1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7816
Rész, Fejezet
3501 1, 13| Efféle nyavalyákba fog a magyar belehalni - kesergett
3502 1, 13| magyar belehalni - kesergett a fiatal Bernáth.~Mire a pap
3503 1, 13| kesergett a fiatal Bernáth.~Mire a pap pártját fogta a tót
3504 1, 13| Mire a pap pártját fogta a tót nyelvnek, és bizonyítgatta,
3505 1, 13| ablaka mögé, de egyebüvé.~A pap így-úgy nem hagyta magát,
3506 1, 13| mondja, kimutatja, hogy a régi magyarok nem hozván
3507 1, 13| onnan vettek, ahol volt, a lenhajú tót lányokból, innen
3508 1, 13| van az, hogy nyelvükben a házieszközök elnevezései
3509 1, 13| már az is valószínû, hogy a gyermekeik, ahelyett hogy
3510 1, 13| tanulták volna el, aki mindig a nyeregben ült, és elcsászkált
3511 1, 13| Lehettek egyesek, de ezek csak a kisemberek. Maguk az Árpádok
3512 1, 13| akkor miért nevezték el a vármegyéket tótul Novigradnak,
3513 1, 13| Nógrádot, Csongrádot, sõt még a saját rezidenciájukat is
3514 1, 13| Bernáth bosszúsan kalimpált a kezeivel.~- Lehetetlen azt
3515 1, 13| Lehetetlen azt föltenni. A nép már bizonyosan elõbb
3516 1, 13| elõbb nevezte így ezeket a várakat és kerületeket,
3517 1, 13| várakat és kerületeket, a királyok pedig meghagyták,
3518 1, 13| királyok pedig meghagyták, mert a magyarok mindig »Nembánom
3519 1, 13| politikai dogmákat adtak a szájába, amilyenek nekik
3520 1, 13| egy pap gondolhatott ki, a király utánamondta, az utódok
3521 1, 13| ma már talán nem állja ki a sarat; de ez már másik sár
3522 1, 13| tótul beszéltek egy idõben. A várak neveit adhatta a nép,
3523 1, 13| A várak neveit adhatta a nép, de a gyerekek neveit
3524 1, 13| neveit adhatta a nép, de a gyerekek neveit a szent
3525 1, 13| nép, de a gyerekek neveit a szent keresztségben mégiscsak
3526 1, 13| keresztségben mégiscsak maguk a szülõk választották. A hercegeket
3527 1, 13| maguk a szülõk választották. A hercegeket tótul nevezték
3528 1, 13| nevezték Béláknak. Mert a Béla semmi egyéb, mint az
3529 1, 13| Maguktól el kellene tiltani a tintát, tisztelendõ úr.
3530 1, 13| ábrázatodban, mikor még a papok pingáltak le. Ott
3531 1, 13| papok pingáltak le. Ott van a szegény Kálmán király, ráfogták,
3532 1, 13| volt, és csak azért, mert a babonát oszlatta és a fölvilágosodást
3533 1, 13| mert a babonát oszlatta és a fölvilágosodást hirdette.~-
3534 1, 13| ugye, protestáns? - kérdé a plébános.~- Vastag nyakú.~-
3535 1, 13| nem választották volna meg a keresztes hadak vezérüknek.
3536 1, 13| képzelhetetlen egy púpos vezér, mikor a testi erõ és a daliás külsõ
3537 1, 13| vezér, mikor a testi erõ és a daliás külsõ imponálhatott
3538 1, 13| külsõ imponálhatott csak a harcoló tömegeknek. Mennyi
3539 1, 13| Mennyi víz lefolyt azóta a Dunán, és Savoyai Eugent
3540 1, 13| Savoyai Eugent mégsem akarta a császár alkalmazni a hadseregbe,
3541 1, 13| akarta a császár alkalmazni a hadseregbe, mert ocsmány
3542 1, 13| Szinte hihetetlen, hogy a történetírók oly kevés logikával
3543 1, 13| most is bent hagyják ezt a papi koholmányt komoly adatnak.~-
3544 1, 13| úrfi, ön nagy ellensége a papoknak!~- A szemináriumoknak
3545 1, 13| ellensége a papoknak!~- A szemináriumoknak vagyok
3546 1, 13| önöket hamisaknak.~- Én meg a kollégiumnak vagyok ellensége,
3547 1, 13| pulykakakas, majdnem összekaptak. A pap szeme szikrákat szórt,
3548 1, 13| szórt, ajkai vonaglottak (a bajusztalan ajkak sokat
3549 1, 13| már éppen ki akart ömleni a bögrébõl, mikor lábujjhegyen
3550 1, 13| lábujjhegyen elõsompolygott a Gergely inas, és a pap füléhez
3551 1, 13| elõsompolygott a Gergely inas, és a pap füléhez hajolva súgta:~-
3552 1, 13| súgta:~- Már kezdõdik.~Erre a szóra egyszerre kialudt
3553 1, 13| szóra egyszerre kialudt a szikra a szemeibõl, fehér
3554 1, 13| egyszerre kialudt a szikra a szemeibõl, fehér lett, mint
3555 1, 13| szemeibõl, fehér lett, mint a kréta, fölkelt és megindult
3556 1, 13| kezdõdik itt? Különös ez a titokzatosság, mely ránehezedik
3557 1, 13| titok ott. Titok ólálkodik a falombok közül, titok suhog
3558 1, 13| falombok közül, titok suhog a levegõben, titok száll a
3559 1, 13| a levegõben, titok száll a kéklõ füstben, mely a kertészlak
3560 1, 13| száll a kéklõ füstben, mely a kertészlak kis kéményébõl
3561 1, 13| kellene menni Jánosnak. De ezt a gondolatát, csakhamar elvetette;
3562 1, 13| szag kezdett terjengeni a levegõben, a kertészlak
3563 1, 13| terjengeni a levegõben, a kertészlak felõl. Mi ördög
3564 1, 13| felõl. Mi ördög lehet az?~A kertészház felé indult,
3565 1, 13| észrevette, hogy mitõl van a kiállhatatlan szag. Vékony,
3566 1, 13| itt faggyút olvasztanak a tûzhelyen. Az üvegtokokban
3567 1, 13| így született valamikor a gyertya. Az üvegtok mindkét
3568 1, 13| alul úgy összebogozni, hogy a lyukat eldugaszolja. A felsõ
3569 1, 13| hogy a lyukat eldugaszolja. A felsõ öblös nyíláson öntötték
3570 1, 13| öblös nyíláson öntötték be a faggyút, s ha az megaludt,
3571 1, 13| faggyút, s ha az megaludt, a fonálból kanóc lett, az
3572 1, 13| imposztornak!«~Az üvegtokokat a kertész kisleánykája hordta
3573 1, 13| ablakba nem fértek, egyszerûen a falhoz támasztgatta.~Szemben
3574 1, 13| falhoz támasztgatta.~Szemben a leendõ gyertyákkal egy fehér
3575 1, 13| gyertyákkal egy fehér komondor ült a hátulsó lábain, és egy filozóf
3576 1, 13| üvegtokokat, részint egy, a ház mögött bundán fekvõ
3577 1, 13| ház mögött bundán fekvõ s a napon sütkérezõ embert,
3578 1, 13| aki szalonnát falatozott. A komondor csodákat látott.
