1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1543
Rész, Fejezet
501 1, 9 | várta János az ámbituson, hogy elõjön a Piroskával, de
502 1, 9 | látszott Buttler elõtt, hogy a nap nem várja meg a Piroskát.~
503 1, 9 | kellett mondani a nagy titkot, hogy eljegyezte Horváth kisasszonyt.
504 1, 9 | mikor az öregúr kijelenti, hogy ezekrõl a levelezésekrõl
505 1, 9 | velem öt év óta, csak azért, hogy leánya jövendõ férjét kiismerje.~-
506 1, 9 | támasztva a messzelátó, hogy errõl a magaslatról, ha
507 1, 9 | Hát azt láttam apókám, hogy mi mind a ketten nagy szamarak
508 1, 9 | vagyunk.~- Nono és miért?~- Hogy azt a kedves, megenni való
509 1, 9 | megvetettük, ahelyett, hogy egy életen át kiélveztük
510 1, 9 | táblabíró is, nem szerette, hogy az asszony is fölhozta,
511 1, 9 | mit tapasztaltál?~- Azt, hogy a mi Zsigánk egy nagy mafla,
512 1, 9 | nagy félénken megkérdezte: hogy hát a »termés« mért nem
513 1, 9 | kérdezõsködtél, megesküdtem, hogy zsírral van.~- Jó, jó, azt
514 1, 9 | Ezzel csak azt nyerte, hogy a nagyasszony elpityeredett,
515 1, 9 | öregúr úgy viselkedett vele, hogy az öreg anyóka szíve repesett
516 1, 9 | bocsátkozott a Jánossal, hogy átengedi egy csókért, de
517 1, 9 | olyan foglalkozás volt, hogy egy király is ritkán élvez
518 1, 9 | harapta, ha eszébe jutott, hogy az öregúr neki engedhette
519 1, 9 | ellenben mégse állta meg, hogy tettetett haraggal meg ne
520 1, 9 | mindenféle bohóságok közt, hogy észre sem vették, csak amikor
521 1, 9 | megijedt a Frida kisasszony, hogy már túllépték a szabadságukat.
522 1, 9 | se lesz.~S ez a »neked«, hogy csengett ez a neked a levegõben,
523 1, 9 | ez a neked a levegõben, s hogy ciripelt, zizegett rá ezer
524 1, 9 | érezte a rendkívüli eseményt, hogy a száz vitézlõ apák ivadéka
525 1, 10| szólt. Volt olyan ügyes, hogy villámhirtelen lehajolt,
526 1, 10| hozta be a reggelit, és hogy tessék hamar felöltözni,
527 1, 10| milyen szerencsétlenség, hogy köd van. A Horváth-kastélyt
528 1, 10| a fákra. A fák pedig jó, hogy nem tudnak panaszkodni,
529 1, 10| napfényt-e vagy a hideget - hogy melyik a csalfább.~Ezeket
530 1, 10| hozni, be-behunyta szemeit, hogy képzeletben elõállítsa,
531 1, 10| hátrafordult, és elbeszéli, hogy mikor õ a Benczúr-ezredben
532 1, 10| lassúsággal fejtette ki, hogy ami a felülést illeti, nem
533 1, 10| ösmerni meg a nemesembert, hogy se többet, se kevesebbet
534 1, 10| fejjel féloldalt fordulván, hogy az úrfiakkal beszélhessen.~
535 1, 10| amelyeken rögtön meglátszik, hogy ezerbõl vannak megválogatva.
536 1, 10| egy külön egyéniség, és hogy még patriarchálisabb legyen,
537 1, 10| ha csak azt nem vesszük, hogy az anyósom meghalt azóta.~-
538 1, 10| haragudjatok, gyermekeim, hogy istennek hagytam némelyeket
539 1, 10| falu végén az országútnál, hogy ha akarják, ha nem, a Dõry-kastélyba
540 1, 10| a majom! Kicsibe múlt, hogy ott nincs. Mert azzal is
541 1, 10| Elterjedt a faluban a hír, hogy valaki udvarol Izsépy Annának!
542 1, 10| tûkön ül a boldogságtól, hogy ki lehet a titkos udvarló.
543 1, 10| fordulva, és egyre várják, hogy nyíltan is beköszönt. Csak
544 1, 10| kisasszony most már nekiperdült, hogy legalább némely dolgokat
545 1, 10| öntött be egy nagyobb tért, hogy az udvarlónak a lába nyoma
546 1, 10| kitalálják s hirdetik faluszerte, hogy ez a Belzebub ördögnek a
547 1, 10| istentelen obsitos katonának, hogy álljon lesbe éjjel, és lõje
548 1, 10| gényt, a nagy szégyenre, hogy a majom szegõdött udvarlójának,
549 1, 10| valakit. De kit? Az bizonyos, hogy a háznál látnia kellett
550 1, 10| a szerelem! Alig várom, hogy lássam ezek után csimpánz
551 1, 10| megállították a kocsit, mondván, hogy a méltóságos úr tiszteletét
552 1, 10| pedig rajongott. Azt hitte, hogy az adta neki a földet, a
553 1, 10| késõbb tanították meg rá: hogy voltaképpen õ táplálja munkájával
554 1, 10| nevezetû szûcsrõl kisült, hogy nemesember. Nagyon elbúsula
555 1, 10| tekintetes vármegyének, hogy csak hagyják õt jobbágysorban:
556 1, 10| gróf -, még azt is hihetné, hogy foglyok vagyunk.~Bernáth
557 1, 10| integetve. - Azt hittem már, hogy meghaltatok.~
558 1, 11| atyafiságosan megölelgette, hogy beleropogott a derekuk,
559 1, 11| leányommal.« Különösnek látszott, hogy Zsigát az épület másik szárnyába
560 1, 11| Az is feltûnt Zsigának, hogy a háznál alig van cselédség,
561 1, 11| János gróf engedelmet kért, hogy néhány sort írhasson haza
562 1, 11| állapotban, mert szokás volt, hogy a kalamust maga faragja
563 1, 11| érzelmeirõl, gondolatairól, hogy zörögte minden kerék az
564 1, 11| arról lehet fölismerni, hogy rossz stilisztának tartja
565 1, 11| halotté. Buttler érezte, hogy reszket a keze.~- Hát mégis
