Rész, Fejezet
1 1, 1 | van egy kis forró vizem, mindjárt megkopasztom.~Nagy sürgés-forgás
2 1, 1 | De hogy sietni kell, mert mindjárt tálalnak.~A diák könnyen
3 1, 2 | mibenlétérõl. Akkor aztán mindjárt tisztában leszünk, van-e
4 1, 2 | Majornokyné. (Itt süllyedjek el mindjárt, ha nem volt kifestve a
5 1, 3 | rúgta ki maga alól a széket. Mindjárt nyugtalan lett, ha a leányának
6 1, 3 | a gyomorgörcs, apuska. Mindjárt meghalok.~- No, no, nono -
7 1, 3 | huszonöt botot is fog kapni, mindjárt holnap. De hogy el ne felejtsem! (
8 1, 3 | nótájára. A kutya Csókának mindjárt megsúgják a szarkák, ha
9 1, 3 | doktort.~- Gyere, no. Majd mindjárt megváltozik a te arcod is,
10 1, 3 | esetre se. Mert ott van mindjárt az elején, hogy az Isten
11 1, 3 | lehetett tehát világosság mindjárt az elsõ napon, ha az Isten
12 1, 3 | még leckét kapnak tõlem. Mindjárt eljönnek az Izsépyék, és
13 1, 4 | véleményében.~- De lehet, hogy mindjárt okos szellemet kapunk -
14 1, 4 | szép tõle, hogy felelt. De mindjárt jön egy másik. Talán a Róza.
15 1, 4 | hogy mit csináljunk.~- Mindjárt megírom a jelentést az alispánnak,
16 1, 4 | Mikor akartok elmenni?~- Mindjárt hajnalban.~- Jó, megparancsolom
17 1, 4 | már, Ignác pajtás, hiszen mindjárt megyek. Persze, nem jólesik
18 1, 4 | alkalmatlankodnék ott, mindjárt a miénk lenne a doktor.«~
19 1, 5 | gyertek be már. Apátok is mindjárt itthon lesz. Vagy mit is
20 1, 7 | míg hazaérnek, szaladt mindjárt a kertbe, a virágaival tanácskozni;
21 1, 7 | leszállt a Dõryék hintajáról, mindjárt a régi lett, epekedõ, türelmetlen
22 1, 8 | megkérdezzük.~- De mikor?~- Most mindjárt.~- Itt, énelõttem?~- Elõtted.~-
23 1, 8 | tiltakozott a gróf -, mindjárt meghalnék, ha azt mondaná,
24 1, 9 | kell elvégezni. Most már mindjárt tömérdek tennivaló szakadt
25 1, 9 | kelengyéhez. Egy csatlós mindjárt másnap lóra ült, hogy a
26 1, 9 | fiam, hogy mondhatsz olyat. Mindjárt a szemed közé loccsantok
27 1, 9 | ezzel a porolópálcával, ha mindjárt meg nem mondod, hogy olyat
28 1, 9 | oda?~- De éppen, éspedig mindjárt, és el sem jövök, míg el
29 1, 9 | Bernáth a Zsigával, persze mindjárt a nagyasszonyt tudakolták.~
30 1, 9 | termés« mért nem jött el?~- Mindjárt eljön, megígérte, csak azt
31 1, 10| a bolond ábrándozás? No, mindjárt Röszkére érünk, s iszunk
32 1, 11| sokat kefélkedjetek, mert mindjárt ebédelünk.~János gróf engedelmet
33 1, 11| szórakozott természet, mindjárt a szeménél kezdõdött a vöröses
34 1, 12| azt lehetett hinni, hogy mindjárt összeomlik. Egy ráncos képû,
35 1, 12| Gyorsan, gyorsan, mert mindjárt elájul a szegény leány.~
36 1, 13| Odrejovics Márton meglátná, mindjárt neked adná a kisebbik övé
37 1, 13| Talán este is.~- Hiszen már mindjárt este lesz, hát miért ne
38 1, 14| kutyák!~- Egy szót se, mert mindjárt elbánunk az úrral.~Az egyik
39 1, 14| tenyerünk kezdene viszketni, hát mindjárt viszket a nyakunk is. Nem
40 2, 1 | alatt nem kopogott a föld, mindjárt eltalálták, hogy valami
41 2, 1 | lovamat. Hiszen ért engem? Én mindjárt behívom a kocsist, hogy
42 2, 2 | folytattam a levélírást. Notabene mindjárt a bolondos ceremónia után
43 2, 2 | krispinjébe.~- Lesz itt mindjárt nemulass, kedves öcsém -
44 2, 3 | öcsémuram, hogy nem hozta el mindjárt magával Piroskánkat is.~
45 2, 3 | bizony kisülhetett volna mindjárt, mert becsületesen bevallották
46 2, 4 | Pereviczky hazamegy, és mindjárt hozzálát a pör instruálásához (
47 2, 5 | bokrokba lépkedve. Különben mindjárt itt lesznek az urasági hintón.~-
48 2, 5 | van, de azért ne egye meg mindjárt az embert. Mikor ez a görcsös
49 2, 5 | találja abban a pillanatban, mindjárt el van veszve? Igaz-e, vagy
50 2, 5 | annak a doktornak?~Krok apó mindjárt a munkájához fogott, kihallgatván
51 2, 5 | imponáló modora volt, mely mindjárt megvesztegeti és közlékennyé
52 2, 5 | mozdulata.~Hozta is a kötényében mindjárt a tömérdek eltépett papírkockákat,
53 2, 6 | Eh, patvarba! Nem kell mindjárt a legrosszabbat gondolni.
