Rész, Fejezet
1 1, 1 | diák másik kövecskét emelt föl, s most már a fehér csirkét
2 1, 1 | Kutykuruty! - kiáltott föl a fõbíró (ez volt a szokott
3 1, 1 | jó helyen.~- No - mordult föl a fõbíró -, nem jobb lett
4 1, 1 | Kutykuruty! - kiáltott föl élénken. - Nem tudod a neveiket?~-
5 1, 1 | csirkéért?~Haragosan felelt föl nekik:~- Aki nem eszik,
6 1, 1 | Még ha nem akasztanak is föl, nem leszel hosszú életû
7 1, 2 | kisasszony félénken emelte föl nagy pilláktól árnyékolt
8 1, 3 | édesapja) szemrehányólag hozta föl, hogy már ifjú korában kimutatta
9 1, 3 | nekem nem szólnak? - pattant föl haragosan, kifelé sietve
10 1, 3 | szívecském. A világért se kelj föl!~- Hiszen már semmi bajom.
11 1, 3 | leány élénken pillantott föl rá.~- Miért?~- Csak úgy.~-
12 1, 3 | diskurálni.~Az öreg erre föl is szedte a sátorfáját,
13 1, 3 | Szervusz, Náci! - rikkant föl a báró is. - Hát eljöttél?~-
14 1, 3 | Szent Isten! - szisszent föl Dõry rémülten az orvos baljóslatos,
15 1, 3 | kutya.~- De jól van, tegyük föl, hogy van másvilág. Ezzel
16 1, 3 | hogy a Jozafát völgyében föl fogunk támadni?~- Nem -
17 1, 3 | Hát mi a mennykõ támadjon föl a sírokból, ha a test elporlad,
18 1, 4 | mondod?~- Top! - kiáltott föl élénken, s odanyújtotta
19 1, 4 | mamájuk. Már illedelembõl is föl kellett bontani az asztalt.~
20 1, 4 | átszellemült kifejezést vesz föl (õ a legkitûnõbb médium),
21 1, 4 | kezébõl, s még harmadnapra is föl volt a képe dagadva.~Az
22 1, 4 | mennydörgõ hangon:~- Kelj föl, nyomorult!~Mariska aludt
23 1, 4 | mondtál, apuskám?~- Hogy kelj föl, kicsikém, mert beszélni
24 1, 5 | császár adakozásra szólítá föl a vármegyéket és a nagy
25 1, 5 | egymaga annyi ökröt küldött föl ajándékba Bécsbe, mint Szatmár
26 1, 5 | kérdést megfejt, amit õ ad föl. A vén majom nyilván hallotta
27 1, 6 | termett, egész elzárva neveli föl kastélyában, férfiak szeme
28 1, 6 | gallyak, rémülten kiáltott föl, elejtvén a fejszét: - Frida,
29 1, 6 | hogy ezentúl az urak vágják föl s aprózzák a mi fánkat.
30 1, 7 | vagy olyan talányokat ad föl, melyeket õ nem tud megfejteni?
