Rész, Fejezet
1 1, 1 | pedig nekem gyenge oldalam. Én az olyan embert, aki a feleségét
2 1, 1 | azzal végezve a szavait:~- Én vagyok az a Varga Mihály,
3 1, 1 | keresztül - dünnyögte. - Ha én egyszer beszélni akarnék.
4 1, 1 | egyszer beszélni akarnék. De én olyan természetû vagyok,
5 1, 1 | válaszolgatott a szerkesztõ, az én Kenedi Géza barátom, a legzseniálisabb
6 1, 1 | levelek szerzõjének? Hogy én ásom alá a képviselõtársaim
7 1, 1 | képtelenség. Hát isten neki, én respektálom, és éppenséggel
8 1, 1 | verõfényében, mint azelõtt.~Én szeretlek benneteket - mert
9 1, 1 | nem hagyom zsákmánytokul. Én nem vállalom a cikkeit a
10 1, 1 | Boldog isten, hogy építsek én meg ebbõl az édes-kevésbõl
11 1, 3 | csontszú-operációhoz? Ki tudja? Senki. Hát én megmondom. Mindenekelõtt
12 1, 3 | meg, katonadolog az egész, én hát csak azt mondom, barátom,
13 1, 3 | érdekes dolog, de nem az én szakmámba tartozik.~Csengetett
14 1, 3 | ismerõsöknek. - Ilyen is csak az én Menyusommal történhetik.
15 1, 3 | Menyus. Amit mi elherdáltunk, én és bátyáid, neked kell visszaszerezned.
16 1, 4 | volt, uram. Lehet, hogy én nyomtam meg egy kissé, amint
17 1, 4 | míg az egyet lépett elõre, én kettõt léptem hátra. Ami
18 1, 4 | gondoltam, de ahhoz kettõ kell, én meg egy gazdag leány. A
19 1, 5 | összes fürdõkbõl egybe.~Hát én bizony le sem próbálom írni
20 1, 5 | érzem magam, mint tegnap.~- Én is sokkal jobban aludtam.
21 1, 5 | egyszer ébredtem fel.~- Én egy kis görcsfélét észleltem
22 1, 5 | a turpisságot (amit csak én tudok, meg a patikárius,
23 1, 5 | lépcsõn fölmentek -, éppen az én bimbómat tépte le. Már két
24 1, 5 | is ég, mamácska. Láttam én azt százszor is. A különbség
25 1, 5 | Prixdorfot… és bizonyára én is sajnálom, hogy elmennek,
26 1, 5 | majdnem kész vallomás. Oh, én ostoba tökfilkó!)~A doktor
27 1, 5 | ideje már elmenniök? Még én küldöm el õket! Hallatlan
28 1, 5 | van, mennek. Mennek, mert én elüldöztem!~Fogta a kalapját
29 1, 5 | lágyabban mondá:~- Mit bánom én ezt, mikor az én kedvenc
30 1, 5 | Mit bánom én ezt, mikor az én kedvenc madaram bizonyosan
31 1, 5 | az »Arany almá«-nál.~- Én is az asztalukhoz tartok,
32 1, 6 | öcsém agyagos, azt mondom én neked, hogy boldog ember
33 1, 6 | akkor olyan domíniumot adok én neked, hogy holtod napjáig
34 1, 6 | tudod te azt, kis mókus. Az én eszem nagyon is elõre jár.
35 1, 6 | valami egyeben járt az eszem. Én õt gazdag embernek hittem.
36 1, 6 | sóhajtott fel. - Messze estem én az ilyen álmoktól.~- Idõvel!