566 1, 11| volt. Mintha fájna neki, hogy eljöttek.~- Hiszen megígértük,
567 1, 11| Sokszor meg is keserüli, hogy tartja.~Buttler ránézett,
568 1, 11| baronesz maga is észrevette, hogy szinte az udvariatlanság
569 1, 11| Pedig lássa, örülök, hogy eljöttek. Hiszen olyan szomorú
570 1, 11| egyszer se mondta Mariskának, hogy menjen ki. Látszott rajta,
571 1, 11| menjen ki. Látszott rajta, hogy a háta mögött valami sötét
572 1, 11| tárgyaltak. Bernáth gúnyolódott, hogy a kisleányok ehhez se értenek,
573 1, 11| is, Mariska! Azt akarom, hogy jókedvünk legyen. Koccints
574 1, 11| lássam, tudtok-e koccintani, hogy a pohár fölül-alul összeérve
575 1, 11| mondhatnak az ellenségeim, de hogy jó boraim ne volnának, azt
576 1, 11| Buttler gróf megborzongott, hogy egy Waldstein-pohár van
577 1, 11| ment ki a Dõry igyekezete, hogy leitassa a diákokat. De
578 1, 11| sarkantyúzó bordalokat, hogy õsapánk is azt mondta, mikor
579 1, 11| Egy nábob ez… nagy falat. Hogy miképpen jutsz hozzá, az
580 1, 11| Bernáth Zsiga, s hallotta, hogy az ajtó mégis nyílik, vajon
581 1, 11| nyilvánvalónak látszott, hogy tudomása van az illetõ jövetelérõl.~
582 1, 11| csodálkozó gesztusaival Buttlert, hogy ez mégis furcsa, hiszen
583 1, 11| a vendéglõs azt mondta, hogy a papot kitiltotta Dõry
584 1, 11| Zsiga gesztusaival.~- Jó, hogy jött atyus - mondta a báró,
585 1, 11| Buttler arcába.~- Ejnye, hogy megijesztett az utálatos!~(
586 1, 11| érzem itt magamat. Az igaz, hogy vannak, akik itt rosszul
587 1, 11| plánumot, amit én azóta, hogy nem láttalak, kigondoltam,
588 1, 12| még a fúrása! Milyen kár, hogy olyan ember is meghal, mint
589 1, 12| baroneszt.~- Tudom, fiam, de hogy csinos-e?~- Amilyen csinos
590 1, 12| de errõl utóbb kisült, hogy studentruhába öltözött hercegkisasszony
591 1, 12| csapunk olyan lakodalmat, hogy a holt ember is megelevenedik,
592 1, 12| szemeket meresztett a báróra, hogy mint afféle figurás ember
593 1, 12| mondanám, édes bátyámuram, hogy én a magam részérõl igen
594 1, 12| elõrenyújtva kezét, mert érezte, hogy most egy horribilis gratuláció
595 1, 12| Eljegyezted? Csak? Már megijedtem, hogy egybekeltél valakivel. És
596 1, 12| jöhessen közbe egy incidens, hogy egy másik fán is meglát
597 1, 12| ezalatt?~- Azt, amit mondtam, hogy el vagyok jegyezve, és hogy
598 1, 12| hogy el vagyok jegyezve, és hogy jobban szeretem a menyasszonyomat
599 1, 12| hangon hozzátette: - és hogy egyáltalában nem értem önt,
600 1, 12| értem önt, az ön tréfáját.~- Hogy eszerint nem veszed el a
601 1, 12| fenyegetõ lett a hangja -, hogy ha el nem veszed Mariskát
602 1, 12| hevesen. - Nem gondoltam, hogy ilyen ízetlenségekkel párosítja
603 1, 12| fölszakította a kancellária ajtaját, hogy otthagyja a házigazdát.~
604 1, 12| Iszem mondtam, szívecském, hogy ne okoskodj - csitította
605 1, 12| bátyádnak.~- Tudja-e ön, hogy ez erõszak?~- Persze, hogy
606 1, 12| hogy ez erõszak?~- Persze, hogy tudom, édes fiam.~- Hát
607 1, 12| fiam.~- Hát azt tudja-e ön, hogy én már nagykorú vagyok,
608 1, 12| tudtam, de csak örülök rajta, hogy már nagykorúsítva vagy.~-
609 1, 12| már nagykorúsítva vagy.~- Hogy mer ön engem letartóztatni?
610 1, 12| vagy! Sohase hittem volna, hogy ilyen emberhez adom a leányomat.~
611 1, 12| megfogta Buttler két karját, hogy meg se moccant, mintha két
612 1, 12| már itt van.~De ahelyett, hogy Buttler elrémült volna -
613 1, 12| vannak Dõryvel, s tudva, hogy itt tölt egy napot, megírta
614 1, 12| plauzibilisnek látszott elõtte, hogy szinte megrestellte elõbbeni
615 1, 12| mikor a pap azt kérdezi, hogy szereted-e ezt a hajadont,
616 1, 12| hajadont, azt felelem neki, hogy »nem szeretem«, hogy egy
617 1, 12| neki, hogy »nem szeretem«, hogy egy másik leányzót szeretek.~-
618 1, 12| gyerekecském, hidd meg, hogy vatta lesz.~- Ugyan ne komédiázzék,
619 1, 12| komédiázzék, bátya, tudom már, hogy maga csak tréfál velem,
620 1, 12| maga csak tréfál velem, hogy meg akarja tudni, szeretem-e
621 1, 12| megírhatja a leendõ apósomnak, hogy a pokol minden ördöge és
622 1, 12| a szituációt, elértette, hogy mire gondol Buttler. Látván,
623 1, 12| gondol Buttler. Látván, hogy szépszerével már úgyse boldogul,
624 1, 12| ügyetlenségével.~- Ugyan, ugyan! Hogy gondolhatsz olyat? Hogy
625 1, 12| Hogy gondolhatsz olyat? Hogy bugafõvel apósodnak kaparjam
626 1, 12| hitében Buttlert. »Persze, hogy nem beszélt vele, mert levelet
627 1, 12| figyelmeztetem, bátyámuram, hogy nagy botrány lesz belõle,
628 1, 12| Roskadozott, azt lehetett hinni, hogy mindjárt összeomlik. Egy
629 1, 12| szívet megrendítõ hangon, hogy a vén katona is megborzongott. -
630 1, 12| No, majd bolond vagyok, hogy éppen a võmet lõjem meg.