31 1, 7 | nem ér semmit - kacagott föl az öregúr kedélyesen -,
32 1, 8 | ha igaz lenne - sóhajtott föl János.~- Mibe akarsz fogadni,
33 1, 8 | neki.~- Hehehehe - kacagott föl édesdeden az öreg. - Ó,
34 1, 8 | nemedbe. Hát eredj, no, öltözz föl, ahogy tetszik; aztán megállj
35 1, 8 | öltözik, most kapcsolják föl a fűzőjét, most adják föl
36 1, 8 | föl a fűzőjét, most adják föl a szoknyáját, most küldte
37 1, 9 | Mit mondasz? - kapta föl a fejét a nagyasszony.~-
38 1, 9 | ezt mondtad? - pattant föl haragosan, és fölszakította
39 1, 9 | tetejére.~- Nos, és adott-e föl valami talányt az öreg Horváth?~-
40 1, 9 | dolgozó jobbágyait. Fölkelt és föl s alá járt az ámbituson,
41 1, 9 | fürgén, könnyedén szaladt föl a lépcsõkön, a ropogó szoknyáiban,
42 1, 9 | töltött neki vizet, õ emelte föl a leesett asztalkendõjét,
43 1, 9 | lánya elé sietõ Horváth föl sem ismerte a kíséretet,
44 1, 10| tette, s az a kendõ adta föl neki a témákat az álmodozáshoz;
45 1, 10| minden smukkjáért se ülne föl egy négylovas kocsira; holtig
46 1, 10| azt már teheti, aminthogy föl is kapaszkodott oda, fejjel
47 1, 10| csirkéi megnõttek-e már?~- Föl ám, fölcseperedtek szépecskén,
48 1, 10| titkos udvarló. Az egész ház föl van fordulva, és egyre várják,
49 1, 11| pusztának, szomorúnak tûnt föl, mint az elátkozott kastély
50 1, 11| vöröses haja. Ab invisis föl lehetett volna akasztani.~-
51 1, 12| Kutykuruty! - szisszent föl a báró, mintha mérges kígyó
52 1, 12| hihetetlen vakmerõség költött föl benne egy szabadító gondolatot,
53 1, 12| hívó kiáltásra használta föl:~- Zsiga, Zsiga! Bernáth
54 1, 12| szaladgáló árnyékai úgy tûntek föl, mintha varangyos békák
55 1, 12| vacsorát itt szolgálják föl és az ágyat is ide vetik
56 1, 13| szalonna csábító színét vette föl), mindez nagy fejtörést
57 1, 13| kertész?~- Ó, no - förmedt föl sértõdötten, és most már
58 1, 14| ván õket, sietve kúszott föl a fára. Jó szerencse, mert
59 2, 1 | másik csizmát se veheti föl, nehogy úgy lépkedjen, mint
60 2, 1 | panaszkodjék? Kit lázítson föl? Hiszen itt mindenki respektálja
61 2, 1 | ezek a papok! - pattant föl haragosan, de aztán hirtelen
62 2, 1 | Mit beszél ön? - kiáltott föl Bernáth, s égnek meredtek
63 2, 2 | aki nem akarja, tartsa föl az ujját, és õ semmisnek
64 2, 2 | az égben - fohászkodott föl megkönnyebbülten Fáy István,
65 2, 2 | Hát ez fáj? - kiáltott föl Fáy a fölfedezõk élénkségével. -
66 2, 2 | élénkségével. - Kutya teremtette, föl nem foghattam, mitõl vagyok
67 2, 2 | különöst. Csak akkor eszméltem föl teljesen, midõn zokogást
68 2, 2 | kiviheti-e? »Hisz látja, hogy föl vagyok öltözve.« Nyomában
69 2, 2 | szomorú. Mindig úgy tûnsz föl elõttem ilyenkor, mintha
70 2, 3 | Szállj, szállj a felhõn túl, föl a naphoz, kérd meg, eressze
71 2, 3 | vagyunk. Most már te adtál föl nekem egy nagy találós mesét,
72 2, 3 | Teringette! - kiáltott föl. - A tekintetes úr mégis
73 2, 3 | Pereviczky. Ingerülten ugrott föl a székérõl:~- Lelövöm azt
74 2, 4 | virágmagokat gyûjtött s vitt föl egy skatulyában. Ahol sok
75 2, 4 | távoli nõrokont hajkurászott föl Túrócból, ahol nagy terjedelmû
76 2, 4 | meghallaná! - fohászkodék föl Fáyné.~Végeztetett továbbá
77 2, 4 | öcsém. Te reggel úgy ébredsz föl, mint Magyarország egyik
78 2, 5 | másik az, hogy keressen föl egy Krok Mátyás nevû öreg
79 2, 5 | hintóba, õ maga ott fogadott föl egy parasztszekeret; azt
80 2, 5 | szellõs ruháit öltötték föl, s úgy ütötték a durákot.