54 2, 6 | szürke szemei.~- No hát mindjárt meglátjuk, tekintetes uram,
55 2, 7 | úrral van dolog. Veszed le mindjárt a kalapodat, ilyen-olyan
56 2, 8 | Griby -, akár ideküldhetem mindjárt.~- Ez már szerencse - szólt
57 2, 8 | esznek a násznép közt. Úgyis mindjárt kezdõdik a tálalás és legalább
58 2, 8 | közmondást: „mihelyt szabó, mindjárt báró”.~De ezt a közmondást
59 2, 8 | bizonyos az, hogy én most mindjárt táncolni fogok örömömben.
60 2, 9 | tekintetes patrónusának, és akkor mindjárt nyele volna a fejszének.~
61 2, 9 | Vidonka »nemzetes urat« mindjárt kileli a hideg féltékenységében,
62 2, 9 | Müller nevezetû a kertész, és mindjárt kifizette a béremet, ami
63 2, 10| attól tartanának, hogy akkor mindjárt rákerül a sor a másikra
64 2, 10| már úgy varrják meg neki mindjárt folttal, hogy a folt szakadjon
65 2, 12| küzdelem.~Beborul az ég, mindjárt reggel, a napot, mely bíborruhában
66 2, 12| felhők alatt. Hiszen most mindjárt kibukkan és sütni fog. Mihelyt
67 2, 13| a prókátor várta őket.~- Mindjárt kezdődik a tárgyalás, méltóságos
68 2, 13| aki nagy mecénás vala, mindjárt az elsõ nap megvásárolta,
69 2, 13| Jóféle kenõcs lehetett, mert mindjárt meggyógyult a lába.~Mindezek
70 2, 13| Buttlernek látszott kedvezni. Mindjárt a kihallgatás elején utasítá
71 2, 13| mintha azt várná, hogy most mindjárt rászakad a terem boltozatja,
72 2, 13| csak maga az érsek ment el mindjárt ebéd után, megcsókolva Buttlert
73 2, 14| célzattal, hogy Dõry is hallja: »Mindjárt meghalok, érzem. Testemet
74 2, 15| kidugta az egyik lábát, aztán mindjárt a másikat, mire az egész
75 2, 16| asztalos ennek a kontójára mindjárt megrendelt egy csomó szárított
76 2, 19| asszony kezeibe, ki azután mindjárt nyári palotájába, Tirolba
77 2, 20| szivárogtak a szemeibõl.~Az öregúr mindjárt le akarta törülni.~- Bornóc
78 2, 21| asszonyt.« Hogy meg volna mindjárt oldva minden.~Most ismét
79 2, 22| majd csinálok én rendet mindjárt.~Volt is mindjárt látszatja
80 2, 22| rendet mindjárt.~Volt is mindjárt látszatja a Tóth uram beavatkozásának.
81 2, 22| Egyszer-egyszer megálltak. No, most mindjárt fordulnak egyet és meglátják
82 2, 23| nevezetû bankárnak, aki mindjárt ki is fizette aranyakkal,
83 2, 23| egyik példányát elküldték mindjárt akkor az egri káptalanhoz,
84 2, 25| után meghalt, Bóth pedig mindjárt a temetés napján örökre
|