37 1, 6 | vállát vonogatta.~- Hát én tudom? Hát én bánom? Én
38 1, 6 | vonogatta.~- Hát én tudom? Hát én bánom? Én önzetlenül mentem
39 1, 6 | én tudom? Hát én bánom? Én önzetlenül mentem hozzád.~-
40 1, 6 | térdeinél.~- No, jó, hát én is úgy ülök majd. Hol van
41 1, 6 | meg.~- Nem. Maga kezdje!~- Én nem kezdem.~- Hát nem bánom,
42 1, 6 | Hát nem bánom, kezdem én - mondá a doktor. - Az erõsebb
43 1, 6 | berendezni?~- Oh, édes istenem, én egy kunyhóval is megelégszem,
44 1, 6 | kibuggyantak.~- Oh, az az én bolond mamám! Persze hogy
45 1, 6 | ártatlan óhajtást? Oh, az az én bolond mamám, hahaha!~Menyus
46 1, 6 | Végre is tudnom kell.~- Az én hozományom? - mondta közömbösen,
47 1, 6 | nyomorúság, mely reánk vár. Én kényelmes életrõl ábrándoztam
48 1, 7 | és hagyjon engem elmenni, én is hagyom meggyógyulni«.~
49 1, 7 | kell, a macska fél, de nem én; ott fogok föllépni.«~-
50 1, 7 | János bácsi.~- Március 12-én lesz Gergely napja, írd
51 1, 7 | Hogyne érteném!~- Te már 11-én megérkezel Szentandrásra,
52 1, 7 | fecsegni kell, majd ott leszek én, bízz mindent énrám.~- Ön
53 1, 7 | mondá fensõséggel -, amit én megállapítok, mert annak
54 1, 7 | kitervezték. Március 10-én Katánghyné beküldte a keleti
55 1, 7 | népének országába. Március 11-én a program szerint szerencsésen
56 1, 7 | semmi kifogásom, ha eljössz, én csak a véleményemet mondom,
57 1, 7 | történhetnek; az igaz, hogy én még nem láttam. Lesz a nábobnál
58 1, 8 | behoznám, be sem férnétek. Hát én pedig inkább benneteket
59 1, 8 | messze van, barátom. Odáig én nem gondolkozom elõre. Hanem
60 1, 8 | három napig tartanak.~- Abba én belehalok - sóhajta a megszeppent
61 1, 8 | mintha mondaná: »tudok már én mindent«.~Ez egy kicsit
62 1, 8 | meg, ha mondom, ha egyszer én mondom. Macska legyek, ha
63 1, 8 | megválasztjuk.~- No, azt szeretném én látni! - pattant fel az
64 1, 8 | haragjában.~- Azon a jogon, mert én jobban tudom, milyen követ
65 1, 8 | õt nem lehet elnémítani. »Én karakter vagyok- rikácsolta -,
66 1, 9 | hanem a Borbála megteszi… én azt gondolom, megteszi.~-
67 1, 9 | Borbála?~- Egy cseléd, mint én, de annak szeretõje van,
68 1, 9 | Nehéz dolog - mondá -, de én is nehéz dolgot fogok kérni.
69 1, 9 | világosabban! Mert hogy hozzak én választ, ha nem értem, mirõl
70 1, 9 | szóljon keed neki, mert én most már a túlvilági életemet
71 1, 9 | tudja?~- Honnan? Hiszen az én tulajdon inasom a gazfickó,
72 1, 9 | inasom a gazfickó, hiszen én ébresztettem fel a halottjaiból.~-
73 1, 9 | Katánghyra.~- Úgy van, errõl én is hallottam… A rossz szándék
74 1, 9 | nem jobbágyai többé, akkor én férjhez mehetek, Varga Mihály
75 1, 9 | Mihály lelke elszállt, s én csak holtig való felesége
76 1, 9 | fejét.~- No, majd beszélek én érdekedben valami nagy törvénytudóssal
77 1, 9 | nagy óvatosan a hamuját.~- Én csak akkor szívok ilyet,
78 1, 10 | lát engem, instálom, úgy én is látom õtet, instálom.~-
79 1, 10 | maga? - kérdé bosszúsan.~- Én a Varga Mihályné anyja vagyok.
80 2, I | a furcsa idõ.~- Hm.~- De én azt mondtam, mikor azok
81 2, I | beszélgetésbe ereszkedni? De én állhatatosan olvastam a
82 2, I | Ohó hó! - ugrott föl az én himlõhelyes emberkém, fölvillanyozva,
83 2, I | giliszta szokott ilyenkor az én tisztelt képviselõtársaimban
84 2, I | mamlasz kérdéseket zúdított az én új barátom a nyakamba, végre
85 2, I | kényelmesebbnek találtam, ha én kérdezõsködöm.~- Hát te
86 2, I | instállak. Igazán rám fér. Mert én szerény vagyok; beösmerem,
87 2, II | vágtam közbe mohón. - Én a megválasztását ígértem,
88 2, II | Kialudtad magad?~- És te?~- Én még egy kicsit olvastam
89 2, II | Dehogy. A legnagyobb strébert én ösmerem, azt a szõkét ott,
90 2, II | A stréberisszimus az én unokaöcsém, az a nyurga
91 2, II | engem a távoli jövõ. Hiszen én voltaképpen azért jöttem
92 2, II | Hiszen éppen azt akartam én tudni, mi volt a plánum.~-
93 2, II | meg, hogy Katánghy okt. 17-én indult el Borontóról, látván
94 2, II | alakkal vacsorált okt. 22-én este a Hotel Royal különszobájában
95 2, II | három tudósító utazott el az én instrukciómmal. Az egyik (
96 2, III| föl, és gubó legyek, de én meguntam nagyságolni; alig
97 2, IV | Hogy értsem ezt?~- Hát én úgy értem, hogy a házasság
98 2, IV | özönlenek a vidékünkre, és én vagyok a kiosztó bizottság
99 2, IV | mert azt mondtam, hogy az én szájamból is méz csepegne,
100 2, IV | megtalálta a parittyakõvel.~- Én la! - mondá az apró, vézna
101 2, IV | a kis urat, hadd lássam én is.~Erre is nevettek, és
102 2, IV | folytatta Kovinyi -, hogy az én tisztelt polgártársam olyan
103 2, V | terhelhet a felelõsség. Nem. Én egy tévedés áldozata vagyok,
104 2, V | a legerõsebb állatnak?~- Én azt hittem - folytatá az
105 2, V | azt kellett hinnem (mert én olyan együgyû vagyok, istenem,
106 2, V | érdeklõdése Ilonámat illeti. És én olyan boldog voltam, amilyen
107 2, V | ajánlata nagyon megtisztelõ, és én örömmel fogadnám családomba…
108 2, V | márciusi hó. Pisztolyt! Én adjak pisztolyt? Hiszen
109 2, V | adjak pisztolyt? Hiszen én hatósági személy vagyok.