81 2, 6 | kabátja volt - rikkantott föl mohón -, vagy hogy éppen
82 2, 6 | Aztán ruganyosan pattant föl a kocsiba.~- Hej, doktor,
83 2, 8 | Hallotta, Krok? Ezt a szabót föl kellene keresni. Hátha elõtte
84 2, 8 | Ne mondja! - kiáltott föl Fáy egy kétkedõ oldalpillantással.~-
85 2, 8 | láthatná.~Fáy élénken ugrott föl, az asztalra csapván nagy
86 2, 9 | gõzölgésétõl, nyúzás közben veszi föl magát ennyire. A szabólegény
87 2, 9 | frajláknak?~- Hogy teheti föl? - tiltakozott János gróf.~-
88 2, 10| most egy szalmaszálat vesz föl valaki az uraság földjén,
89 2, 10| az õszi megyei gyûlésen föl is szólalt falrengetõ vivátok
90 2, 10| hogy törlõrongyokkal fogta föl. A vendégek váratlan sokasága
91 2, 10| uram is személyesen hordta föl hóna alatt a boros palackokat.
92 2, 10| Katuska feketekávét szolgált föl, Vidonka pedig a dugókat
93 2, 11| Buday uram most szakította föl az ajtót, s ez okozta az
94 2, 11| hát mit bámulnak - pattant föl indulatosan, hangja rekedt
95 2, 12| két furcsaságot jegyzett föl róla: hogy a rá következõ
96 2, 12| a történelem nem jegyez föl, csak amit a krónika fönntartott,
97 2, 12| kezében voltak, õ építette föl nagy gonddal és mûvészettel,
98 2, 12| olyan kevélyen lépkedett föl a lépcsõkön, mint egy páva.~
99 2, 13| emelõgépen szállították föl a te ágyas szobádba?~Dõry
100 2, 13| kanonokok rémülten ugrottak föl, csak fõtisztelendõ Lator
101 2, 13| kezét elhárítólag emelte föl.~- Meg kell lenni, szánd
102 2, 14| volt titok, míg a szentszék föl nem oszlott. Délután már
103 2, 14| oka.~- Hát mi? - fortyant föl a doktor, vasvilla szemekkel
104 2, 14| Cselének hítták. De hozhatnék föl ezer példát is. Ott van
105 2, 16| ülnök szakácsnéja szedte föl a hírt a piacon, s mondta
106 2, 16| elkeseredetten kiáltott föl:~- Ha még sokáig tart ez
107 2, 17| Most már nyíltabban lép föl Dõry Mária; eddig csak taktikából
108 2, 17| nagy diadallal csoszogott föl vele.~- Úgyse lehetne kedvesebb
109 2, 18| pedig, aki ma elõször váltá föl fekete ruháját hófehérre,
110 2, 20| bizalmas embere kereste föl, azzal az ígérettel, hogy
111 2, 20| Tehát még van életcél. Föl most még egy utolsó küzdelemre!~
112 2, 21| értelme ezután.~Gépiesen ült föl a hintajába.~- Hova megyünk,
113 2, 21| szabadságomhoz.~Csak néha rezzenté föl a titkár bolondos gondolataiból
114 2, 21| fejét, csak akkor pillantott föl, mikor a korcsma kapuján
115 2, 21| megváltozott - sóhajtott föl Piroska, és lesütötte gyönyörû
116 2, 22| uram személyesen szolgált föl, miközben kérdezõsködött
117 2, 23| roppant kölcsönöket vett föl Bécsben.~Az emberek a fejüket
118 2, 23| pedig a maga szívébõl fakadt föl egy-egy sóhajtás:~- Oh,
119 2, 23| óvatosan, szent áhítattal emelé föl a födelet, azután bepillantott,
120 2, 24| szabók szakadatlanul varrták föl a fekete posztót vagy hét
|