3579 1, 13| komondor csodákat látott. A szalonnát az ember nyelte
3580 1, 13| bukkant elõ (amint tudniillik a sárgás folyadék hûlt, szemlátomást,
3581 1, 13| szemlátomást, fehéredett, és a szalonna csábító színét
3582 1, 13| nagy fejtörést okozhatott a komondornak, hol ide, hol
3583 1, 13| annyira el volt merülve a különös tünemény szemléletébe,
3584 1, 13| tünemény szemléletébe, hogy még a körülötte zengõ-bongó zöld
3585 1, 13| megosztani.~Bernáth átértette a jelenet humorát, elmosolyodott
3586 1, 13| gondolta magában: »Lám, ez a komondor is titkokat szimatol,
3587 1, 13| titkokat szimatol, pedig a legegyszerûbb dolgok a világon,
3588 1, 13| pedig a legegyszerûbb dolgok a világon, csak nem tudja
3589 1, 13| nyilván én is úgy vagyok most a házban történõkkel.«~- Nini,
3590 1, 13| mladi pan! No, aztat mar a nagy ujsag - üti meg most
3591 1, 13| ismerõs tótos hang.~Odatekint. A szalonnázó ember szólítja
3592 1, 13| ember szólítja meg, leteszi a bicskát meg a szalonnát
3593 1, 13| meg, leteszi a bicskát meg a szalonnát meglepetésében.~-
3594 1, 13| már ráösmert. Hiszen ez a szakácsnéjuk, a Vidonkáné,
3595 1, 13| Hiszen ez a szakácsnéjuk, a Vidonkáné, fia.~- Mi az
3596 1, 13| Máriának… no, ami az izé, a szoknyája elé van kötve…
3597 1, 13| kötényébe.~- Csak nem te vagy a kertész?~- Ó, no - förmedt
3598 1, 13| most már hasmánt feküdt le a bundájára, kosztros fejét
3599 1, 13| bundájára, kosztros fejét a könyökben föltámasztott
3600 1, 13| Hát, tréfán kívül, mi a foglalkozásod?~- Várok.~-
3601 1, 13| szalonnát.)~- És mit vársz?~A fiatal Vidonka titokzatosan
3602 1, 13| titokzatosan hunyorított a szemeivel.~- Az estét.~-
3603 1, 13| megmondani. Igaz-e, he? Mi?~Ezt a kérdést egy zöld mázos korsóhoz
3604 1, 13| mázos korsóhoz intézte, mely a lábánál állt, egy piszkebokortól
3605 1, 13| belõle egyet. Csettentett a szájával, s megelégedetten
3606 1, 13| csináltam neki, hogy ha a gazdám, Odrejovics Márton
3607 1, 13| meglátná, mindjárt neked adná a kisebbik övé leányt vagy
3608 1, 13| övé leányt vagy hogy nem a legkisebbet, mert az bandzsal,
3609 1, 13| bandzsal, hanem ami elõtte van, a Katuskát. To je kraszna,
3610 1, 13| Gyönyörû az, ifjú uram, mint a liliom.) Kertész nem neveli
3611 1, 13| tagbaszakadt fickó volt ez a Vidonka Józsi, csinos is
3612 1, 13| csinos is lett volna, hanem a Bernáthék disznaja gyerekkorában
3613 1, 13| gyerekkorában kiharapott egy darabot a felsõ ajkából, ez rútította
3614 1, 13| szinte ijesztõvé tette, mert a fogak és a foghús egy része,
3615 1, 13| ijesztõvé tette, mert a fogak és a foghús egy része, mindig
3616 1, 13| mindig kilátszott azon a megmarcangolt helyen.~-
3617 1, 13| lángész Vidonka Józsi: amit a két szeme meglátott, azt
3618 1, 13| csak pondusoknak akasztott a madzag végére egy-egy követ,
3619 1, 13| szekeren egy évig dolgozott, a repülõgépet is próbálta.
3620 1, 13| érvényesülhetett úgy, mint a pozsonyi Kempelen, aki éppen
3621 1, 13| emberi elme, mi volt annak a gépnek a titka.~Vidonka
3622 1, 13| mi volt annak a gépnek a titka.~Vidonka Józsi még
3623 1, 13| öreg Bernáth méltányolta a tehetségét, odaadta Újhelyen
3624 1, 13| vetekedhettek volna egyébként; - a végén koporsót csináltak
3625 1, 13| reményében játékszereket a földesurak porontyainak.~
3626 1, 13| Elérzékenyült, megolvadt a gyermekkori emlékeken.)
