Rész, Fejezet
1 1, 1 | hitványabbat«. (Borzasztó nagy úr volt ám annak az apja.)
2 1, 1 | Isten tud lõni meg a Dõry úr. (Még akkor nem volt meg
3 1, 1 | eddig. Mérhetetlen nagy úr a pataki jogász arra nézve,
4 1, 1 | közbe, hanem a fõszolgabíró úr - akit pedig rendesen nagyobb
5 1, 1 | bolondozzék a tekintetes úr, mert az új csizma ott van
6 1, 1 | természetesen - parancsolja az Úr élénken -, sõt én magam
7 1, 2 | a tekintetes Fáy István úr.~- És mikor akartok hazaérni?~-
8 1, 2 | van és hol van.~Az öreg úr sietett bemutatni a diákjait,
9 1, 2 | énekelték? - kérdé a tisztelendõ úr.~- Hát bizony énekelték
10 1, 3 | az ajtón.~- A tisztelendõ úr azt mondta, hogy nem szabad
11 1, 3 | csak a paraszt fizeti. Az úr pertu lesz vele: azzal honorál.~
12 1, 3 | szigorúan.~- Semmi egyebet, ifjú úr, mint a zsákmányomat. Kisasszony,
13 1, 3 | amiben a méltóságos báró úr színe elé járulok. Ha nincs
14 1, 3 | Én? - dadogta a plébános úr, elpirulva az orvos szúrós
15 1, 3 | de jó lesz, tisztelendõ úr, ha maga is elmenekül a
16 1, 4 | kezedet, Ilonka.~A tisztelendõ úr keze ide jön. Csak maradjon
17 1, 4 | alássan, méltóságos fõbíró úr, a Medve doktor urat halva
18 1, 4 | leány halkan.~A tisztelendõ úr elbizakodottan mosolygott.~-
19 1, 5 | tányéron.)~A tekintetes úr már szinte hajnalban kiment
20 1, 5 | jönnek-e már valahol. A kántor úr odaadja a kulcsot, ha azt
21 1, 5 | meg valami gazdag nemes úr, aki nagy vagyont hagyott
22 1, 5 | hordót, hogy azt a tekintetes úr rendelte akkor és akkor,
23 1, 6 | öreg Medve:~- Mit? Hát az úr nekem is talányokat akar
24 1, 6 | tudni, mi baja van.~- Azt az úr tudhatja jobban. Mit szokott
25 1, 6 | No most már megmondta az úr, miért beteg. Szerencsére
26 1, 6 | lehet segíteni.~- Ah, orvos úr, az isten áldja meg…~- Ne
27 1, 6 | És az apa?~- A tekintetes úr kiment vadászni, de az erdõben
28 1, 6 | Hopsza, ugorjon fel, majszter úr, egy kis munkát hoztunk!~-
29 1, 6 | megolvasás óta.~Horváth úr fölpattant ingerülten.~-
30 1, 6 | is ösmerem, a tekintetes úr is ösmeri, tudjuk róla,
31 1, 6 | még talán a tekintetes úr sem, hát nem tudjuk a szokásaikat.~
32 1, 7 | kisasszonyka, meglát az úr és megharagszik.~- De ha
33 1, 7 | Itthon van a tekintetes úr?~- Itthon van, tessék hozzá
34 1, 8 | gyúlt ki.~- Uram, tekintetes úr - szólt lázasan, tompán,
35 1, 9 | feledkezzék meg a tiszttartó úr a tórul sem, amely kitisztíttatván,
36 1, 9 | célszerû volna, ha tiszttartó úr kontaktusba bocsátkozván
37 1, 10| akarsz. Most már független úr vagy. Addig azonban élj
38 1, 10| lehet - hagyta rá Zsiga úr, sõt még az Istók kocsis
39 1, 10| egy-egy idevetõdõ lengyel úr képviselte ezt a genre-t.~