631 1, 12| éppenséggel nem törõdött azzal, hogy Buttler nem nevezte meg
632 1, 12| tettél-e egyébnek fogadást, hogy õtet házastársul el akarnád
633 1, 12| Buttler stentori hangon, hogy az még tán a vattán keresztül
634 1, 12| szilvási Horváth Piroskának, hogy õt feleségül veszem és hozzá
635 1, 12| Istenre és a Boldogasszonyra, hogy ezt a hûségemet hozzá meg
636 1, 12| Te tudod, pap, legjobban, hogy mi van köztünk, hogy a bûn
637 1, 12| legjobban, hogy mi van köztünk, hogy a bûn van köztünk - kelt
638 1, 12| átnyújtotta a feleknek, hogy az ujjaikra húzzák.~Buttler
639 1, 12| ügyesen vágta a falhoz, hogy a tanúnak odahítt szakácsné,
640 1, 12| húzta ki fülébõl a gyapotot, hogy megerõsítse e szavakkal: »
641 1, 12| tartotta már a »protestatiót«, hogy ezt a bohókás csínyt senki
642 1, 12| ez egy nevezetes kaland. Hogy fog ezen a kis Piroska álmélkodni
643 1, 12| szavakból, a hangokból, hogy Bernáth Zsiga marakodik
644 1, 12| szemeivel intett Dõrynek, hogy most meg már a kopuláció
645 1, 12| kezdvén mézes-mázos szavakkal, hogy adja meg már magát, amire
646 1, 12| csak azon mesterkedett, hogy a kezeit megfogja és tehetetlenekké
647 1, 12| mellbe ütötte az öklével úgy, hogy az öreg katona hátratántorodott.
648 1, 12| neki:~- Úgy látszik, szüle, hogy a szemünkre is tapasztani
649 1, 12| de elõre is megmondom, hogy nagy bankó legyék. Aranyat,
650 1, 12| Buttlerre, ha nem ugrik-e fel, hogy végsõ erejével összetépje
651 1, 12| panaszkodhatik méltóságod, meglehet, hogy a papi állásomba kerül,
652 1, 12| állásomba kerül, meglehet, hogy börtönbe juttat - de legalább
653 1, 12| már igazán megfoghatatlan, hogy mit akarnak még vele! Még
654 1, 12| az egyházi bíróság. Azaz, hogy az egy percig se érvényes.
655 1, 12| percig se érvényes. Hanem hogy mi készül, ez gondolkozóba
656 1, 12| mit vétettem én neked, hogy ilyen szigorú vagy hozzám,
657 1, 12| Gergely kopogott be és kérte, hogy tessék kinyitni.~- A méltóságos
658 1, 12| a méltóságos gróf úrnak, hogy tessék ez éjjelre ebben
659 1, 12| a méltóságos báró úrnak, hogy tiszteltetem és hogy itt
660 1, 12| úrnak, hogy tiszteltetem és hogy itt fogok maradni, annyival
661 1, 12| vagyok vele. És mondja meg, hogy nyugodalmas jóéjszakát kívánok
662 1, 13| Az pedig abból állott, hogy a felvidéki úri familiák
663 1, 13| hozták be konzerváló nyelvül, hogy a cselédek ne értsék, ha
664 1, 13| bizonyítgatta, per longum et latum, hogy az Árpádok is tótul beszéltek.
665 1, 13| Árpádok is tótul beszéltek. Hogy éppen arról ír most egy
666 1, 13| így-úgy nem hagyta magát, hogy azt mondja, kimutatja, hogy
667 1, 13| hogy azt mondja, kimutatja, hogy a régi magyarok nem hozván
668 1, 13| lányokból, innen van az, hogy nyelvükben a házieszközök
669 1, 13| most már az is valószínû, hogy a gyermekeik, ahelyett hogy
670 1, 13| hogy a gyermekeik, ahelyett hogy az apa nyelvét tanulták
671 1, 13| nekik kedveztek, például, hogy az »egynyelvû nemzet törékeny«.
672 1, 13| Kálmán király, ráfogták, hogy púpos volt, és csak azért,
673 1, 13| érti - veté oda gúnyosan -, hogy miért volt Kálmán púpos.~-
674 1, 13| hát bizonyítsa be az úr, hogy egyenes hátú volt.~- Semmi
675 1, 13| volt. Szinte hihetetlen, hogy a történetírók oly kevés
676 1, 13| egész. Ámbár mégis feltûnõ, hogy János milyen sokáig jön.
677 1, 13| maradt az ámbituson, várta, hogy jön valaki. De nem mutatkozott
678 1, 13| indult, s nyomban észrevette, hogy mitõl van a kiállhatatlan
679 1, 13| s alul úgy összebogozni, hogy a lyukat eldugaszolja. A
680 1, 13| nagyapáink, értesülvén, hogy egy bizonyos Kaminszky nevû
681 1, 13| különös tünemény szemléletébe, hogy még a körülötte zengõ-bongó
682 1, 13| Én kérdezhetném jobban, hogy mit csinálsz te itt, hiszen
683 1, 13| itt, hiszen úgy tudtam, hogy asztaloslegény vagy Újhelyen.~-
684 1, 13| nekünk. Ha tudta volna, hogy találkozunk, bizonyosan
685 1, 13| ezernyolcszázharmadiki.~- No, látom, hogy jó dolgod van, Józsi, megmondom
686 1, 13| mesterséget csináltam neki, hogy ha a gazdám, Odrejovics
687 1, 13| kisebbik övé leányt vagy hogy nem a legkisebbet, mert
688 1, 13| csinálni? Azt hallottuk, hogy agyonittad az eszedet.~Bernáth
689 1, 13| kötekedett vele ravaszságból, hogy közlékennyé tegye, õ tudta
690 1, 13| járt és pontosan mutatott, hogy minden órásmester elbújhatott
691 1, 13| csináltad, mert hallom, hogy több mesterember dolgozott,
692 1, 13| Hát csak nem képzeled, hogy kellemetlenséget okozok
693 1, 13| csináltam olyan instrumentum, hogy a ház alja fölmássza a tetejére,
694 1, 13| Mondhatom, nagyszerû munka. Kár, hogy nem látta az ifjú úr.~-
695 1, 14| hangzott. Meglehet különben, hogy hallucináció.~De ha az õ
696 1, 14| Bernáthnak mégis eszébe jutott, hogy Dõry említette múltkor,
697 1, 14| ment a hang felé, anélkül hogy felelt volna.~- Szólj, mert
698 1, 14| megakadályozni?~- Azon a jogon, hogy aki nincs valamely esküvõre
699 1, 14| miért csukták el a kaput, hogy idegen vendég meg ne lephesse
700 1, 14| uradalom ura nagy csalétek. De hogy ez elõbb nem jutott eszébe?