3627 1, 13| olyan instrumentum, hogy a ház alja fölmássza a tetejére,
3628 1, 13| hogy a ház alja fölmássza a tetejére, vagy a teteje
3629 1, 13| fölmássza a tetejére, vagy a teteje lemássza az aljára,
3630 1, 13| az egyik szobát fölemeli a fölötte levõ szobába.~-
3631 1, 13| emelõgépezetet, de végre is egy kutya a kettõ. Akár a csont gurul
3632 1, 13| egy kutya a kettõ. Akár a csont gurul a kutyához,
3633 1, 13| kettõ. Akár a csont gurul a kutyához, akár a kutya szalad
3634 1, 13| csont gurul a kutyához, akár a kutya szalad a csonthoz.~
3635 1, 13| kutyához, akár a kutya szalad a csonthoz.~Bernáth elgondolkozott
3636 1, 13| Bernáth elgondolkozott a hallottakon.~- És melyik
3637 1, 13| hallottakon.~- És melyik az a két szoba, amit így kellett
3638 1, 13| így kellett átalakítani?~- A kancellária, ahol a bíró
3639 1, 13| átalakítani?~- A kancellária, ahol a bíró írni szokott és a fölötte
3640 1, 13| ahol a bíró írni szokott és a fölötte levõ szoba. Mondhatom,
3641 1, 13| És ki lakik most abban a szobában?~- Hát a kisasszony.
3642 1, 13| abban a szobában?~- Hát a kisasszony. Ó, jajaj! Micsoda
3643 1, 13| értsen ilyet! Hát nem tud az a mamlasz a maga lábán felmenni?~
3644 1, 13| Hát nem tud az a mamlasz a maga lábán felmenni?~Bernáth
3645 1, 13| egyszerre sejteni, tudni kezdte.~A Vidonka Józsi hibás szája
3646 1, 13| furcsa fejcsóválással csapta a földhöz gombakalapját, s
3647 1, 13| gombakalapját, s ütötte meg öklével a saját homlokát.~- No, no,
3648 1, 13| Csak talán nem járt el a szájam, csak talán nem maga
3649 1, 13| virágon keresztülgázolva, a fõépületbe.~
3650 1, 14| TIZENNEGYEDIK FEJEZET~A HELYZET BONYOLÓDIK~Egy ideig
3651 1, 14| ideig összevissza kóborolt a nagy épülettömegben, melyhez
3652 1, 14| hozzáépíttetett valamit, mindenik a maga ízlése szerint, ki
3653 1, 14| barokkban, vagy csak úgy, ahogy a falusi kõmûvesek esze vetett;~
3654 1, 14| tanyáztak benne, szóval, a vén kastély úgy volt ott
3655 1, 14| vén kastély úgy volt ott a dombon, mint egy összekuporodott,
3656 1, 14| megtámogatott vén matróna, aki a susogó lombok, madárcsicsergés
3657 1, 14| madárcsicsergés és méhzöngés közt a fiatalságról álmodik.~Bernáth
3658 1, 14| talált egy lelket sem, csak a csimpánz nyöszörgött egy
3659 1, 14| nyöszörgött egy pokrócon fekve a volt társalkodóné szobájában,
3660 1, 14| társalkodóné szobájában, a hátulsó bal lapockája be
3661 1, 14| pólyázva. Saját szerelmén tanul a majom is: ez se visz ám
3662 1, 14| Csak talán nem nyelte el a föld ezt az egész háznépet?~
3663 1, 14| úgy rémlett neki, mintha a saját nevét hallaná kiáltani:
3664 1, 14| gyere elõ! Szakasztott a Buttler hangja. Tompán,
3665 1, 14| Buttler hangja. Tompán, a föld alól hangzott. Meglehet
3666 1, 14| De ha az õ hangja, akkor a földszintrõl jön, ahol pedig
3667 1, 14| ahol pedig nemigen lakott a család, mert a földszint
3668 1, 14| nemigen lakott a család, mert a földszint félig a földbe
3669 1, 14| mert a földszint félig a földbe volt építve, és valaha
3670 1, 14| gladiit is gyakorolt (egyszer a saját szép feleségét fejeztette
3671 1, 14| fejeztette le, éppen azon a helyen, ahol most a melegágyak
3672 1, 14| azon a helyen, ahol most a melegágyak vannak.)~A falak
3673 1, 14| most a melegágyak vannak.)~A falak nyirkosak voltak,
3674 1, 14| múltkor, mennyire nem szereti a bunda- meg a ködmönszagot,
3675 1, 14| nem szereti a bunda- meg a ködmönszagot, amellyel a
3676 1, 14| a ködmönszagot, amellyel a perlekedõ felek az egész
3677 1, 14| elárasztják, minélfogva áttette a kancelláriáját a földszintre.~
3678 1, 14| áttette a kancelláriáját a földszintre.~Futott tehát
3679 1, 14| földszintre.~Futott tehát a földszintre, de ott is idõbe
3680 1, 14| ott is idõbe került, míg a sok sikátor, zigzug között
3681 1, 14| zigzug között rátalált a szolgabírói irodába vezetõ
3682 1, 14| kalauzolta volna, hanem a folyosó ívezete elõtt ott
3683 1, 14| elõtt ott állott balról a deres, jobbról a kaloda.
3684 1, 14| balról a deres, jobbról a kaloda. Hát bizonyosan itt
3685 1, 14| bizonyosan itt kell lenni a kancelláriának.~A folyosón
3686 1, 14| lenni a kancelláriának.~A folyosón már sötét volt,
3687 1, 14| törõdött vele, ment tapogatózva a fal mellett, míg egyszer
3688 1, 14| Ki az?~Bernáth odább ment a hang felé, anélkül hogy
3689 1, 14| Zsigmond vagyok, vendég itt a háznál - felelte Bernáth.~-
3690 1, 14| most semmi keresete!~De a mi diákunk bátran elõrehatolt,
3691 1, 14| míg csak el nem jutott a két fegyveres pandúrhoz.~-
3692 1, 14| ifjú úr, bár csak én lennék a helyében. Szívesen lennék
3693 1, 14| merik megakadályozni?~- Azon a jogon, hogy aki nincs valamely
3694 1, 14| sokkal tágasabb.~Esküvõ? Ez a szó mindent megfejtett.