40 1, 10| jár a Dõryékhez. A fõbíró úr kiadta neki az utat. Úgy
41 1, 10| a kocsis - hiszen ez az úr mezítláb jár.) De még ez
42 1, 10| mondván, hogy a méltóságos úr tiszteletét küldte, és türelmetlenül
43 1, 11| tisztelendõ Szucsinka plébános úr.~Nem az a régi mosolygós
44 1, 11| Az ablaknál állt a fõbíró úr asztala, két gyertyával,
45 1, 12| azonfelül a végzet nagyobb úr akár a császárnál, akár
46 1, 12| Hét uradalmam van, nagy úr vagyok. Egy falut kap mindegyiktek,
47 1, 12| Lárifári! Tisztelendõ úr, tessék a szertartást megkezdeni.~
48 1, 12| tisztelendõ Szucsinka plébános úr, tompa fojtott hangon egymás
49 1, 12| is tartom.~A tisztelendõ úr ezt se látszott hallani,
50 1, 12| kinyitni.~- A méltóságos báró úr üzenteti a méltóságos gróf
51 1, 13| Bányácskára bírálat végett.~Zsiga úr goromba lett.~- No, az ugyan
52 1, 13| meg az igazat, tisztelendõ úr, Szent Istvánt nagyon megkörnyékezték
53 1, 13| hitték.~Szucsinka tisztelendõ úr fölfortyant:~- Az akkor
54 1, 13| tiltani a tintát, tisztelendõ úr. Mert maguk mindent meghamisítanak.
55 1, 13| igaz, hát bizonyítsa be az úr, hogy egyenes hátú volt.~-
56 1, 13| minden vagyok, de itt is nagy úr vagyok, zsírt eszek, faggyút
57 1, 13| hogy nem látta az ifjú úr.~- És ki lakik most abban
58 1, 14| vele?~- Semmi rosszat, ifjú úr, bár csak én lennék a helyében.
59 1, 14| húszassal akarja az ifjú úr lenyomni.~- Meg is adta
60 1, 14| Nem tehetünk mi semmit az úr ellen, azért csak menjen
61 1, 14| volt, hogy a méltóságos úr így hagyta. Ha mi nem lennénk
62 2, 1 | és mit akar most már az úr csinálni?~- Mindenekelõtt
63 2, 1 | hanem ha azt megtudná Dõry úr, hogy én az úrnak csizmát
64 2, 1 | fogjuk, hogy volt, és az úr vissza is küldheti a lovat,
65 2, 1 | mikor a hátamat kenik, az úr addig elbújik a söntésbe,
66 2, 1 | vicispán, Szirmay Tamás úr is, és hogy még most is
67 2, 1 | mert - hát a tekintetes úr valami ezerforintos tulipánhagymákat
68 2, 1 | elkezdte ültetni a tekintetes úr, kivitte õket a kertbe,
69 2, 1 | csapott erre a tekintetes úr. És hát az a furcsa - csodálkozék
70 2, 1 | hagymákat, és mégis a tekintetes úr kapott gyomorgörcsöket,
71 2, 1 | Hogy ím értesült az alispán úr a betegségérõl, inkább másüvé
72 2, 1 | semmi se lesz, tekintetes úr, hogy most éjnek évadján
73 2, 1 | én most?~- A tekintetes úr most nyugodtan alszik az
74 2, 2 | mentek végig a fõutcán. Fáy úr ruganyosan lépkedett, mint
75 2, 2 | az istállók körül. Nagy úr volt a zempléni alispán,
76 2, 2 | Tekintetes elsõ alispán úr! Nem ölelkezni jöttem én
77 2, 2 | éjjel is ébren van, alispán úr, tehát az igazságnak se
78 2, 2 | brachium, vagy pedig az úr nem lesz többé alispán.