701 1, 14| rovátkáiba. Természetes, hogy most erõszakkal esketteti
702 1, 14| szobájába, és tanúskodnak, hogy a võlegény ott töltötte
703 1, 14| az Istent, beláthatják, hogy be kell mennem. Hiszen maguk
704 1, 14| helyre. Ne akadályozzák meg, hogy bemehessek, és hogy ne engedjem
705 1, 14| meg, hogy bemehessek, és hogy ne engedjem megtörténni,
706 1, 14| látják. Hanem azt kell venni, hogy az én barátomat egy szép
707 1, 14| valakit az életükben, tudom, hogy jók, és ha agyon tudnak
708 1, 14| nem ölnének szándékosan, hogy annak a kis szíve megszûnjön
709 1, 14| nem bírtak volna velem, hogy semmi szemrehányás ne érhesse,
710 1, 14| hanem hát az a baj…~- Mi?~- Hogy mikor ilyenkor a tenyerünk
711 1, 14| Bernáth maga is belátta, hogy semmire se megy, és csak
712 1, 14| azért a négy húszasért, hogy engedjék benézni a kulcslyukon.
713 1, 14| engedtetett, de csak úgy, hogy ezalatt az egyik kezét az
714 1, 14| Rettenetes! - kiáltá. - Ó, hogy nincs most hatalom a kezemben,
715 1, 14| most hatalom a kezemben, hogy összemorzsolnálak mindnyájatokat.~-
716 1, 14| mindnyájatokat.~- Jobb bizony, hogy nem morzsol, ifjú uram,
717 1, 14| ifjú uram, hanem örül, hogy szabadon van. Nagy hiba
718 1, 14| van. Nagy hiba is volt, hogy a méltóságos úr így hagyta.
719 1, 14| idegeit. Voltak percei, hogy ott akart maradni, és szembeszállni
720 1, 14| okosság azt súgta neki, hogy ereje csak akkor lesz, ha
721 1, 14| megmoccanni se többé, félt, hogy a lombok mozgása, suhogása
722 2, 1 | anélkül jutott a házig, hogy valaki látta volna.~Az udvaron
723 2, 1 | Ellenállhatatlan pajkosság nógatta, hogy a megmaradt és már hasznavehetetlen
724 2, 1 | a bõrit. Elmosolyodott, hogy mint Ovidius, õ is versben
725 2, 1 | föld, mindjárt eltalálták, hogy valami mezítlábas vándorlólegény.~
726 2, 1 | ivóba, felette csodálkozék, hogy az mezítláb van.~- Hja,
727 2, 1 | higgye meg, rogo humillime, hogy a baroneszek is éppen olyan
728 2, 1 | sem. Hanem azért jöttem, hogy adjon alám egy lovat, amin
729 2, 1 | ha azt megtudná Dõry úr, hogy én az úrnak csizmát adtam,
730 2, 1 | szögön, az istállóban.~- Hogy én lopjam el a lovát?~-
731 2, 1 | egymás közt tudni fogjuk, hogy volt, és az úr vissza is
732 2, 1 | faluban úgy kell lenni, hogy ellopták a nyerges lovamat.
733 2, 1 | mindjárt behívom a kocsist, hogy majd útban ne legyen, jöjjön
734 2, 1 | igazán próbálja meg egyszer, hogy micsoda élvezet az, ha az
735 2, 1 | kapott valamit, az igaz, hogy cserébe a szinnai járásért.
736 2, 1 | az összes friss híreket, hogy egy embert ma virradóra
737 2, 1 | Szirmay Tamás úr is, és hogy még most is ott van (no,
738 2, 1 | megeszik isten nevében.~- No, hogy az ördög vigye el a gyomrukat!~-
739 2, 1 | csodálkozék Cserepes uram -, hogy a tótok ették meg a hagymákat,
740 2, 1 | Persze a méregtõl.~- Hogy orvosért futottak, s melegített
741 2, 1 | sajnálták is a jó urat. Hogy ím értesült az alispán úr
742 2, 1 | lova?~- Ühüm. Tyüh, jaj, hogy hányják azok a fejüket!
743 2, 1 | fakadt ki Cserepes -, hogy bírt annyit összeollózni.~
744 2, 1 | szenvedélyes kertész volt, hogy azt hitte, belebolondul
745 2, 1 | neki-nekirohant Zsigának, hogy nyakon üti.~- Hát minek
746 2, 1 | vagy. Már mikor azt látom, hogy két pandúrral várat az úton,
747 2, 1 | ha már a fára másztál, hogy most megfázol, és elpatkolsz
748 2, 1 | se lesz, tekintetes úr, hogy most éjnek évadján elmenjen
749 2, 1 | dolgokat bebizonyosodás okáért, hogy jól hallotta-e?~Máté édesdeden
750 2, 1 | Máté édesdeden mosolygott, hogy ura immár maga humorizál
751 2, 1 | bajából a nagy baja miatt.)~- Hogy ez katonadolog - felelte -,
752 2, 1 | katonadolog - felelte -, és hogy már nem megyek be rapportra
753 2, 1 | kérdezne felõlem, mondd azt, hogy nyugodtan alszom az ágyban.