3695 1, 14| Most már tudta, miért jött a pap, miért csukták el a
3696 1, 14| a pap, miért csukták el a kaput, hogy idegen vendég
3697 1, 14| idegen vendég meg ne lephesse a gazdát, miért távolított
3698 1, 14| fölösleges cselédet, csak a beavatott cinkosokat hagyva
3699 1, 14| beavatott cinkosokat hagyva meg a háznál. Hiszen olyan világos,
3700 1, 14| Hiszen olyan világos, mint a nap. A gazdag nábobot meg
3701 1, 14| olyan világos, mint a nap. A gazdag nábobot meg akarták
3702 1, 14| volna odaverni fejét ahhoz a nyirkos falhoz, míg csak
3703 1, 14| Egymást egészítette ki a sok feltûnõ jelenség. -
3704 1, 14| most erõszakkal esketteti a pap odabent, de ez még nem
3705 1, 14| föltolják emelõkészülékkel a menyasszonyához. Tanúk majd
3706 1, 14| benyitnak, bevilágítanak a menyasszony szobájába, és
3707 1, 14| szobájába, és tanúskodnak, hogy a võlegény ott töltötte az
3708 1, 14| ide-oda az embereket, engedve a sorsukban turkáltatni, mint
3709 1, 14| sorsukban turkáltatni, mint a hanyag gazda a szalmájában?~
3710 1, 14| turkáltatni, mint a hanyag gazda a szalmájában?~Felforrt a
3711 1, 14| a szalmájában?~Felforrt a vére, és dühösen taszította
3712 1, 14| pandúrt.~- Bemegyek, ha az ég a pokollal szakad is össze.
3713 1, 14| derekánál fogva, fölemelte a levegõbe, mint egy macskát,
3714 1, 14| egy macskát, aztán letette a földre, ahogy letesz az
3715 1, 14| kell mennem. Hiszen maguk a vármegye alkalmazottjai,
3716 1, 14| jó cimborám került most a vesztõhelynél rosszabb helyre.
3717 1, 14| megtörténni, ami ott folyik. A szíveikhez szólok, kedves
3718 1, 14| egy szép leányka szereti a mi falunkban, s õ is azt -
3719 1, 14| falunkban, s õ is azt - annak a leánykának a szíve fog meghasadni.
3720 1, 14| azt - annak a leánykának a szíve fog meghasadni. Hiszen
3721 1, 14| szándékosan, hogy annak a kis szíve megszûnjön dobogni,
3722 1, 14| én kerekedtem volna felül a dulakodásban, és nem bírtak
3723 1, 14| sem akarom egész ingyen.~A zsebébe nyúlt, és abból
3724 1, 14| zsebébe nyúlt, és abból a hat fényes húszasból, amelyeken
3725 1, 14| fényes húszasból, amelyeken a Szûz Mária áll királyi palástban
3726 1, 14| Mária áll királyi palástban a kis magzatjával, miket a
3727 1, 14| a kis magzatjával, miket a nagyasszony ma reggel elváláskor
3728 1, 14| nagyasszony ma reggel elváláskor a zsebébe csúsztatott, kivett
3729 1, 14| kivett kettõt-kettõt, s a pandúroknak nyújtotta.~Gúnyos
3730 1, 14| tolták vissza:~- Felszaladt a mincér[10] - humorizált
3731 1, 14| falut akasztott rá körtének a fiatal gróf, most már két
3732 1, 14| ember szeretné megpróbálni a másik sort is, hanem hát
3733 1, 14| másik sort is, hanem hát az a baj…~- Mi?~- Hogy mikor
3734 1, 14| Mi?~- Hogy mikor ilyenkor a tenyerünk kezdene viszketni,
3735 1, 14| viszketni, hát mindjárt viszket a nyakunk is. Nem tehetünk
3736 1, 14| annyi barátságot kért már a pandúroktól, azért a négy
3737 1, 14| már a pandúroktól, azért a négy húszasért, hogy engedjék
3738 1, 14| húszasért, hogy engedjék benézni a kulcslyukon. Ami némi külön
3739 1, 14| kezét az egyik pandúr fogja, a másik kezét a másik pandúr,
3740 1, 14| pandúr fogja, a másik kezét a másik pandúr, ám legeltesse
3741 1, 14| pandúr, ám legeltesse meg a szemét, ha neki tetszik,
3742 1, 14| tetszik, ez úgyse árthat a dolog fundamentumának.~Zsiga
3743 1, 14| Éppen akkor kötözte össze a baronesz meg a János kezeit
3744 1, 14| kötözte össze a baronesz meg a János kezeit a pap a stólával,
3745 1, 14| baronesz meg a János kezeit a pap a stólával, mialatt
3746 1, 14| meg a János kezeit a pap a stólával, mialatt az öreg
3747 1, 14| hogy nincs most hatalom a kezemben, hogy összemorzsolnálak
3748 1, 14| Nagy hiba is volt, hogy a méltóságos úr így hagyta.
