Rész, Fejezet

 1   1,  1 |         Üres lett a föld. Oh, jaj, milyen üres! De ezen a csöpp darabon
 2   1,  2 |         Aridone Simonide… Istenem, milyen ütemek! Nem ront ezeken
 3   1,  3 |          bezárva.~- No az igaz. De milyen okosan tudsz beszélni!…
 4   1,  3 |            haragudj. Hiszen tudod, milyen egy apa. Aztán inkább a
 5   1,  3 |           a kérdés ugrik ki, hogy: milyen? Némely népek azt hiszik,
 6   1,  3 |       Végre, nem mondja a krónika, milyen mamlaszok közt ebédelt tizenhét
 7   1,  4 |                   NEGYEDIK FEJEZET~MILYEN LEHET A TÚLVILÁG?~- Hát
 8   1,  4 | megtisztelõ floskulust, elmondván, milyen jó ember, fennkölt lelkû,
 9   1,  4 |         Isten nyugtassa meg.~Aztán milyen kötelességtudó volt. Istenem,
10   1,  4 | beszélgetett a tiszttartóval, hogy milyen nagy hátrány a lélekre nézve,
11   1,  4 |       dolgozott némi irigység. Ah, milyen érdekes halála volt! Mennyit
12   1,  4 |        semmi nyomot, se õ a kövön. Milyen szerencse ez a doktoré!
13   1,  4 |         volt érzéke az iránt, hogy milyen körülmények közt történjék.~-
14   1,  4 |         meg az ablakon. Most az is milyen idegbántó volt.~A vendégek
15   1,  4 |           mint a mesterek mestere. Milyen nagy dolog egy ember és
16   1,  4 |           dolog egy ember és mégis milyen semmi. Ez itt például még
17   1,  5 |  folyton-folyvást sopánkodik, hogy milyen cudar idõszak, ilyenkor
18   1,  5 |        szóval ahol leányok vannak. Milyen víg húsvét lesz! Micsoda
19   1,  5 |       megveszik az emberek? Tudod, milyen lassan mozdul a magyar ember.
20   1,  5 |       összeérte alul a derekát. De milyen hatalmas szélessé vált följebb…
21   1,  5 |            elkezdte beszélni, hogy milyen érdekes eseménybõl keletkezett
22   1,  6 |     kitárult elõttük a jelenet. De milyen csodálatos igézõ az a sugár
23   1,  6 |           nem lehet azt kimondani, milyen szépek voltak.~Piroska elmosolyodott,
24   1,  6 |       zuhanással elterül a gyepen. Milyen hamar. Igazán csak játék.~
25   1,  6 |           hatvanhat van hátra. Hm, milyen csodálatos a tudomány! Ki
26   1,  6 |         tudni, hogy melyik vidéken milyen búzatermés volt, és hogy
27   1,  7 |      kacagott, gyönyörködve nézte, milyen szép így.~- Ejnye, hát mégse
28   1,  8 |           gyönyörködve nézte, hogy milyen szép férfi így. Mért is
29   1,  8 |           kartonruha van rajta, de milyen jól áll neki, aztán fehér
30   1,  8 |             Ó, te kis gyáva lélek, milyen asszony is lenne még belõled?
31   1,  8 |        Türelmetlenül nézte óráját. Milyen sokáig nem jön. Talán el
32   1,  8 |     belépett a szobába Piroska. De milyen nagy volt a meglepetés,
33   1,  9 |      hajlam csírázni a lélekben. S milyen gyorsan nõ ez a palánta!
34   1,  9 |           meglehetne az esküvõ, de milyen furcsa lenne, hogy a Piroska
35   1,  9 |          nem várnak. No, nézd meg, milyen szépen pirul bent a rurában.~-
36   1,  9 |          szíve repesett örömében: »milyen jó ember az én uram.« Az
37   1,  10|     Bernáth utasítása.~Aztán az is milyen szerencsétlenség, hogy köd
38   1,  10|            a nap is fényleni kezd. Milyen fiatal még ez a nap így
39   1,  12|         idomait, hát még a fúrása! Milyen kár, hogy olyan ember is
40   1,  12|            elkerülhetetlenhez. Ni, milyen véres a szemed. Szinte csúnya
41   1,  12|            csak, édes boldogságom, milyen különös esemény ért ma,
42   1,  13|          mégis feltûnõ, hogy János milyen sokáig jön. Mit tárgyalhatnak
43   1,  13|        amennyi enyim bõrbe fér. És milyen bor! Tokajszkovo vino, mladi
44   2,  1 |          Istenem, micsoda botrány, milyen mocsár ez.~S ezzel kezdte
45   2,  2 |     lehangoló az, hogy a kártyázók milyen önzõ, cinikus teremtmények.~
46   2,  3 |          az üveg be nem ereszthet. Milyen értelmetlen lény vagy, bohó
47   2,  3 |    tekintetes tudós professzor úr, milyen foganatja lészen a processzusnak?~-
48   2,  3 |        igazságunkat megnézni, hogy milyen igénytelen kis poloska lesz
49   2,  5 |      görcsös állapotom van, tudja, milyen ingerlékeny vagyok. Ami
50   2,  5 |        idegzetét. Tudod, szegényke milyen filigran. Kíméld õt, ha
51   2,  5 |            hívhatlak emiatt, pedig milyen szép most a kert a tegnapi
52   2,  5 |    beleszúrta magát a karóba. Jaj, milyen felfordulás, patália van
53   2,  5 |            hiánya, ha beteg volt.) Milyen szerencse. Akarom mondani,
54   2,  5 |         szerencse. Akarom mondani, milyen szerencsétlenség. Csak menjen,
55   2,  6 |             szegény Kaporné, pedig milyen jól tudta csinálni a lekváros
56   2,  6 |       doktor! - kiáltá le onnan. - Milyen hebehurgya vagyok. El is
57   2,  9 |          eszköz jó.~- Lássa, pedig milyen jó dolga lenne, kastélyban
58   2,  9 |       ajtót kopogtatta valaki. Ah, milyen jó! Hát mégsem a kísérteties
59   2,  9 |   haragszik és cserbenhagy. Tudod, milyen különös ember. Általában
60   2,  11|      Micsoda zûrzavar támadt erre! Milyen reccsenéssel roppantak össze
61   2,  12|         felhő nem előlget neki. És milyen hitvány felhőcske! Egy ökör
62   2,  12|            Mi vagy, férfi vagy nõ? Milyen alakban jelensz meg?« Mire
63   2,  12|            szemek, az a mosoly, de milyen különös keretben. Egy sugár
64   2,  13|          hogy az én arcom nem fal. Milyen kótyagos fej gondolhatott
65   2,  15|          meredt minden haja szála.~Milyen új szenzáció volt ez megint!
66   2,  17|  feledhette többé Tóth uram. Aztán milyen szíves volt, milyen hálás
67   2,  17|          Aztán milyen szíves volt, milyen hálás volt iránta.~Sütöttek,
68   2,  21|          Köszönöm, ha megengedi.~- Milyen különös, hogy mi most itt
69   2,  22|       utazó táskája; lehajolt (óh, milyen szép volt a kígyózó, sugár
70   2,  22|        váltig sugdosta Piroskának: Milyen derék, milyen jó ember!
71   2,  22|          Piroskának: Milyen derék, milyen jó ember! Mekkora nagy úr
72   2,  22|         fordulnak meg az embernél. Milyen személyek! Nem volnék szûcs
73   2,  24|           odafönn az ablakoknál -, milyen kegyesen bólingat a fejével,