754 2, 1 | mint Bernát a mennykõhöz? Hogy be akarod gombolni? Hozzám
755 2, 2 | Messzirõl lehetett látni, hogy az ablakok még világosak.
756 2, 2 | össze a ház elõtt, egyrészt, hogy eleven vicispánt látni,
757 2, 2 | Természetes ennélfogva, hogy a legények szíve megbizsergett
758 2, 2 | egy csomó bolygó csillag, hogy udvarát képezze. Nem pusztán
759 2, 2 | jobban el lehetne hinni, hogy két anya szült egyet-egyet,
760 2, 2 | szült egyet-egyet, mintsem hogy mind a kettõt egy anya),
761 2, 2 | vágtattak, de úgy muzsikált, hogy még a dagasztóteknõ mellõl,
762 2, 2 | tökéletesebb, tudták õk már, hogy a viceispán Patakon lesz.
763 2, 2 | Bocsássanak meg, urak, hogy csak egyszerû ételek voltak
764 2, 2 | uram, mint a vereshagyma, hogy mindig olyan pontosan visszarakták
765 2, 2 | visszarakták vagy elküldték, hogy egy árva poltura se hibázott
766 2, 2 | közül -, mert attól félt, hogy a gálszécsi nemesek menten
767 2, 2 | kártyákat, és rohant Fáy elé, hogy atyafiságosan megölelje,
768 2, 2 | komolyan intett a kezével, hogy maradjon távol, s magát
769 2, 2 | Nevezett gyámfiamat, dacára, hogy ezen szentségtelen esküvõ
770 2, 2 | foganatosíttatott, dacára, hogy õ immár nagykorú és törvény
771 2, 2 | fogságban tartják ez éjjelre is, hogy azt a reá erõszakolt menyasszonnyal
772 2, 2 | arról próbáltam meditálni, hogy a kedves bátyám azt tetszett
773 2, 2 | cselt szõtt, vagy Buttlert, hogy mit akar, hiszen a Mariskából
774 2, 2 | volt, azon sopánkodának, hogy mennyit nyerhettek volna,
775 2, 2 | rettenetesen lehangoló az, hogy a kártyázók milyen önzõ,
776 2, 2 | aki szomorúan konstatálta, hogy micsoda hosszú protokollumot
777 2, 2 | Deo gratis.~Tetszett neki, hogy így tán elkerüli a beavatkozást.~
778 2, 2 | Csakugyan Buttler gróf volt. De hogy nézett ki szegény! Halaványan
779 2, 2 | messzirõl kiáltá latinul, hogy a cselédek ne értsék:~-
780 2, 2 | szavakat; mondj el mindent. Hogy történt?~Buttler se tett
781 2, 2 | Éván kezdte az elbeszélést, hogy érkeztek meg, hogy itatta
782 2, 2 | elbeszélést, hogy érkeztek meg, hogy itatta õket Dõry arany billikomokból,
783 2, 2 | a komédiánál. De láttam, hogy fegyveres pandúrok künn
784 2, 2 | pedzeni kezdtem a valóságot, hogy ez nem az én szobám, s hogy
785 2, 2 | hogy ez nem az én szobám, s hogy valamely emelõgéppel juttattak
786 2, 2 | és le volt vetkõzve vagy hogy?~- Nem, teljesen felöltözve
787 2, 2 | láttam a háznál. Megkérdezte, hogy a ruhát kiviheti-e? »Hisz
788 2, 2 | kiviheti-e? »Hisz látja, hogy föl vagyok öltözve.« Nyomában
789 2, 2 | Most már tisztában voltam, hogy miért kellett engem az emeletre
790 2, 2 | emelni. Nem egyébért, mint hogy ez a két új tanú együtt
791 2, 2 | azt is sejtettem most már, hogy az én szerepem körülbelül
792 2, 2 | körülbelül befejezõdött ezzel, s hogy már szabad vagyok. A nyitott
793 2, 2 | megcsipkedtem volna egy kicsit, hogy bosszút álljak a kényszermenyasszonyon -
794 2, 2 | aztán csak utána kell látni, hogy megmelegítsük a katlant
795 2, 2 | Félek, kedves gyámatyám, hogy sok galyibánk lesz.~- Ne
796 2, 2 | ez olyan szomorú nevetés, hogy megríkatsz vele. Nevess
797 2, 2 | becsületesen. Mert hidd meg, hogy az egész dolog bolondság -
798 2, 2 | gyámatyám.~- Hát tudd meg, hogy a báró Fischer, az egri
799 2, 2 | bírta hirtelen megérteni, hogy mi nevetni való van ezen.~-
800 2, 2 | És ha én azt mondom neki, hogy így meg úgy, hát úgy szétfújja
801 2, 2 | akart kicsúszni a száján, hogy az neki atyafia, de aztán
802 2, 2 | Tudod, a piócák miatt, hogy betegen szöktem meg az ágyból.
803 2, 3 | Nem tudom, édes fiam, hogy vagyunk. Most már te adtál
804 2, 3 | a dolgokat, hadd lássam, hogy mit lehet itt csinálni.~
805 2, 3 | erõsködött Fáyné.~- Jó, hogy eljöttél - folytatta Fáy,
806 2, 3 | De nagy kár, öcsémuram, hogy nem hozta el mindjárt magával
807 2, 3 | ereszkedtek nagy disputába, hogy melyik az öregebb, ki a
808 2, 3 | kijelentésre késztette õket, hogy ezt lehetetlen elhinni,
809 2, 3 | Ez nagy dolog. Mondhatom, hogy nagy dolog. Tegnap voltam
810 2, 3 | uram - kezdte Fáy István -, hogy tanácsot adjon egy kellemetlen
811 2, 3 | Talán hallották is már, hogy mi történt?~Pereviczy uram
812 2, 3 | hallhatta az esetet. Anélkül, hogy az igazságot ösmerné, lehetetlen
813 2, 3 | mert abból tudhatjuk meg, hogy az ellenfél mit bizonyíthat
814 2, 3 | szóval látszott rajta, hogy jól mulat, és úgy nézi az
815 2, 3 | mint a szabó a posztót, hogy mit lehetne abból csinálni,
816 2, 3 | akirõl Kazinczy azt mondja, hogy minden szavát kõbe lehetne
817 2, 3 | akarata hozza létre. Igaz, hogy a pap jelenlétében történt.