3749 1, 14| még zavart csinálhatna.~A Zsiga füleit megütötte ez
3750 1, 14| Zsiga füleit megütötte ez a mondás. Csakugyan lehetne
3751 1, 14| Kimehet, föllármázhatja a falut, vagy isten tudja,
3752 1, 14| egyszer künn legyen.~S ettõl a vágytól ösztökélve, szó
3753 1, 14| szó nélkül indult vissza a sötét lépcsõn, mire kiért,
3754 1, 14| is beesteledett, messze a falu tornyában megszólalt
3755 1, 14| gyulladoztak az égen és a falusi viskók ablakaiban.~
3756 1, 14| ablakaiban.~Futott egyenest a kapu felé. Sajnos, a kapu
3757 1, 14| egyenest a kapu felé. Sajnos, a kapu be volt zárva, úgy
3758 1, 14| feszegette, hiába verte öklével. A megmászásra pedig gondolni
3759 1, 14| éles szögekkel volt ellátva a kõfal mindenütt. Talán a
3760 1, 14| a kõfal mindenütt. Talán a parkban talál valami rést.
3761 1, 14| rést. Lihegve futotta be a parkot, de a szöges kõfal
3762 1, 14| futotta be a parkot, de a szöges kõfal sehol se eresztette
3763 1, 14| sehol se eresztette ki.~A fölháborodás feszítette
3764 1, 14| kelni vele, széthasítani a koponyáját, s kiszabadítani
3765 1, 14| koponyáját, s kiszabadítani a barátját. De az okosság
3766 1, 14| hogyan szabaduljon ki innen? A kerítésnél egy helyen óriási
3767 1, 14| koronája majdnem összeborult a szomszéd kertnek kõrisfájával.
3768 1, 14| kertnek kõrisfájával. Hátha a hársfáról fönt a magasban
3769 1, 14| Hátha a hársfáról fönt a magasban át lehetne ugrani
3770 1, 14| magasban át lehetne ugrani a kõrisfára, a szomszéd portáról
3771 1, 14| lehetne ugrani a kõrisfára, a szomszéd portáról aztán
3772 1, 14| portáról aztán kijuthatna a szabadba.~Hm, ez jó gondolat.
3773 1, 14| rövid szárú csizmát viseltek a nadrág alatt az urak is),
3774 1, 14| õket, sietve kúszott föl a fára. Jó szerencse, mert
3775 1, 14| valahol, itt kell lennie. Ha a pokolban volna is, elõ kell
3776 1, 14| volna is, elõ kell keríteni. A portáról semmi esetre se
3777 1, 14| Bernáthnak hangosan dobogott a szíve, és nem mert megmoccanni
3778 1, 14| megmoccanni se többé, félt, hogy a lombok mozgása, suhogása
3779 1, 14| mozgása, suhogása elárulná.~A léptek pedig egyre közelegtek,
3780 1, 14| keresztül-kasul csörtettek a pandúrok a bokrok közt.
3781 1, 14| keresztül-kasul csörtettek a pandúrok a bokrok közt. Dõry ezalatt
3782 1, 14| bokrok közt. Dõry ezalatt a kertészlakhoz közeledett,
3783 1, 14| fekete macskát.~- Edd meg a fekete macskádat, te szamár.~
3784 1, 14| az esti szél onnan fújt.~A pandúrok a kert nyugati
3785 1, 14| szél onnan fújt.~A pandúrok a kert nyugati végébe kanyarodtak,
3786 1, 14| végébe kanyarodtak, ahol a filagória volt meg a kuglizó.
3787 1, 14| ahol a filagória volt meg a kuglizó. Zsiga most idõt
3788 1, 14| Zsiga most idõt nyert, a veszedelem megnevelte ügyességét,
3789 1, 14| ügyességét, úgy mászott, mint a mókus, míg végre elérte
3790 1, 14| mókus, míg végre elérte a kellõ pontot, ahol a két
3791 1, 14| elérte a kellõ pontot, ahol a két fa legközelebb esett
3792 1, 14| lendítéssel áthajította magát a szomszéd fára. Hanem a szerencsétlen
3793 1, 14| magát a szomszéd fára. Hanem a szerencsétlen csizma éppen
3794 1, 14| szerencsétlen csizma éppen abban a röpülési pillanatban oldózott
3795 1, 14| pillanatban oldózott meg a nyakán, s az egyik a Dõry-kertbe
3796 1, 14| meg a nyakán, s az egyik a Dõry-kertbe pottyant, a
3797 1, 14| a Dõry-kertbe pottyant, a másik ellenben tovább tartott
3798 1, 14| ellenben tovább tartott ki a gazdája mellett, szerencsésen
3799 1, 14| fundusra.~Túlról hallotta a pandúr lassú megjegyzését.~
3800 1, 14| megjegyzését.~Olyan éles volt most a hallása, mint a nyúlé.~-
3801 1, 14| volt most a hallása, mint a nyúlé.~- Pszt, valami reccsent,
3802 1, 14| egy macska ugrott le ott a szögletben valamelyik fáról.~ ~
3803 2, 1 | FEJEZET~NAGY BAJ GYÓGYÍTJA A KICSIT~Bernáth szabadabban
3804 2, 1 | szabadabban lélegzett, csak a visszamaradt csizmája bosszantotta
3805 2, 1 | mezítelen lábbal, mert most már a másik csizmát se veheti
3806 2, 1 | mint az ars poeticában a jambus vagy a trocheus.
3807 2, 1 | poeticában a jambus vagy a trocheus. Vakarta a fejét.
3808 2, 1 | vagy a trocheus. Vakarta a fejét. Ej, ej, malum omen.
3809 2, 1 | Teleki Mihály uram futván a csatából, siettében nagy
3810 2, 1 | kihúzta pediglen nemcsak a sárból, hanem a csizmából
3811 2, 1 | nemcsak a sárból, hanem a csizmából is.~Már mindegy,
3812 2, 1 | végig, s anélkül jutott a házig, hogy valaki látta
3813 2, 1 | cselédek hemzsegtek, tehát a ház háta mögé került, szorosan
3814 2, 1 | került, szorosan meglapulva a Dőryék magas kőfal kerítése
3815 2, 1 | kék pántlikát kötözgetett a nyakán. Zsigának akaratlanul
3816 2, 1 | akaratlanul eszébe jutott a csimpánz kalandja, bizonyosan
3817 2, 1 | pajkosság nógatta, hogy a megmaradt és már hasznavehetetlen
3818 2, 1 | országúton. Szabad volt, mint a madár. De mihez kezdjen?
