Rész, Fejezet
1 1, 1 | hajadonfõvel a színe elõtt.~Õ maga különös alakú öreg emberke volt,
2 1, 3 | keserû anekdota rakásra, mert különös az a tokaji bor… az már
3 1, 3 | egy apa. Aztán inkább a különös, titokzatos arcod rémített
4 1, 4 | persze, az uraknak valami különös kell. Az olyan elhalt lelkektõl,
5 1, 4 | csodálatra méltót. Volt valami különös ma este azon az emberen.
6 1, 6 | ragaszkodott most már a doktor különös receptjéhez, sõt, napról
7 1, 6 | énekeltek a madarak; valami különös szellõ suhogott a lombok
8 1, 6 | játszadozott. Csak a ruházata volt különös. Mondják, hogy az Andrássy
9 1, 8 | ide közelebb. De micsoda különös öltözetben vagy?~Végigpillantott
10 1, 10| Mert azzal is mi történt? Különös egy eset. Hát a szomszéd
11 1, 11| TIZENEGYEDIK FEJEZET~KÜLÖNÖS ELŐJELEK~Ritka szívességgel
12 1, 11| a fejét.~Általában igen különös volt. Mintha fájna neki,
13 1, 12| édes boldogságom, milyen különös esemény ért ma, de ne ijedj
14 1, 13| De hát mi kezdõdik itt? Különös ez a titokzatosság, mely
15 1, 13| annyira el volt merülve a különös tünemény szemléletébe, hogy
16 2, 3 | az a véleményem - sápogta különös sziszegõ hangján. - Nem
17 2, 5 | kezdett zavarodni ebbe a különös logikába.~- Úgy ám, Krok
18 2, 8 | Igaz a. Pedig meglehetõsen különös eset. Beszállt hozzám vagy
19 2, 8 | ebben még nem volna semmi különös, mert a Griffben már herceg
20 2, 8 | eset. Mondom, az az egy különös van benne, hogy a fiatalember
21 2, 8 | végezte be Griby uram a különös esetet.~Fáy önkéntelenül
22 2, 9 | körmeik közt tartsák. Isten különös rendelése - gondolta Fáy -,
23 2, 9 | cserbenhagy. Tudod, milyen különös ember. Általában mindenki
24 2, 12| az a mosoly, de milyen különös keretben. Egy sugár kis
25 2, 13| intencióját, amennyiben különös fontosságú vallási és kötelékfelbontási
26 2, 16| mártotta volna ebbe a híres és különös processzusba valamelyképpen
27 2, 19| nem látszott rajta semmi különös fölindulás.~Egész nap szótlanul
28 2, 21| hallgatták az erdõ zúgását.~Különös gondolatok rajzottak az
29 2, 21| ha megengedi.~- Milyen különös, hogy mi most itt találkozunk.~-
30 2, 22| beteg madáré.~S az volt a különös, hogy most a Piroska támadására
|