818 2, 3 | processzusnak?~- Nos, hát kimondják, hogy a kötés érvénytelen, a papot
819 2, 3 | rajzolódik le az esemény, hogy igen nehéz boldogulásunk
820 2, 3 | igazság penicilusa arra jó, hogy lúdtollat hasítson vele
821 2, 3 | hasítson vele az ember, hogy a körmét megkaparja, de
822 2, 3 | tanúk azt fogják mondani, hogy minden a legnagyobb rendben
823 2, 3 | a pap azt fogja mondani, hogy a võlegény »igent« mondott, »
824 2, 3 | mi igazságunkat megnézni, hogy milyen igénytelen kis poloska
825 2, 3 | jelszó.~- De ha azt mondja, hogy elveszítjük a pört.~- Azt
826 2, 3 | Én csak azt mondtam, hogy a mi igazságunk nem sokat
827 2, 3 | fiam - szólt kevélyen -, hogy akár színaranyból öntött
828 2, 3 | ültetheted a bíráidat.~- De úgy, hogy a székeket aztán a hátukon
829 2, 3 | Hát én magam is látom, hogy az úrnak egészséges észjárása
830 2, 3 | egészséges észjárása van, és hogy minden eszközzel küzdenünk
831 2, 3 | asztalhoz a híres királygyûrût, hogy szinte zúgott, aztán fölugrott,
832 2, 3 | zúgott, aztán fölugrott, hogy õ hazamegy innen. - Fáy
833 2, 3 | úgy bírta visszatartani, hogy megfogta a hosszú, professzoros
834 2, 3 | mennydörgé sértõdötten -, hogy mondjam meg nektek a sasok
835 2, 3 | most azon tanácskoztok, hogy mivel kell a rókák gyomrát
836 2, 3 | lekérlelték, de nem úgy, hogy egy kis csipkelõdéssel ne
837 2, 3 | arra kérte az ügyvédet, hogy csak siessen a pörrel, mert
838 2, 3 | carissime amice, mert tudd meg, hogy a tüske egy szempillanat
839 2, 3 | mélyebbre veri be néhányszor, hogy tovább tartson a kivétele.~
840 2, 3 | becsülni. Ami azt illeti, hogy siessen, azt csak bízd rám,
841 2, 4 | aztán közölte a prókátorral, hogy õt bízzák meg a pör kivitelével,
842 2, 4 | kivitelével, mégpedig úgy, hogy ha egy év alatt elvégzi,
843 2, 4 | ment Pestre. Hát persze, hogy az illetõ septemvirhez is
844 2, 4 | a pörnek. Mentegetõzött, hogy bátor volt a húgát idehozni
845 2, 4 | nyelvek mindig voltak. Igaz, hogy rossz asszonyok is mindig
846 2, 4 | pörrel), bizonyos csak annyi, hogy az iroda pompásan ment,
847 2, 4 | iroda pompásan ment, és hogy Pereviczkyt úgy tisztelték
848 2, 4 | Pestre is elcipeli õket. De hogy »aszongya«, maguk a menyecskék
849 2, 4 | volt az a fönséges ereje, hogy legalább bizonyossá tette
850 2, 4 | Fischer István érsek uramhoz, hogy õt informálja, Horváth Miklós
851 2, 4 | önként arra vállalkozott, hogy még ma éjjel egy szép episztolát
852 2, 4 | még ennél a vacsoránál, hogy ami Buttlert illeti, õ holnaptól
853 2, 4 | hozzád megy deputációba, hogy a kollégiumnak kérjen valamit,
854 2, 4 | behunyod az egyik szemedet, hogy a másikkal nagy nehezen
855 2, 4 | ösmerhess. Már szinte hallom, hogy fogsz nyafogni: »Na wie
856 2, 4 | oldalborda? (Fáy úr észrevette, hogy a nagyasszony szemeit törülgeti
857 2, 4 | törülgeti a kötényével). Hogy mert a gyereket szidom?
858 2, 4 | Hát persze. Azt gondolod, hogy mindig a kötényedbe lesz
859 2, 4 | fölnevelte, megmagyarázom neki, hogy nem a mi fajtánk, hogy õ
860 2, 4 | hogy nem a mi fajtánk, hogy õ magasabban repülhet a
861 2, 4 | gondolkozz egész életedben, hogy te mit adtál azért a hazának?
862 2, 4 | és ha egyszer odajutnál, hogy te többet adsz neki vissza
863 2, 4 | kiadta, ami benne volt. Hogy holnap reggelre ide van
864 2, 4 | sógornõjének, Fáynénak), hogy Horváth uram is megindult
865 2, 4 | érdekfeszítõ játszmánál. Hogy Buttler megindítja a pört,
866 2, 4 | pört, az kiszivárgott, de hogy mit szándékoznak tenni Dõryék?