3819 2, 1 | respektálja Dõryt, és félti tõle a bõrit. Elmosolyodott, hogy
3820 2, 1 | aztán megindult egyenesen a Tóth uram kocsmája felé.
3821 2, 1 | kavicsai átkozottul szúrták a lábát, de csak ment, ment
3822 2, 1 | szemben, akik utánanéztek a sötétben, s minthogy a lába
3823 2, 1 | utánanéztek a sötétben, s minthogy a lába alatt nem kopogott
3824 2, 1 | lába alatt nem kopogott a föld, mindjárt eltalálták,
3825 2, 1 | mikor bekopogott az ablakán. A vendéglõsné az ágy szélén
3826 2, 1 | szélén feküdt és csibukozott, a fal melletti helyet tartotta
3827 2, 1 | no! Ezerbõl is megösmerem a hangját. Megyek már, nyitom
3828 2, 1 | nyitom már. Add ide, Johanna a kulcsot, ott van a vánkosod
3829 2, 1 | Johanna a kulcsot, ott van a vánkosod alatt.~Tóth uram
3830 2, 1 | Tóth uram magával vitte a gyertyát, s bebocsátván
3831 2, 1 | gyertyát, s bebocsátván a diákot a nagy ivóba, felette
3832 2, 1 | s bebocsátván a diákot a nagy ivóba, felette csodálkozék,
3833 2, 1 | uramnak az eseményeket. A derék férfiú ámult-bámult,
3834 2, 1 | derék férfiú ámult-bámult, s a mimikájával, nagyra kimeredt
3835 2, 1 | jelezte belsõ érzéseit.~- Hát a papok, mindig ezek a papok! -
3836 2, 1 | Hát a papok, mindig ezek a papok! - pattant föl haragosan,
3837 2, 1 | haragosan, de aztán hirtelen a szájára ütött. - Csendesebben
3838 2, 1 | beszéljünk, rogo, mert meghallja a feleségem, aki bigott asszony,
3839 2, 1 | aki bigott asszony, bomlik a papokért, és ott alszik
3840 2, 1 | papokért, és ott alszik most a szomszéd szobában. Pedig
3841 2, 1 | ebben az egész dologban a pap a diabolus rotae. Nemhiába
3842 2, 1 | az egész dologban a pap a diabolus rotae. Nemhiába
3843 2, 1 | rotae. Nemhiába tiltották ki a házból. A pap valami csínyt
3844 2, 1 | Nemhiába tiltották ki a házból. A pap valami csínyt követett
3845 2, 1 | Bernáth, s égnek meredtek a haja szálai. - Csak nem
3846 2, 1 | követnek el bûnöket ok nélkül. A violák violamagból támadnak,
3847 2, 1 | violák violamagból támadnak, a káposzták káposztamagból,
3848 2, 1 | káposzták káposztamagból, a kolompérok kolompérbõl nõnek,
3849 2, 1 | kolompérok kolompérbõl nõnek, a bûnök is bûnbõl nõnek. Ha
3850 2, 1 | is bûnbõl nõnek. Ha még a báró meg is teszi kapzsiságból,
3851 2, 1 | kapzsiságból, mi indította a papot egy ilyen veszéllyel
3852 2, 1 | meg, rogo humillime, hogy a baroneszek is éppen olyan
3853 2, 1 | jobb lett volna, rogo, ha a múltkor az én csirkémet
3854 2, 1 | Mindenekelõtt ki akarom a barátomat szabadítani.~-
3855 2, 1 | uram elkomolyodott erre, és a fejét rázta.~- Csizmát pedig
3856 2, 1 | adok, noha most hozott haza a tállyai csizmadia, Gibara
3857 2, 1 | pereputtyostul kikergetne a faluból; lovat se adok az
3858 2, 1 | okos szót: lopjon el egyet a lovaim közül, a nyereg is
3859 2, 1 | el egyet a lovaim közül, a nyereg is ott van felakasztva
3860 2, 1 | nyereg is ott van felakasztva a szögön, az istállóban.~-
3861 2, 1 | istállóban.~- Hogy én lopjam el a lovát?~- No, tudja, mi ketten,
3862 2, 1 | az úr vissza is küldheti a lovat, de a faluban úgy
3863 2, 1 | is küldheti a lovat, de a faluban úgy kell lenni,
3864 2, 1 | kell lenni, hogy ellopták a nyerges lovamat. Hiszen
3865 2, 1 | engem? Én mindjárt behívom a kocsist, hogy majd útban
3866 2, 1 | útban ne legyen, jöjjön a hátamat megkenni, úgyis
3867 2, 1 | az egy élvezetem van már a világon, mikor a hátamat
3868 2, 1 | van már a világon, mikor a hátamat kenik, az úr addig
3869 2, 1 | kenik, az úr addig elbújik a söntésbe, aztán kimegy,
3870 2, 1 | háborítatlanul megnyergeli a vasderest, és köd elõtte,
3871 2, 1 | élvezet az, ha az embernek a hátát dömöckölik. No, persze,
3872 2, 1 | nekem mindig van. Ej, ezek a papok, ezek a papok! Nem
3873 2, 1 | Ej, ezek a papok, ezek a papok! Nem megy ki az eszembõl.~
3874 2, 1 | eszembõl.~Bernáth ráállt a tervre, de hogyisne állt
3875 2, 1 | volna rá: beszólíttatván a kocsis, sikerült látatlanul
3876 2, 1 | csak kellett, fölnyergelte a lovat, s néhány perc múlva
3877 2, 1 | vígan kocogott lovasával a Petrahó felé vezetõ úton.~
3878 2, 1 | vezetõ úton.~Petrahón túl a mostani Józseffalva következett.
