagságai, a körtvélyesi csíny s végül a pénzügyi bizottságba
268 Fug | Katánghy a feleségének írt, s melyben részletesen szól
269 Fug | adta az áldást németül, s eszembe jutott, hogy ez
270 Fug | ismeretlen gólyák miatt, s kivált mert nevezetes emberek
271 Fug | fogadott a Zubringereiból, s igen mulatságos volt, amint
272 Fug | ravaszsággal munkakörét s jövendõ életsorát sebes
273 Fug | aztán a kenyér a kasztenben s a kócs a zsebemben. Nálam
274 Fug | Nálam regula a regula, s ami egyszer regula, az regula.
275 Fug | megjött valahonnan Gergely, s mesélte, hogy tegnap este
276 Fug | rögtön, felülve egy fiákerbe, s meg sem álltam csak fönt
277 Fug | uram - szóltam fölállva s hangomon átrezgett a megsértõdés
278 Fug | napi gondolkozási idõt, s éppen azért ismét nem mehettem
|