867 2, 4 | közvélemény oly falánk volt, hogy a megyei nagy dámák néhányának (
868 2, 4 | Pálnénak) az az ötlete támadt, hogy Röszkérõl fogadnak szolgálókat,
869 2, 4 | ahogy férjeik flancoltak, hogy »az én cseh jágerem«. A
870 2, 4 | mikor már azt sem tudták, hogy miért különb a röszkei lány,
871 2, 4 | röszkei lány, csak azt tudták, hogy igen elõkelõ dolog, ha a
872 2, 4 | Természetesen folyik ebbõl, hogy a röszkei lányok keresett
873 2, 4 | viszont azt következik, hogy rögtön fõkötõ alá kerülvén,
874 2, 4 | meg magoknak azt a luxust, hogy egyet-egyet ijesztõ összegeken
875 2, 4 | konyhájukba.~Szerencse, hogy ez az õrült licitáció is
876 2, 4 | aki nunciust informálta, hogy miképp írjon a dologról
877 2, 4 | hamisította) küldé Bécsbe, hogy ott hangulatot csináljon
878 2, 4 | hazafiak azonban betsmérelik, hogy örök idõkre megrontá tsászár
879 2, 4 | tsászár armádiáját. Mert hogy õ volt az elsõ, ki a katonákat
880 2, 4 | a Fáy kérdezõsködéseire, hogy Buttler János nincs Pozsonyban
881 2, 4 | Jelentik a tisztek, lakájok, hogy a méltóságos gróf itt volt
882 2, 4 | aki vitte, elbeszélte, hogy Kaposig mentek, ott a piacon
883 2, 4 | No, mert azt mondta, hogy menjek most haza.~- Látod,
884 2, 4 | most haza.~- Látod, szamár, hogy mégis mondott valamit.~Fáy
885 2, 4 | országrészben Buttlernek, hogy keressék meg az urokat,
886 2, 4 | visszaszállingóztak a lovasok, hogy a gróf nincsen sehol. Mindebbõl
887 2, 4 | találtatik. Suttogni kezdték, hogy a fiatal gróf elveszett.
888 2, 5 | ismerte, de elég volt tudnia, hogy ez az utolsó sarj. Mikor
889 2, 5 | is nyomozás alatt lenne, hogy ki ölte meg Ábelt. Sõt a
890 2, 5 | annyira összezavarja vala, hogy ezután se lehetne többé
891 2, 5 | Ungvárról a doktort, mert érzem, hogy beteg leszek. Ez egy.~-
892 2, 5 | Igenis, értem.~- A másik az, hogy keressen föl egy Krok Mátyás
893 2, 5 | parasztszekeret; azt mondta, hogy egészségi szempontból teszi,
894 2, 5 | Váltig erõsködött a doktor, hogy majd ír õ az ellen valamit,
895 2, 5 | csak jobban tudom az úrnál, hogy nekem mi kell.«~Hanem annyi
896 2, 5 | Hanem annyi esze volt, hogy a parasztszekérbe a négy
897 2, 5 | mondtam én magának, domine, hogy két személyt hozzon ki?~
898 2, 5 | nem mondta a spektábilis, hogy ki az a Krok? No, én azzal
899 2, 5 | lássa, nagy ritkaság az, hogy megyéspüspökök öntöttek
900 2, 5 | Jó napot, öreg Krok. Hát hogy állunk az úr színe elõtt,
901 2, 5 | is, az apám lehetne, és hogy néz ki. Köszönöm, doktor,
902 2, 5 | néz ki. Köszönöm, doktor, hogy eljött. Jó útjuk volt, mi?
903 2, 5 | Krok apó? Azért hívattam, hogy az én gyámfiam, Buttler
904 2, 5 | elmondta a körülményeket, hogy Kaposról visszaküldte a
905 2, 5 | nem hallgatta el azt sem, hogy a fiatal gróf még zöld egy
906 2, 5 | Megígérte-e Buttler gróf, hogy Pozsonyba megy?~- Igen,
907 2, 5 | menyasszonyánál Bornócon?~- Hogy nincs; oda is küldtem volna
908 2, 5 | különben is meg van mondva, hogy addig nem találkozhat a
909 2, 5 | hiszi?~- Én azt hiszem, hogy az egész dolog bagatell.
910 2, 5 | Azt akarom azzal mondani, hogy a tekintetes úr a mûesztergályossal
911 2, 5 | Fáy szemlátomást éledt, hogy az éles eszû rendõr kezébe
912 2, 5 | esetet. Azon gondolkozott, hogy nem adná tíz aranyért, ha
913 2, 5 | meg nekem, mire állapítja, hogy oly csekélységbe veszi az
914 2, 5 | csodálkozék Fáy úr.~- Hát úgy, hogy most például azt kérdezem
915 2, 5 | kérdezem én a tekintetes úrtól, hogy nincs-e valamelyik kulcsa
916 2, 5 | elveszve?~- Nem tudnám, hogy el volna veszve.~- No jól
917 2, 5 | egész környék suttogja, hogy Dõry pusztítatta el Buttlert
918 2, 5 | megnövesztett palántát. Hát persze hogy most megrémül tõle. Pedig
919 2, 5 | nem történt egyéb, mint hogy Buttler gróf nincs Bozoson,
920 2, 5 | ördög vigye azt a doktort, hogy kihozattam - mármost mit
921 2, 5 | vakarni.) Hát ugye elvállalja, hogy kinyomozza a grófot, de
922 2, 5 | Azonnal, de engedje meg, hogy a kastély személyzetét kihallgassam.~-
923 2, 5 | Az ördög sem gondolná, hogy nem éppen õbele volna bújva,
924 2, 5 | éppen õbele volna bújva, hogy ez valaha detektív volt
925 2, 5 | detektív volt Bécsben, és hogy vérpadra juttatott egy csomó
926 2, 5 | Nos, húgocskám, hallom, hogy te szoktál itt takarítani?~
927 2, 5 | oly ritkán kell söpörni, hogy a régi szemét mind bent
928 2, 5 | Kedves Piroskám! Csodálkozom, hogy nem írsz. Talán csak nem
929 2, 5 | sejtelem kínoz éjjel-nappal, hogy nem szeretsz, mert ha szeretnél,
930 2, 5 | szeretnél, írtál volna. Tudnád, hogy más vigasztalás mostani
931 2, 5 | kifejezve.~Valószínû azonban, hogy egy levél mégis sikerült,
932 2, 5 | levél mégis sikerült, és hogy azt innen elküldte. De voltak
933 2, 5 | öcsém!~Kívánom Istentõl, hogy ezen levelem legalább friss,
934 2, 5 | szerelemmel. Ne haragudj, hogy ezt megmondom, édes Janikám,
935 2, 5 | méltóztatott, de azt nem akarhatom, hogy annak a szelíd báránykának,
936 2, 5 | gondolok. Az is nagyon fáj, hogy hozzánk se hívhatlak emiatt,
937 2, 5 | háznál, szinte könnyebbség, hogy én most itt lakom Horváthéknál.