3879 2, 1 | formája volt. Most úgy néz ki a mappán, mint egy nagy karimájú
3880 2, 1 | Rákóczi viselt Bécsújhelyen); a múlt század elején egy pólyába
3881 2, 1 | burkolt csecsemõt mutatott a figurája. Bécsi ollóval
3882 2, 1 | ollóval szabdalták szét a dombos-völgyes bûvös kertet,
3883 2, 1 | melyben kurucok teremnek. A tiszántúli részt, Visst,
3884 2, 1 | valamit, az igaz, hogy cserébe a szinnai járásért. Hiszen
3885 2, 1 | megyegyûlésekre. Mert az a nagy sárga megyeház a rossz
3886 2, 1 | az a nagy sárga megyeház a rossz fészek. Ottan költ
3887 2, 1 | rossz fészek. Ottan költ a turulmadár.~Bernáth egy
3888 2, 1 | valahová, és ott etetett a kocsma elõtt.~- Mi újság
3889 2, 1 | újság Patakon? - kérdezte a fuvarostól.~A fuvaros elmondta
3890 2, 1 | kérdezte a fuvarostól.~A fuvaros elmondta az összes
3891 2, 1 | virradóra leszúrva találtak a Bodrog partján és emiatt
3892 2, 1 | és emiatt kijött Patakra a tekintetes vicispán, Szirmay
3893 2, 1 | küldte oda, örvendezett a diák).~- Talán éppen Fáy
3894 2, 1 | van szállva? - kérdezte a diák Cserepes uramat.~-
3895 2, 1 | tiszttartóhoz szállt, mivelhogy a Fáy István uram nagy bánatba
3896 2, 1 | Cserepes uram -, mert - hát a tekintetes úr valami ezerforintos
3897 2, 1 | Hollandiából. Én írtam a rendelõ levelet még húsvét
3898 2, 1 | Hát jól van, megjöttek a hagymák, a postán, vattába,
3899 2, 1 | van, megjöttek a hagymák, a postán, vattába, skatulyákba
3900 2, 1 | reggel elkezdte ültetni a tekintetes úr, kivitte õket
3901 2, 1 | tekintetes úr, kivitte õket a kertbe, és a kertészház
3902 2, 1 | kivitte õket a kertbe, és a kertészház ablakába letette,
3903 2, 1 | kertészház ablakába letette, míg a nekik való földet elkészíti.
3904 2, 1 | íme, az egyik szemet vet a hagymákra, odasompolyog
3905 2, 1 | hogy az ördög vigye el a gyomrukat!~- Képzelheti
3906 2, 1 | micsoda patáliát csapott erre a tekintetes úr. És hát az
3907 2, 1 | tekintetes úr. És hát az a furcsa - csodálkozék Cserepes
3908 2, 1 | csodálkozék Cserepes uram -, hogy a tótok ették meg a hagymákat,
3909 2, 1 | hogy a tótok ették meg a hagymákat, és mégis a tekintetes
3910 2, 1 | meg a hagymákat, és mégis a tekintetes úr kapott gyomorgörcsöket,
3911 2, 1 | kérem alássan…~- Persze a méregtõl.~- Hogy orvosért
3912 2, 1 | melegített zabzacskókat kellett a gyomrára rakni, s mert híre
3913 2, 1 | rakni, s mert híre ment a városban, nevették is, sajnálták
3914 2, 1 | nevették is, sajnálták is a jó urat. Hogy ím értesült
3915 2, 1 | ím értesült az alispán úr a betegségérõl, inkább másüvé
3916 2, 1 | Ugyan, szép négy lova van, a kirielejszomát!~- Tudniillik
3917 2, 1 | kirielejszomát!~- Tudniillik a vicispánnak van az a szép
3918 2, 1 | Tudniillik a vicispánnak van az a szép négy lova?~- Ühüm.
3919 2, 1 | jaj, hogy hányják azok a fejüket! Széles rétrõl esznek,
3920 2, 1 | például innen Patakig.~- A kirielejszomát annak a »
3921 2, 1 | A kirielejszomát annak a »vörös ráknak«[11] - fakadt
3922 2, 1 | elnevette magát, s megbiztatván a derest, vágtatva iramodott
3923 2, 1 | felé, meg sem állva, csak a Fáy-kúrián. Ugyancsak sebesen
3924 2, 1 | még éjfél sincs, némák a kakasok mindenütt.~Az öregúr
3925 2, 1 | fönn ült könyves szobájában a karosszékében, sóhajtozva,
3926 2, 1 | sóhajtozva, nyöszörgve bújában a tulipánhagymák miatt. Oly
3927 2, 1 | hitte, belebolondul ebbe a csapásba.~Hallván a lódobajt,
3928 2, 1 | ebbe a csapásba.~Hallván a lódobajt, kitekint vala
3929 2, 1 | az ablakon, de minthogy a szemei gyengék voltak, nem
3930 2, 1 | vagyok, két pióca van most is a hasamon. Ha éhesek vagytok,
3931 2, 1 | éhesek vagytok, költsétek fel a szakácsnét. Szegény nénétek
3932 2, 1 | azok közé tartozott, akiket a kis baj megbetegít, a nagy
3933 2, 1 | akiket a kis baj megbetegít, a nagy baj megacéloz, talpra
3934 2, 1 | beszéld el.~Zsiga leugrott a lóról, és benyitott a szobába,
3935 2, 1 | leugrott a lóról, és benyitott a szobába, melyet gyéren világított
3936 2, 1 | kiáltott rá -, mi történt a lábaddal, nebuló? Nem hallom
3937 2, 1 | lábaddal, nebuló? Nem hallom a lépteidet.~- Mezítláb vagyok,
3938 2, 1 | csizmám, elvesztettem, mikor a fogságból szöktem.~- Micsoda
3939 2, 1 | föntebb megírtam - csakhogy a Zsiga sokkal rosszabbul
