1-500 | 501-878
Rész, Fejezet
1 1, 1 | ott szalad az ólak felé.~De a két nagy diák nem bírt
2 1, 1 | homokban a talpa alatt, de a pataki jurista nem látja
3 1, 1 | Elõször hallotta ezt a nevet, de nem utoljára.) - Diák, ugye?~-
4 1, 1 | diadallal a kocsmárosnénak, de már útközben kikapta a kezébõl
5 1, 1 | gyönyörû zenebona diákfüleknek, de a sors másképp akarta. A
6 1, 1 | folyamatok kizökkentésére. De nem a macska jött közbe,
7 1, 1 | szolgált, a felséges Ferencnél, de egyebütt is. Tengereket,
8 1, 1 | nem lehet egészen tudni, de mindenesetre kár, hogy meg
9 1, 1 | utolsó csepp olajat is. De volt annyi esze a vén szibillának,
10 1, 1 | Dókus elküldte a szalonnát, de a csizmára nézve bizonykodott,
11 1, 1 | kívül-belül, vasvillásan.~De a fõbírónak ez se imponált.
12 1, 1 | és szívesen látja ebédre. De hogy sietni kell, mert mindjárt
13 1, 1 | Hajlandók voltak nekiindulni, de elõbb a kocsmárossal akartak
14 1, 1 | rosszabb ebédnél.~- Igen, de hát mivel tartozunk a csirkéért?~
15 1, 1 | nem eszik, nem fizet.~- De hiszen a csirke már meg
16 1, 1 | Istenem, ezek a kastélyok is, de mások voltak akkor! Valami
17 1, 1 | föld. Oh, jaj, milyen üres! De ezen a csöpp darabon helyreállt
18 1, 1 | csak nem csúf faunokkal, de pompás daliákkal. Itt élnek,
19 1, 1 | Nem tudnak innen elmúlni. De ne is tudjanak. Mert ha
20 1, 1 | pipázik és böfög. Ez a gazda. De a ház! A ház a gazda nevén
21 1, 1 | A ház a gazda nevén áll, de nem jelenti csak a gazdát.
22 1, 1 | alakjában. A kémény nagy tolvaj. De nyájas a kapu. Vagy hogy
23 1, 1 | visszatért, vagy vissza nem tért. De az öreg kapu azért megint
24 1, 1 | nem akarja, abbanmarad. De hát többnyire akarja. Hiszen
25 1, 1 | öreg imádságos könyvében. De mennyi nyomorúság a díszkertben,
26 1, 1 | felelte amaz bosszúsan. - De én inkább vágnék fát, mintsem
27 1, 2 | csirizzel kell benne dolgozni, de látom már, hogy tévedtem.«
28 1, 2 | szüleimnél tölti a húsvétot.~- De őneki a gyámja Patakon lakik,
29 1, 2 | volt, mint egy jéghegy, de nem éppen csúnya. Az álla
30 1, 2 | egy kicsit elõre nyúlt, de gödrös volt, a homloka valahogy
31 1, 2 | fekszik a Buttlerokon.~- No, de most már asztalhoz, gyerekek.
32 1, 2 | Hatan ültek az asztalnál, de volt egy hetedik teríték
33 1, 2 | menjen ki a szomszéd szobába. De nehogy a kulcslyukon hallgatózzék!~
34 1, 2 | hogy ez is katonai portré. De megsúgni csak a legbizalmasabb
35 1, 2 | Ferenc császár portréja.~De ha nagy fecsegõ volt is
36 1, 2 | Marseillaise-t?~- Az is igaz, de a diákok más szöveget komponáltak,
37 1, 2 | minden értelem nélkül valót. De legalább nincs betiltva.
38 1, 2 | hangokra.~- Istenem - szólt -, de remek egy fordítás!~Mert
39 1, 2 | hogy eljátssza a Rouget de Lisle csodálatos dalát.~-
40 1, 2 | röstelkedve hagyta el az ebédlõt.~De lehetett is az öregre haragudni!
41 1, 2 | fölemelte. Néha nevetett is, de csak úgy félszájjal, hogy
42 1, 2 | még mindig elmondhatod, de ha valamit elmondasz, amit
43 1, 2 | látni.~- Hát majd meglátja. De ahhoz az Izsépy-kisasszonyok
44 1, 2 | a kettõ kiaszott múmia, de kitûnõ médiumok. Fluidum
45 1, 2 | fiatal gróf van Dõryéknél, de az ötödik kúriánál már herceg
46 1, 2 | kíváncsiság is nagy rugó, de hát még az irigység. És
47 1, 2 | vagyis a Mariskának. Ó, de nagy imposztor! Hogy nem
48 1, 2 | Eljöttek a Szirmay-leányok, de micsoda bolond szalmakalap
49 1, 2 | lett volna hátul szeme. De minek is számítsam, kik
50 1, 3 | kikapós és becsületes, de ez a klasszifikáció is csak
51 1, 3 | és azontúl még egy napig. De bánja is azt a virág!~Az
52 1, 3 | bizonyos almafát megdézsmáljon, de hogy az összes fákban és
53 1, 3 | növényeit, mikor nem éhes.~De nem akarom a régi asszonyokat
54 1, 3 | voltak. Tiszteletre méltóak. De kort festek, igazat kell
55 1, 3 | lelkükkel és szerénységükkel, de ama bizonyos Geoffrinok,
56 1, 3 | ama bizonyos Geoffrinok, De Lespinasse és Le-Deffond
57 1, 3 | odafönt a Burgban. Jujujuj, de szép fiatalember voltam
58 1, 3 | elmosolyodott fanyarul, de némi izgatottságot nem bírt
59 1, 3 | morogta a báró, és odább ment, de a leányszoba küszöbérõl
60 1, 3 | doktor hápogott valamit, de nem emlékszem, hogy mit
61 1, 3 | szamarak ezek, atyuska. De hát mégiscsak jó lesz, ha
62 1, 3 | igaz, hogy nagy szamár. De én még nagyobb szamár vagyok.
