Rész, Fejezet
1 1, 5 | a szegény gyerekeknek?~A nagyasszony sopánkodására nevetve sziszegnek
2 1, 5 | bontakozik elõ a Kucorgónál.~A nagyasszony erre új sopánkodásba kezd,
3 1, 9 | KILENCEDIK FEJEZET~A NAGYASSZONY GÁLÁBAN~A lakodalom? Ki
4 1, 9 | besompolygott hát a konyhába, ahol a nagyasszony foglalatoskodék (éppen ebben
5 1, 9 | mondasz? - kapta föl a fejét a nagyasszony.~- Azt mondtam, hogy nem
6 1, 9 | beváltotta.~Bizony csak Bernáthné nagyasszony volt, de János gróf mégis
7 1, 9 | megnedvesedett a szeme.~A nagyasszony pedig csakugyan gálába vágta
8 1, 9 | fejedet két egyenlõ részre.~A nagyasszony amilyen egyszerû volt otthon,
9 1, 9 | leszállni. Nevetve szaladgált a nagyasszony vödrökben kirakott leanderein
10 1, 9 | Horváth ellen?~Végre jött a nagyasszony, Piroska nélkül, víg volt,
11 1, 9 | legbecsesebb vendégeit vezette be a nagyasszony.)~Maga is térült-fordult,
12 1, 9 | majdnem föltaszította a nagyasszony, amiért aztán engesztelésül
13 1, 9 | öreg haragosan lökte el a nagyasszony simogató kezét:~- Ugyan
14 1, 9 | csak azt nyerte, hogy a nagyasszony elpityeredett, könnyen eltört
15 1, 9 | ellenben nem ér semmit. A nagyasszony ellenben mégse állta meg,
16 1, 9 | egymásra a két öregúr, a nagyasszony azonban egy haragosat intett
17 1, 14| kis magzatjával, miket a nagyasszony ma reggel elváláskor a zsebébe
18 2, 4 | Fáy úr észrevette, hogy a nagyasszony szemeit törülgeti a kötényével).
19 2, 4 | hangja elfújt a sírásban.~A nagyasszony most is az ölébe vette a
20 2, 4 | úgyszintén híre jött (Bernáthné nagyasszony írta meg sógornõjének, Fáynénak),
21 2, 4 | tette levele végére a nagyasszony -, »az én jámbor uramat
22 2, 17| kisgyerekeket szokás. A nagyasszony pedig úgy nevetett, hogy
23 2, 17| Fölbontották, kiosztották. A nagyasszony is ivott, a Piroska kisasszony
24 2, 18| mutatja az, hogy Bernáthné nagyasszony és Piroska Budára utaztak
25 2, 18| nél. Ott elhelyezkedvén a nagyasszony a következõ parancsot adta
26 2, 18| Lehetetlen! - csodálkozott a nagyasszony - Csakugyan vele beszéltél
27 2, 18| barátom - szólítá meg a nagyasszony németül -, hol kell jelentkeznünk,
28 2, 18| elõre ereszté a hölgyeket.~A nagyasszony abban a hitben, hogy itt
29 2, 18| megösmeri azt Bernáthné nagyasszony ezer ölrõl). Az asztalfõn
30 2, 18| úgy az ember.)~Bernáthné nagyasszony mélyen meghajtotta magát,
31 2, 18| helyet, asszonyom!~De a nagyasszony pihenése nem volt hosszadalmas,
32 2, 18| nyájasságtól, édességtõl, mintha a nagyasszony lenne a palatinusné, és
33 2, 18| öreg tyúkok és libák?~A nagyasszony felelt kimerítõen mindezekre,
34 2, 18| mit feleljek - mondá a nagyasszony szelíden. - A mi házunkban
35 2, 19| elhatároztatott, hogy Piroskát a nagyasszony Péter-Pál napja táján Bécsbe
36 2, 20| A Bernáth-pár meghalt, a nagyasszony csak három nappal élte túl
37 2, 20| jöttek a temetőből, már a nagyasszony is kilehelte nemes lelkét -
|