Rész, Fejezet
1 1, 1 | felé, hát õvele állt szóba, minthogy nagy fecsegõ és kíváncsi
2 1, 4 | sor elejére ment át, de minthogy a papírnak az a része el
3 1, 4 | hosszú haja elbontva, s minthogy a feje a vánkos innensõ
4 1, 5 | otthagyta a professzorságot, s minthogy semmit se tudott a világon
5 1, 5 | pálinkafõzésre adja magát. De minthogy a közönséges pálinka nagyon
6 1, 7 | visszavonultak a kastélyaikba, s minthogy udvari politikát nem ûzhettek,
7 1, 9 | életen át kiélveztük volna.~Minthogy éppen ezen rágódott az öreg
8 1, 10| ellenére, fölötte fáradt lévén, minthogy a szomszéd faluból kutyagol,
9 1, 12| fán is meglát egy almát, s minthogy ez közelebb van, ezzel oltja
10 2, 1 | utánanéztek a sötétben, s minthogy a lába alatt nem kopogott
11 2, 1 | kitekint vala az ablakon, de minthogy a szemei gyengék voltak,
12 2, 2 | atyafiságosan megölelje, minthogy közeli atyafiságban is voltak (
13 2, 3 | homlokára akarnak ráülni, de minthogy légy nem volt a szobában,
14 2, 3 | az ördög buzogánya kell - minthogy ördögökkel kell majd harcolnunk.
15 2, 6 | uzsonnát hordatott fel neki, minthogy szép, langyos estefelé volt,
16 2, 7 | derekába van csimpeszkedve, minthogy az még jobban tud fõzni,
17 2, 7 | ma a magam ura vagyok, de minthogy a nagyságos úr…~- Tekintetes
18 2, 7 | Tekintetes vagyok.~- Minthogy a tekintetes úr szegény
19 2, 8 | elment, én pedig a ruhát, minthogy igen takaros, de az én testemre
20 2, 10| megcsikordult a kapu, s minthogy mindenki figyelt, hallani
21 2, 12| hevesen gesztikuláltak, de minthogy a madame csak franciául
22 2, 13| eljátszaniok a darabot. És minthogy az összes Egerben õgyelgõ
23 2, 13| Gergely hajdú egyik fülében, minthogy szaggatása vala.~Fiscus:
24 2, 14| belevegyülõ izgatott felkiáltások minthogy fölmetélik, megszaggatják
25 2, 17| komornákkal, udvarmesternõvel. Minthogy pedig ez ellen a prefektus,
26 2, 17| hírt ahhoz, akit illet, minthogy pedig gróf Buttler messze
27 2, 20| Méltóságos öcsémuram! Minthogy az ágyúi nincsenek, amelyeket
28 2, 23| szundikált az új kocsiban, de minthogy a lábainak alkalmatlan volt
29 2, 24| magát nejének nevezte, és minthogy annak állítólag egy leánya
30 2, 24| õ gallya a virágok közé. Minthogy pedig oda könnyû volt felmenni,
31 2, 25| a legenda terjedt el, de minthogy Tóth uram azok közé tartozott,
32 2, 25| azok tényleg meghaltak, és minthogy mégis ritka ember kerüli
33 2, 25| mi lehetett a dologban! Minthogy azonban a következõ tavasszal
|