3940 2, 1 | káromkodott, közbe öklével verte a bútorokat, neki-nekirohant
3941 2, 1 | Hát nem vettétek észre a csapdát? Ne mentegetõzz
3942 2, 1 | mert már akkor gyanús az a nagy vendégszeretet. Aztán
3943 2, 1 | nagy vendégszeretet. Aztán a pap odaérkezése, akivel
3944 2, 1 | elõbb össze volt veszve (a bolond is kitalálhatja,
3945 2, 1 | is kitalálhatja, miért), a leitatási szándéklatai,
3946 2, 1 | leitatási szándéklatai, a János félrehívása… Ah, igazán
3947 2, 1 | igazán ostoba vagy. És a csizmádat se tudtad inkább
3948 2, 1 | madzaggal kötni össze, ha már a fára másztál, hogy most
3949 2, 1 | kezdte az öregúr kikapcsolni a nadrágját, és lehajigálni
3950 2, 1 | pohos hasáról egymás után a melegítõ kendõket és mindenféle
3951 2, 1 | karcsú lett, s eljutott a piócákig, akiket kegyetlenül
3952 2, 1 | akiket kegyetlenül letépett a hasáról: »elég volt a szopásból,
3953 2, 1 | letépett a hasáról: »elég volt a szopásból, amici,« s úgy
3954 2, 1 | amici,« s úgy vágta ki õket a nyitott ablakon át az udvarra,
3955 2, 1 | begombolkozott, fölhúzta a zöldes krispinjét, föltette
3956 2, 1 | zöldes krispinjét, föltette a kalapját, elõkereste az
3957 2, 1 | ábrázoló sétabotját, beleszúrt a krispinje mind a két zsebébe
3958 2, 1 | beleszúrt a krispinje mind a két zsebébe egy-egy pisztolyt.~-
3959 2, 1 | Röszkére.~Künn az elõszobában a saját csizmáit avas hájjal
3960 2, 1 | most éjnek évadján elmenjen a városba flangírozni. Azt
3961 2, 1 | különben nyomban megjelentem a tekintetes asszonynak.~-
3962 2, 1 | kiáltotta Fáy István, mert a vén inas szörnyû nagyot
3963 2, 1 | ismételtetni kellett vele a dolgokat bebizonyosodás
3964 2, 1 | ura immár maga humorizál a tulipánhagyma miatt. (Kigyógyult
3965 2, 1 | Kigyógyult kis bajából a nagy baja miatt.)~- Hogy
3966 2, 1 | nem megyek be rapportra a tekintetes asszonyhoz.~-
3967 2, 1 | mit csinálok én most?~- A tekintetes úr most nyugodtan
3968 2, 1 | vagy, Máté. De mit kapkodsz a kabátomhoz, mint Bernát
3969 2, 1 | kabátomhoz, mint Bernát a mennykõhöz? Hogy be akarod
3970 2, 1 | gombolni? Hozzám ne nyúlj a zsíros kezeiddel, mert nyakon
3971 2, 2 | MÁSODIK FEJEZET~A BRACHIUM~Sietve mentek végig
3972 2, 2 | BRACHIUM~Sietve mentek végig a fõutcán. Fáy úr ruganyosan
3973 2, 2 | mint egy gránátos, már a köszvényét se érezte.~Úgy
3974 2, 2 | alispánék!~Sok jel mutatta. A tiszttartói lak táján tömérdek
3975 2, 2 | léhûtõ népek verõdtek össze a ház elõtt, egyrészt, hogy
3976 2, 2 | mindenkinek, másrészt, mert a muzsika szólt odabenn, s
3977 2, 2 | muzsika szólt odabenn, s a nyitott ablakokon csak olyan
3978 2, 2 | olyan szépen, tisztán kijött a nóta a nép közé, mintha
3979 2, 2 | szépen, tisztán kijött a nóta a nép közé, mintha még szûz
3980 2, 2 | Természetes ennélfogva, hogy a legények szíve megbizsergett
3981 2, 2 | legények szíve megbizsergett a hegedû pajkos, ingerkedõ
3982 2, 2 | menõ szekér szét nem tolta a »szálát«. Az uradalmi épület
3983 2, 2 | ácsorogván, vidáman dévánkodának a bátrabb fehérszemélyekkel,
3984 2, 2 | fehérszemélyekkel, kiknek szívét a cifra egyenruha jobban húzta,
3985 2, 2 | már több értelme vagyon a csintalan pajkosságoknak,
3986 2, 2 | vétség az incselkedéshez és a szerelmi indulatok fölpiszkálásához.~
3987 2, 2 | indulatok fölpiszkálásához.~A téres udvar azonfelül tele
3988 2, 2 | istállók körül. Nagy úr volt a zempléni alispán, nem lehetett
3989 2, 2 | hasonlítani, mint magához a naphoz; mindenütt utánahúzódék
3990 2, 2 | udvarát képezze. Nem pusztán a gyilkosság hozta most Patakra,
3991 2, 2 | tavaszán, õszén meglátogatja a nagyobb helyeket, Patakot,
3992 2, 2 | Patakot, Homonnát, Tokajt meg a premontreieket Leleszen,
3993 2, 2 | két huszár és kengyelfutó a kocsi mellett. Utána jött
3994 2, 2 | Utána jött másik kocsin a doktor, mert mindig praesente
3995 2, 2 | praesente medico ivott és evett, a gutaütéstõl tartván (hadd
3996 2, 2 | tartván (hadd legyen felelõs a doktor), a doktor kocsiján
3997 2, 2 | legyen felelõs a doktor), a doktor kocsiján volt két
3998 2, 2 | tréfálkozni, bolondozni. A többi urak is, akik kísérték
3999 2, 2 | ilyen »összeröffenésekre«, a legjobb lovaikat fogták
4000 2, 2 | mert ez volt egyszersmind a lókiállítás, a fölnevelt
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-7816 |