Rész, Fejezet
1 1, 4 | tallér és néhány rézgaras.~- Azután itt van még, instálom, egy
2 1, 11| a benne levõ folyadékot, azután egy kukta fehér sipkás feje
3 1, 11| Beszélnek majd róla az emberek, azután elfelejtik.~- Ah istenem,
4 1, 11| hatalmas földesúrnak, és azután a nemes úrfiaknak. Dõry
5 2, 2 | hirtelen elpárolgott, és én azután is fogva maradtam a földszinti,
6 2, 2 | hangját se, soha, soha.« És azután egész éjjel kinéztem az
7 2, 4 | ünnepélyes átvételre szükséges, azután rögtön indulnia kell Pozsonyba
8 2, 4 | elõtt, vagy három napig, de azután elutazott.~- Nem tudják,
9 2, 7 | került az asztalhoz, és azután a szokás erejével (amit
10 2, 8 | csóválta.~- Megfoghatatlan! Hát azután?~A csöndben, mely beállott,
11 2, 9 | megtaláltatott, ebadta.)«~És még azután se tudott lefeküdni, míg
12 2, 9 | Jánosik rablóbandájából. Erre azután megrémült a német, mert
13 2, 10| rászoktak erre a műveletre, hogy azután is, mikor József itt hagyta
14 2, 10| tálat a Buttler-kincsekből, azután megtalálta madame Malipaut
15 2, 12| futnak az ezreseimmel!~Azután a szívéhez kapott, a kolmizó
16 2, 12| irkafirkáiban.~A következõ nyáron azután csakugyan megkezdte a szentszék
17 2, 12| ezüstsujtásos, vérvörös ruhában.~Azután következtek a gróf nyerges
18 2, 12| mert nagy úr közeledik. Azután jött két lámpavivõ, apró
19 2, 13| meg nekünk, mi történt ott azután?~Ajkait kinyitotta, valamit
20 2, 13| emberé.~- Nem, nem - szólt azután csüggedten, karjait leeresztve. -
21 2, 15| halálát, mert mit fog csinálni azután a szerencsétlen özvegy Katuska?~
22 2, 15| kihallgatási terembe lép, ott azután bevárják, közreveszik, hogy
23 2, 19| fenséges asszony kezeibe, ki azután mindjárt nyári palotájába,
24 2, 21| van szó, ha így felrázták, azután megint csak hirtelen belebonyolódott
25 2, 22| sürgés-forgás, ajtócsapkodás, azután pedig kezdett beszállingózni
26 2, 22| következik a kézszorítás, és azután már semmi.~Buttler hozzálépett.~-
27 2, 22| lobogó fehér kendõket, csak azután vonultak be, éldelegve a
28 2, 23| áhítattal emelé föl a födelet, azután bepillantott, és halová
29 2, 24| csak a környékbeliek, és azután zavartalanul folyt le a
|