79 2, 2 | corpus tetigi. (Nem, alispán úr, meg se érintettem.)~- Dicsõség
80 2, 2 | volna (szerette a tekintetes úr a nagy szavakat, ha nem
81 2, 3 | Miklós. A fürge, eleven úr meg volt törve, évekkel
82 2, 3 | kiáltott föl. - A tekintetes úr mégis szerencsés ember.~-
83 2, 3 | tekintetes tudós professzor úr, milyen foganatja lészen
84 2, 3 | a tekintetes professzor úr koponyája. Utique, ilyen
85 2, 4 | itt, kis oldalborda? (Fáy úr észrevette, hogy a nagyasszony
86 2, 4 | vala palatinusnénak Dõry úr pogány gonoszságát, amelyen
87 2, 5 | forró nyári estéken, ha az úr nem volt otthon, meztelenre
88 2, 5 | Krok. Hát hogy állunk az úr színe elõtt, mi? Még elég
89 2, 5 | Mit gondol a tekintetes úr?~- Én nem merek semmit se
90 2, 5 | gondolni.~- A tekintetes úr az öngyilkosságot gyanítja -
91 2, 5 | bolondság - dünnyögte Krok úr -, a jó könyvek nem ölik
92 2, 5 | mondani, hogy a tekintetes úr a mûesztergályossal faragtat
93 2, 5 | Hogyhogy? - csodálkozék Fáy úr.~- Hát úgy, hogy most például
94 2, 5 | mit gondol a tekintetes úr, el volnék-e én azért veszve?~
95 2, 5 | suttogná, mikor a tekintetes úr nagy sebbel-lobbal keresteti,
96 2, 5 | környéket? A tekintetes úr elhullajt egy kis semmit,
97 2, 5 | neki valamit, ha tekintetes úr ideengedné.~- No, hogyne?
98 2, 6 | mikor Fáy István, a hatalmas úr, számtalan vármegyék táblabírája,
99 2, 7 | idegesen rázott meg Fáy úr. A kapu alját egy gyérfényű
100 2, 7 | bizony, lakzi. A nemzetes úr férjhez adta a mostoha húgát,
101 2, 7 | lakzi, ámbátor a nemzetes úr túlságosan jó húsban van,
102 2, 7 | pan,~Tojo je moj tulipan.~(Úr vagyok, nagy úr vagyok,~
103 2, 7 | tulipan.~(Úr vagyok, nagy úr vagyok,~Ez pedig az én tulipánom.)~
104 2, 7 | tette azt. Egy ismeretlen úr áll elõtte. Tartása elõkelõ,
105 2, 7 | de minthogy a nagyságos úr…~- Tekintetes vagyok.~-
106 2, 7 | Minthogy a tekintetes úr szegény lakásomra fáradt,
107 2, 8 | Mondja meg nekem - kezdte Fáy úr ünnepélyes, emelt hangon,
108 2, 8 | Griffbõl egy tudós német úr, aki azt mondja, rutén temetést
109 2, 8 | meg vidám kacajában a Krok úr szúró szeme és fagyos hangja -,
110 2, 8 | mégpedig személyesen.~Krok úr ideges lett.~- A kakas csípje
111 2, 8 | ostobának. »Ehe - mondom -, az úr más ruhát szerzett tegnap
112 2, 8 | kérdeztem, de látom, hogy az úr a levetett ruháit nem viszi
113 2, 8 | tette! - helyeselte Fáy úr a Griby eljárását. (Szinte
114 2, 8 | s az öreg Horváth Miklós úr nincsen otthon, elhatározta,
115 2, 9 | a kis feleségével, olyan úr volna, mint a tiszttartó,
116 2, 9 | Mert az az illetõ hatalmas úr hatalmas lehet otthon a
117 2, 10| és a többi, meg a többi.~Úr volt még akkor a rutén is.
118 2, 10| Rudnay Sándor erdélyi püspök úr is, ki éjnek idején beszáll
119 2, 10| falrengetõ vivátok közt. A nagy úr mindig nagy úr volt, könnyû
120 2, 10| közt. A nagy úr mindig nagy úr volt, könnyû annak. Nem
121 2, 10| árt a papoknak). Egy pohos úr (Viczmándy) ellenben arra
122 2, 11| feszülten várta, hova dől el az úr elhatározása, halkan mondá
123 2, 11| bácsi?~- Igenis, méltóságos úr. Gyönyörködöm a fergetegben.
