Rész, Fejezet

 1   1,  1 |                Ne tessék neki hinni, kérem alássan.~- Aztán mennyit
 2   1,  3 |       védekezett a pap.~- Hagyja el, kérem, azt a szentírást, azt a
 3   1,  4 |            egy kis helyet. Vágjanak, kérem, komoly képet, mert a szellemek
 4   1,  4 |            Ez õ. Kip, kop. Jegyezze, kérem, madame!~- Ki van itt?~A
 5   1,  4 |      tartotta.~- De igenis elmentek, kérem alássan.~Kapott is aztán
 6   1,  5 |             azt mondod neki, hogy én kérem.~A Marci rongyos, mezítlábas
 7   1,  5 |       magamra valamiben. Mondja meg, kérem, õszintén.~Horváth megfogta
 8   1,  6 |              az ördögnek a fa?~- Hát kérem alássan, csak kell, hogy
 9   1,  7 |             ha szépen, nagyon szépen kérem. - Összetette a kezecskéjét.~-
10   1,  8 |           velem évek óta, ezt számon kérem öntől.~Orrcimpái remegtek,
11   1,  10|               Hát felkölteni jöttem, kérem alássan.~Megrázkódik, fölpillant,
12   2,  1 | gyomorgörcsöket, de oly rosszul lett kérem alássan…~- Persze a méregtõl.~-
13   2,  5 |          torkolta: »Már engedje meg, kérem, de én csak jobban tudom
14   2,  6 |      megjelent a kulcsárné.) Küldje, kérem, ide a komornyikot!~A komornyikot
15   2,  6 |               Mit is vittem be? Volt kérem alássan egy szürke pantalló,
16   2,  6 |               Mondtam már a kabátot, kérem alássan?~- Nem mondtad.~-
17   2,  6 |            Hát a doktor.~- Ejnye, no kérem alássan - botránkozék meg
18   2,  7 |           most odabent?~- Lakzi van, kérem alássan. (Csodálkozott,
19   2,  7 |            többet. Ugyan vágassa le, kérem, tekintetes uram, a fejét
20   2,  7 |             sokat tartott.~- Melyik, kérem, a házigazda?~A kérdezett
21   2,  8 |          tútora. Mivel szolgálhatok, kérem alásan?~Fáy és Krok feszülten
22   2,  11|       bezárva az írószobámba, legyen kérem gondja rá, hogy reggel kieresszék.~-
23   2,  13|   Szimáncsiné: Sõt úgy volt a kezük, kérem alássan, mint mikor két
24   2,  14|           kedves bátyám, mondjon le, kérem…~- Hagyjam a becsületembe
25   2,  15|             Észen levõ ember vagyok, kérem alássan, aki nem ijed meg
26   2,  17|    marhácskákat.~- Nem azért tettem, kérem alássan. Nemesember vagyok,
27   2,  17|          alássan. Nemesember vagyok, kérem alássan.~- Pedig mégis el
28   2,  18|              Magával a palatinussal, kérem alássan.~- Lehetetlen! -
29   2,  18|         mutatott széket. - Foglaljon kérem helyet, asszonyom!~De a
30   2,  24|             most is. Hagyja békében, kérem, már legalább ezentúl!~Mária