Rész, Fejezet

 1   1,  6 |       bedobta hirtelen egy bokorba, melyet cifrasásnak híttak; hosszúkás
 2   1,  7 |          egy nagyszabású beszéddel… Melyet meghallgatván a lacedaemoniaiak,
 3   1,  7 |             kéziratát az asztalról, melyet akkor hagyott félbe, midõn
 4   1,  9 |             híres smaragd nyakéket, melyet a Buttler-grófnék, mint
 5   1,  9 |            nevette magát e levélen, melyet az új gazda megmutatott
 6   1,  11|             kelmébõl ruha és derék, melyet Pompadour-szövetnek neveztek,
 7   1,  11|           Olyan volt, mint a gally, melyet a saját gyümölcse húz most
 8   1,  12|       párosítja a vendégszeretetet, melyet egy percig se kívánok többé
 9   2,  1 |             és benyitott a szobába, melyet gyéren világított meg két
10   2,  2 |      hangulatba ringatják a földet, melyet õ aztán átönt az emberekbe,
11   2,  5 | ragaszkodást érzett a család iránt, melyet õsei is szolgáltak. A személyt
12   2,  5 |         Tetszett nekik a szituáció, melyet a tükör visszavetett: két
13   2,  5 |             érje abból az árnyékból melyet Isten bal keze vet szerentsétekre.
14   2,  7 |        kölyökharang lógott a falon, melyet idegesen rázott meg Fáy
15   2,  8 |             jutott ahhoz a ruhához, melyet testvéröccsének, az ungvári
16   2,  10|          funkciók iránti tisztelet, melyet nem szabad lerombolni a
17   2,  10|     illatozik, és várja a napfényt, melyet fellegek takarnak el. De
18   2,  11|       istenem, ez az a fehér szegû, melyet az elsõ papírhajó hozott
19   2,  11|          szelíd, jóságos nõi arcot, melyet az átellenes falról vitt
20   2,  12|            fodrokba ingének elejét, melyet abban az idõben »sápodli«-
21   2,  12|          mindaz a mélységes utálat, melyet e frigy iránt érzett, mint
22   2,  12|            Abból a sok gyûlöletbõl, melyet a bevonuláson tapasztalt,
23   2,  13|         emelkedésével szõrös fülét (melyet érdemes lenne ezentúl, mint
24   2,  13|        tizenhét seb van a testemen, melyet a császárért és a hazáért
25   2,  13|             rábeszélésnek engedett, melyet a ravasz Horváth szít benne;
26   2,  14|           hogy abból a fájdalomból, melyet leánya miatta érez, elcsempészhess
27   2,  15|       bizonyos csiklandozó csemege, melyet az ember akkorra tesz el,
28   2,  16|             egy ilyen nyilatkozata, melyet állítólag a »Három biká«-
29   2,  17|             hogy nagy teher nyomja, melyet nem akar magával vinni a
30   2,  18|          szerénysége, nagy vagyona, melyet két kézzel szórt, nagy bánata,
31   2,  18|          kézzel szórt, nagy bánata, melyet magába zárt, sok szívet
32   2,  18|           meg bennem egy határozat, melyet ezután szeretnék foganatosítani,
33   2,  22|             a ház egyetlen kincsét, melyet meghalt öccse, aki vándorlegény