Rész, Fejezet
1 1, 1 | a naplójában följegyezte e történetkét, sohase szokott
2 1, 1 | megszedte magát a nép zsírján. E percben ott ült az ámbituson,
3 1, 1 | hát egészen másutt van.~E parasztfurfangon aztán elnevette
4 1, 1 | kalapodat, vándor utas, ha látod e régi kõrakásokat. Nem a
5 1, 1 | embereket, akik ezután lesznek. E fészkekbõl kezdõdnek és
6 1, 1 | izzadsága ment ki a parasztnak e nemesi kéményeken konyhafüst
7 1, 2 | pénzével, hogy ezüstbõl van‑e vagy rézbõl. Ravaszság,
8 1, 2 | az is együgyûség volt. S e közt is nagy hallgatási
9 1, 2 | elveik. Kivált a leányoknak. E kis alamuszi portékák olyan
10 1, 3 | só is sósabb volt valaha. E krónikásoknak rossz szemük
11 1, 3 | édesdeden - amott táncol ni!~- E beteg nem beteg. (A doktor
12 1, 3 | párája. Lehetséges-e az, hogy e földi pálya után, ahol az
13 1, 4 | madame nem tud magyarul?~E pillanatban vágtató dobogás
14 1, 4 | dobni, mikor szemébe villant e töredék: »hallgassa el az
15 1, 4 | udvaron és többé sehol, sehol e mindenségben? Mit ér neked
16 1, 6 | udvarolt, és hm, ki tudja?… E kis családi legenda rontotta
17 1, 6 | vadrózsát talált ma, s azt e szavakkal tûzte a Horváth
18 1, 7 | íveket, csak cédulákat, e rövid, ennélfogva átgondolt
19 1, 7 | levágnák se. Megerõsíté magát e gondolatban, s mint egy
20 1, 8 | kevés látszott az arcából, s e bástya mögül vetett titkon
21 1, 8 | az érdeklõdés elágazását.~E pillanatban nyílt meg az
22 1, 9 | kölcsönösen barangolt lelkük e mélységekben, egymás pirulásán,
23 1, 9 | majdnem halálra nevette magát e levélen, melyet az új gazda
24 1, 10| gróf Kláris (gróf Larisch), e helyre érve, egyszer csak
25 1, 12| Buttler elrémült volna - éppen e hihetetlen vakmerõség költött
26 1, 12| nyilvánítok, ami itt történik. Én e hajadont nem szeretem, nem
27 1, 12| valakinek másnak házasságra, e tisztességes személynek
28 1, 12| is áthallatszott. - Csak e nõszemélynek nem tettem,
29 1, 12| gyapotot, hogy megerõsítse e szavakkal: »Ne okoskodjék
30 1, 14| utálatos röhej kísérte e szavakat.~- Eresszenek!
31 1, 14| akkor lesz, ha kívül jut e falakon.~De hogyan szabaduljon
32 2, 2 | szörnyülközés és meglepetés követte e szavakat. A vicispán maga
33 2, 2 | marmancsa, mikor az õ szíve e mellé az egy mellé eresztette
34 2, 3 | mind ezen szörnyûlködött e percben. »Hát érdemes élni
35 2, 3 | hármat, négyet is hordván e ketyegetõ kis jószágokból
36 2, 3 | mellénye külsejére külön e célra alkalmazott zsebekben,
37 2, 4 | spektábilis), Fáy uram még e hét folyamán Egerbe utazik
38 2, 4 | uramat nevezte ki, mert e néhány nap alatt felette
39 2, 4 | nélkül hagyni engednéd.” E Lascy igen jó emberem, és
40 2, 6 | mint a csuka a levegõ után.~E pillanatban Griby doktor
41 2, 6 | ujjak közötti hasadékok e becsületes szõrös kezeken
42 2, 7 | Péter, Péter, messze-van e még az a Kapos?~- Éppen
43 2, 7 | szemért.~Fáy István szédült e rossz levegõben, a zsivajban,
44 2, 8 | uram sértõdve rázta a fejét e beszéd alatt: hogy nem lehet
45 2, 10| ügyességgel a fogaival.~E percben bevilágítá a villám
46 2, 11| FALON~Kriptai csönd támadt e szavakra, csak a nagy bronzóra
47 2, 12| mélységes utálat, melyet e frigy iránt érzett, mint
48 2, 13| Dõry Mária elhalványodott e szomorú éj emlékére, és
49 2, 13| elevenséget hozott be egyébként is e nevezetes pör. A környékrõl
50 2, 13| szomorújáték cselekménye e vitás kérdés miatt nem bírt
51 2, 15| kétségbeesett kiáltását, s midõn e hangok után rátalált a bûntett
52 2, 15| egész város föllélegzett e vallomásra. Ez volt a döntõ
53 2, 16| szárított diófát koporsókra.~E naptól kezdve egy hang se
54 2, 16| kifaragott argumentumaira, e vékony, satnya gallyacs
55 2, 17| Buttler nevet viselték. E tisztes hölgyek többnyire
56 2, 17| se lelkének, se testének.~E vallomás egy darabig a parasztok
57 2, 20| szenvedéllyel vetette magát e küzdelembe. Most igazán
58 2, 22| már a másvilágon vagyok.~E pillanatban Bóth titkár
59 2, 25| másképp rendezte a sors. E Szirmay István az, aki 1857-
60 2, 25| barátjává szegődik.~ [5] E két ereklye még most is
|