938 2, 5 | kedves ötsém, és gondold meg, hogy más emberek is szenvednek;
939 2, 5 | epekedésben.~Evésrõl jut szembe, hogy a Vidonkánénak orbánca van,
940 2, 5 | magához a ragasztmányokat, hogy megmutassa Fáynak, ki ezalatt
941 2, 5 | bizonyos Kapor András, hogy a felesége haldoklik, hallotta,
942 2, 5 | felesége haldoklik, hallotta, hogy itt van a doktor, hátha
943 2, 6 | lekváros derelyét.« Aztán, hogy a doktort kiengesztelje,
944 2, 6 | Mindössze annyit tudtam meg, hogy a gróf úrfi nem a legjobb
945 2, 6 | kezeit.~- Mondtam ugye, hogy búskomorság, életuntság…~-
946 2, 6 | Mondtam is a fõkirálybírónak, hogy csukassa be ezt a kölyköt,
947 2, 6 | erõsen kellett föllépnem, hogy mégis üljön annak a Babszem
948 2, 6 | bánom, öreg, de lélekre, hogy visszaadja - fenyegette
949 2, 6 | börtönben juthatott annyira, hogy hasat ereszthessen.)~Krok
950 2, 6 | rikkantott föl mohón -, vagy hogy éppen ez az.~A doktor egész
951 2, 6 | ösmerem, de ne mondj olyat, hogy ez volt, mert akkor aztán
952 2, 6 | komornyik megmutatta most, hogy a bélés össze van varrva
953 2, 6 | a pápaszeme: szerencse, hogy össze nem tört a köveken.~-
954 2, 6 | ember, nem vehette hasznát. Hogy õ hol vette a ruhát, nem
955 2, 6 | megszeppent Griby arca, hogy lehetetlen volt kételkedni
956 2, 6 | tiszttartó pedig hadd jöjjön ide, hogy megadhassam a szükséges
957 2, 6 | szégyent, ami vele járt, de hogy a tudományát leszólta egy
958 2, 7 | GRIFF«-BEN~Az a kis gőg, hogy a Fáy a bakra ültette a »
959 2, 7 | ott ragadt, s azonfelül, hogy szimbolizálta a jó viszonyt
960 2, 7 | Azok tudnák megmondani, hogy hol van, de nem Krok. Majd
961 2, 7 | hozzáugranak, lehúzzák a ruháit, hogy még azokból is pénzelhessenek…
962 2, 7 | eljárni messze, de az is igaz, hogy nem olyan jók, és nincs
963 2, 7 | mókázz itt, hékás, nem látod, hogy nagy úrral van dolog. Veszed
964 2, 7 | beszélek, mert úgy áll a dolog, hogy õkelme éppen táncol most,
965 2, 7 | alássan. (Csodálkozott, hogy azt valaki nem tudja.) Az
966 2, 7 | jószívû, ami azt jelenti, hogy igen préda, ami megint azt
967 2, 7 | ami megint azt jelenti, hogy minden lefoszlik-oszlik,
968 2, 7 | ami megint azt jelenti, hogy sok éhenkórász testvérei
969 2, 7 | és mondd meg a gazdádnak, hogy csak egy percre jöjjön ki.~
970 2, 7 | arccal.~- No, ugye tudtam, hogy nem jön ki? Azt mondta,
971 2, 7 | kezdeni. Így már persze, hogy beszélni fognak a gazdával.~
972 2, 7 | elõkelõ nemesúr, s úgy érezte, hogy a szoba forog vele a sok
973 2, 7 | végigönti vele, de úgy, hogy a tizedik asszony pillangós
974 2, 7 | a lakzit. Annak dacára, hogy minduntalan vagy a lábukra
975 2, 7 | farkukra hágnak. Az igaz, hogy õk se hagyják szó nélkül,
976 2, 7 | asszonyom lábikrájába. (Hogy ki tudja válogatni az ilyen
977 2, 7 | ilyen oktalan állat is, hogy mi a szép.)~A Lányiné lábát
978 2, 7 | selyma Nagy Pista is nézi - hogy vakuljon meg). A szoba legközepén
979 2, 7 | fejek között. Jó szerencse, hogy ki nem üti valakinek a szemét.
980 2, 7 | van itt most egy rakáson, hogy szólni sem volna érdemes
981 2, 7 | kedves, buta pofája volt, hogy Fáy föllélegzett:~- No,
982 2, 7 | uram haragosan fordul meg, hogy ki tette azt. Egy ismeretlen
983 2, 8 | tudott lépkedni, ha akart, hogy a csizmái semmi hangot nem
984 2, 8 | is megtörülgette elõre, hogy jobban lássa, mi történik
985 2, 8 | bögrékben fõzünk. Azaz, hogy semmilyenekben sem. Nem
986 2, 8 | költekezett. Megfoghatatlan, hogy hol veszik ezek a németek
987 2, 8 | szemrehányást tett nekem, hogy hát mi az, még mindig nincsen
988 2, 8 | németnek olyan sora jött ki, hogy azalatt csupa kálomisták
989 2, 8 | Utoljára már goromba lett, hogy bolonddá teszem, üres ígéretekkel
990 2, 8 | elküldtem a doktor öcsémhez, hogy az tud élõbõl halottat csinálni,
991 2, 8 | annyit már mi is tudunk, hogy alvásban a hercegek se szokták
992 2, 8 | egyszer a ruháról. Nem látja, hogy égünk a türelmetlenségtõl?~-
993 2, 8 | az egy különös van benne, hogy a fiatalember megvacsorált,
994 2, 8 | is bent volt, kérdezte, hogy mivel tartoznak a Szabó
995 2, 8 | verje meg), ad egy húszast, hogy azt mondja, elmegy. Gondoltam,
996 2, 8 | Gondoltam, rápirítok egy kicsit, hogy ne tartson ostobának. »Ehe -
997 2, 8 | Rám nézett haragosan, hogy õ azt teszi, ami neki tetszik. »
998 2, 8 | azért kérdeztem, de látom, hogy az úr a levetett ruháit
999 2, 8 | ruháit nem viszi magával, hát hogy mi történjék velök?« »Bánom
1000 2, 8 | Szinte látszott rajta, hogy szívesen levetné a saját
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1543 |