Rész, Fejezet
1 1, 1 | husángok is célt tévesztettek, mire a kis diák kihúzta zsebébõl
2 1, 1 | hogy nincsen új csizmája, mire visszaüzen Jánosik, hogy
3 1, 2 | hónap óta lakni kényszerít«, mire szelíden és udvariasan viszonzá
4 1, 2 | sietett bemutatni a diákjait, mire a kisasszony félénken emelte
5 1, 2 | latitude. A másik tehát nõhet. Mire a harmadik kúriához ér a
6 1, 3 | nyugodtan a pajkos élményt, s mire a végére jutott, már kiment
7 1, 4 | õ a legkitûnõbb médium), mire elkezdi csendesen, álmosan,
8 1, 4 | Dõry felrúgta a majmot (mire az mordult egyet, és elsompolygott),
9 1, 5 | ügynökök megjöttek a névsorral, mire Horváth uram furmányos szekereket
10 1, 6 | félnék többet a zsiványoktól.~Mire a nevelõnõ elõkerült fölbokrétázott
11 1, 6 | Horváth messzirõl meghallotta.~Mire odajött, s részvéttel kérdezé: »
12 1, 6 | legény falatozni kezdett, mire borzadva kiáltott rá a másik
13 1, 6 | hiszen ma péntek van?« Mire az undorral dobta el véres
14 1, 7 | kedves János; húsvétig, mire megjössz, igyekszem apa
15 1, 7 | mondani, hogyan kezdi, de mire a váracs kapujához ért,
16 1, 7 | kopogott a kalapáccsal, mire megjelent Márton inas, és
17 1, 7 | beszédetek oly hosszú volt, hogy mire a végére jutottatok, elfelejtettük
18 1, 7 | is, hogy mi van benne.« Mire hazamentek az üzenettel
19 1, 8 | Az ablak felé lépegetett, mire a leány fedetlenül maradt,
20 1, 8 | gondosan a gomblyukába. Mire a leány odahajtotta a fejét,
21 1, 9 | menyasszonyomat egészen.« Mire aztán megpuhulni látszott
22 1, 10| puskáját valami feketére, mire nagy, idétlen ordítás támadt,
23 1, 11| kocsija kigurult a kapun, mire hirtelen behúzták a cselédek
24 1, 12| karosszékbe.~- Látod, látod. Mire való ez? Mit érsz el ezzel?
25 1, 12| szituációt, elértette, hogy mire gondol Buttler. Látván,
26 1, 12| Elhalt a csengettyûszó, mire a kétfelõl nyíló két oldalajtóban
27 1, 12| átnyalábolta a »võlegényt«, mire dulakodás támadt köztük,
28 1, 13| kesergett a fiatal Bernáth.~Mire a pap pártját fogta a tót
29 1, 14| vissza a sötét lépcsõn, mire kiért, már odakünn is beesteledett,
30 2, 2 | változni kezdett keleten, mire Petrahót elérték, a sötét
31 2, 2 | Buttler mégis szomorú maradt, mire Fáy uram megint kivágott
32 2, 5 | Ugyan apó, mondja meg nekem, mire állapítja, hogy oly csekélységbe
33 2, 7 | tüzet fog az égõ szesztõl, mire megint fölkap valaki egy
34 2, 9 | bolhát eresztett a füleikbe, mire súgás-búgás támadt hármajok
35 2, 9 | bepillantás a jövendõkbe. Mire elszántan nyújtá a kezét:~-
36 2, 9 | Szeretném, ha Pereviczky látná, mire képes egy volt vicispán.«
37 2, 12| Milyen alakban jelensz meg?« Mire azt felelte az ördög: »Mindig
38 2, 13| mélyen tisztelt szentszék.~- Mire alapítod ezt az álláspontodat,
39 2, 13| látszott megvetendõnek, mire kivette a praeses tubákos
40 2, 13| vizet locsolt az arcába, mire a szép asszony bágyadtan
41 2, 15| beszélgetés elõtt jött oda? Mire magyarázza ezt a tanú?~-
42 2, 15| aztán mindjárt a másikat, mire az egész testével kicsúszott,
43 2, 20| Mialatt fölépült, Isten tudja, mire lesz jó, de egyszerre csak
44 2, 20| bírta õket nyergelni, hogy mire Buttlerék hazaértek, már
45 2, 24| beforrasztotta a koporsót, mire Buday uram nyugodtan ledõlhetett,
46 2, 24| uradalmáról bejött prefektusok, mire felolvastatott a végrendelet,
|