124 2, 11| jön vissza a méltóságos úr?~- Meglehet egy hét múlva,
125 2, 12| térjen ki az útból, mert nagy úr közeledik. Azután jött két
126 2, 12| nagyobb por. A legnagyobb úr is úgy nyelte, mint az ambróziát.
127 2, 13| Szentgályi József kanonok úr, aki szeretett volna rossz
128 2, 13| tizennyolcadik, amit ez a nyafka ifjú úr ütött rajtam, ki tisztán
129 2, 14| Ha helyettem egy másik úr megy hozzá, egy nyilatkozat
130 2, 14| Buttler.~- Horváth Miklós úr - dadogta és összevacogott
131 2, 14| Meghalt? Az lehetetlen!~- Dõry úr lõtte le duellumban, most,
132 2, 14| párbajdoktor, egy penészszemû pufók úr.~- Dehogy a golyó! Mi a
133 2, 14| magadhoz. Maga, prefektus úr, egy koporsót szerez valahol,
134 2, 15| fekete fellegek. Zsiga úr néha-néha elszundikált,
135 2, 15| semmit se vesz észre. Zsiga úr leugrik és megállítja a
136 2, 15| Mit-e? Hát a tekintetes úr kidugta a lábát.~- Miféle
137 2, 15| lábát.~- Miféle tekintetes úr?~- Hát a meghalt tekintetes
138 2, 15| Hát a meghalt tekintetes úr, a Horváth úr. Esküszöm
139 2, 15| tekintetes úr, a Horváth úr. Esküszöm az élõ istenre,
140 2, 15| Vidonka. Tekintetes Fáy úr megnyúzza téged. Eredj te
141 2, 17| tisztességesen, hallja az úr, gróf uram, mert azért,
142 2, 17| méltóságos Buttler gróf úr, ha tudná, hogy mim van?~
143 2, 19| vasárnap ebben olvasgatott a jó úr, pedig az egészet tudta
144 2, 20| nekem mást ígért, érsek úr - szólt a gróf haragosan.~-
145 2, 21| utazni.~- Talán beteg a gróf úr? - faggatta Bóth.~- Dehogy.
146 2, 21| korgó gyomor mégis nagy úr: megtöri a legmakacsabb
147 2, 22| Nos, a méltóságos gróf úr is csalódhatott volna még
148 2, 22| volna.~- A tisztelt kísértet úr tehát éhes? - szólt Piroska
149 2, 22| de akkor elutazott a gróf úr Rómába, és én szépen megszöktem
150 2, 22| bizonyosan nem mer ilyen nagy úr színe elé kerülni. Már úgy
151 2, 22| kérdezõsködött a Bernáth Zsiga úr felõl (az bizony most már
152 2, 22| milyen jó ember! Mekkora nagy úr és mégsem kevély! Hogy elbeszélget
153 2, 23| az? Mi lelte, tekintetes úr? - kérdék egyszerre a huszárok,
154 2, 23| Mit ért vele, tekintetes úr? - szólt a vállát ide-oda
155 2, 24| nagy sietséget tiszttartó úr, mert elég lesz a koporsót,
156 2, 24| Semmi okoskodás, ispán úr. Dixi.~Talpon volt egész
157 2, 24| meghalni, mikor egy nagy úr születik, a keresztelõre,
158 2, 24| meghalni, mikor egy nagy úr meghal, a torra. A szegény
159 2, 24| elöl-hátul lovon. Urasan megy az úr a másvilágra is.~Borzalmas
160 2, 24| kövekre.~A tekintetes követ úr, mint aki valamit kiadott
161 2, 25| nevű excentrikus gazdag úr egy bicskát csináltatott
|