110 2, V | személy vagyok. S önnek adjak én pisztolyt? Hiszen ön gazdag
111 2, V | a polgármester kezét.~- Én semmit se gondolok. Semmit
112 2, V | Brand, miért ne vihetném én el a mandátumot?~Minél jobban
113 2, V | De mit segíthetek most én ezen?~Katánghy szenvedélyes
114 2, V | és a színhelyhez.~- De ha én magam megcsinálnám Körtvélyest?~
115 2, V | Hogyan tudod, hogy az én polgármesterem?~- Mert én
116 2, V | én polgármesterem?~- Mert én vagyok az oka, hogy most
117 2, VI | egészében és részletenkint. Én legalább az mondó vagyok.~-
118 2, VI | Azt hiszi kegyelmed, hogy én harapófogó vagyok? Tudok
119 2, VI | harapófogó vagyok? Tudok ám én kalapács is lenni, hallja
120 2, VI | magasabb hatalmak? Csak tán nem én loptam el a kend sertéseit?~
121 2, VI | Nincs.~- Igen helyes. Én most hazamegyek, egy negyedórám
122 2, VI | érdekedben áll a titoktartás, én megyek föl az országgyûlésre.~
123 2, VI | miniszterelnök kívánja, hogy én jöjjek föl. Az ország és
124 2, VI | jössz föl, punktum«. Ergo én megyek föl, punktum.~Az
125 2, VI | csak vissza, sógor, mikor én vettem át a színügyeket
126 2, VI | és száz száj egyszerre.~- Én, Röszkey Pál.~A meghökkenés
127 2, VI | emelje fel a szavát és én itthon maradok.~Persze tudta,
128 2, VI | lopták volna el. Nem vagyok én akkora szamár, mint a tekintetes
129 2, VI | Öntõl nem illik. A feleségét én húztam ki a vízbõl.~- Hiszen
130 2, VI | urak nem ott voltak, de én ott voltam és vagyok illetékes.
131 2, VI | gonosz végzet. Utoljára is én kezdtem vigasztalni a gazembert,
132 2, VI | felelte a fõispán gúnyosan -, én sohasem engedném magam szavazás
133 2, VI | benne. Ezer Floquet! Ezt én így fogom föl.~Föltette
134 2, VI | ni. A többi most már az én dolgom; menjetek isten hírével
135 2, VI | mellére ütve:~- Itt vagyok én.~- Vagyolsz te orángutáng,
136 2, VI | fejezé be a fõispán -, de én a legjobbat reménylem az
137 2, VI | egy húszfillérest.~- No, én sem - mosolygott a báró,
138 2, VII| szónokai sok szépet hoztak föl; én ezekre csak egy szóval felelek,
139 2, VII| Éljenzés.) De éppen, mert én is élek-halok ezért a városért,
140 2, VII| Tisztelt értekezlet! Én a magam részéről Katánghy
141 2, VII| tisztelt uraim, leveszem én is a kalapomat.~Őrületes,
142 Epil | csap át új mezõre.~- Mikor én a számûzetés keserû kenyerét
143 Epil | ez arra!~- Igenis, uraim, én a számûzetésben születtem. (
144 Epil | hiszik-e, uraim, hogy soha még én olyan jót, édeset nem ettem,
145 Fug | megtanuljam a fortélyát.~És én el is mondtam volna már
146 Fug | óvatossá nem tesznek.~Ugyanis én a Katánghy pénzügyi bizottságba
147 Fug | állhatok ellent. Hiszen én is csak ember vagyok, akinek
148 Fug | Eszerint ez nem levél. És én egész nyugodt lelkiismerettel
149 Fug | beszélni, mint rólad. De hát én ilyen vagyok.~Másnapra fáklyás
150 Fug | hozzá szomorúan.~- Hm.~- És én téged szeretnélek beadni
151 Fug | méltóztass nekem elhinni, mert én ismerlek benneteket; de
152 Fug | uram, de mit segíthetek én ezen?~- El akarom oltani
153 Fug | hová céloz.)~- No, látod. Én bizton hiszem, hogy ha te
154 Fug | ha Bécsben is megtudják, én leszek a legkapósabb ember
|