63 1, 3 | sebesebben ott legyen.~- De nem szükséges, méltóságos
64 1, 3 | Méltóságod régen volt serdülõ, de reménylem, rögtön meggyõzöm,
65 1, 3 | jegyzeteit.~- Máris meggyõzött. De azért csak menjenek az orvosért!~
66 1, 3 | simogatni a homlokát.~- De jó édes kezed van, apuskám.~-
67 1, 3 | bárókisasszony csakhamar jobban lett, de bágyadt, kimerült maradt.~-
68 1, 3 | akarod. És mondjad csak, de ne haragudj, hogy kérdezem,
69 1, 3 | alkörmöst csöppentenek bele. De biz nem pirult el, elfogulatlanul
70 1, 3 | hogy a Bernáth okosabb, de a Buttler mintha csinosabb
71 1, 3 | kinyitotta az ablakot, de már akkor hol járt az András,
72 1, 3 | én nem látok be a kútba. De hát kút volna a te szíved?
73 1, 3 | mondani, hogy érzéketlen.~- De szilárd. Aztán ne hidd azt,
74 1, 3 | van bezárva.~- No az igaz. De milyen okosan tudsz beszélni!…
75 1, 3 | ugyan hamar mászott be oda. De mondhatom neked, ha szúnyog
76 1, 3 | kapni, mindjárt holnap. De hogy el ne felejtsem! (Kivette
77 1, 3 | volt három leánytestvérem, de azokat keresztül lehetett
78 1, 3 | játék már ebben a korban is, de mégse fajult el annyira,
79 1, 3 | megpróbálták a búcsúzást, de errõl hallani se akart a
80 1, 3 | tudom én, hogy nem féltek. De jobb reggel menni. Befogatok
81 1, 3 | szedik ki már a rurából… De hiába, nem lehet. Muzsika
82 1, 3 | Majornokyné derekát. »Uccu húgom, de vékony!«, s úgy megaprózza,
83 1, 3 | nyitott ablaknál táncolni? De persze, a szegény doktornak
84 1, 3 | hangsúlyozta: »ebetek nem beteg.«) De hát akkor miért hívattam
85 1, 3 | gyomrát rontotta meg vagy mi? De azt nem szeretem benne,
86 1, 3 | amelyekkel a doktorok dolgoztak? De Medve doktort mégis szerették,
87 1, 3 | disputált, veszekedett ugyan, de tele volt amellett kedéllyel,
88 1, 3 | az erõsebb föllépéstõl.~- De, uram!~- Én Medve vagyok.~-
89 1, 3 | nincs semmi lényeges baja, de a kis ember pattogott, rázta
90 1, 3 | még elõbb rontani valamit. De nem engedi a Medve, mert
91 1, 3 | van jelen a szervezetében, de a baj még nem fejlõdött
92 1, 3 | leányom életérõl.~- Dehogy. De te azt szeretnéd, hogy fecsegjek
93 1, 3 | inkább kis savanyúvizes bort. De ami a whistet illeti, hát
94 1, 3 | Izsépyt eleget marasztalták, de azt mondta, hogy õ is átjön
95 1, 3 | ne számítson az ember.~- De a másvilágon, Medve bácsi,
96 1, 3 | kedvéért? No nem is tudtam. De különben is lárifári. Ki
97 1, 3 | zártáig, a másik pedig rossz, de bõségben él, és mosolyog
98 1, 3 | Medvének a tréfáit tûrni kell. De az öreg megfogta már a csontot,
99 1, 3 | vele, mint a kis kutya.~- De jól van, tegyük föl, hogy
100 1, 3 | Ez az a bizonyos »van, de nincs«. Mert ha lélekvándorlás
101 1, 3 | is õ, ha nem tud róla.~- De hátha tud róla, és bánkódik? -
102 1, 3 | szólt közbe Borhy õrnagy.~- De nem tud. Hogy tudna? Hisz
103 1, 3 | mégsem szeretnék jutni. De a purgatóriumba talán becsászkálok.
104 1, 3 | lelki mosókonyha lehet, de nekem az is jó átmenetnek,
105 1, 3 | elég takaros szobalánya… de jó lesz, tisztelendõ úr,
106 1, 3 | báró hallotta a szavakat, de nem mérlegelte. A szenvedélyes
107 1, 3 | megmaradnak a diákoknak.~- No, de most már hívjuk be a számûzötteket.
108 1, 3 | csúfolták mind a ketten. De ami egy félszázad elõtt
109 1, 3 | ilyeneken köszörülõdtek. De nem is csoda. Hiszen nem
110 1, 3 | akkor voltak a legnagyobbak, de azokból csak a világrázó
111 1, 3 | el volt fújva a világból. De mit ért az az olaszröszkeieknek?
112 1, 3 | hozzá a biblia. Hát jól van, de tovább valamivel azt mondja
113 1, 3 | három napig? Jó, megengedem. De hova lett? Mi történt vele?
114 1, 3 | a logika, és azzal ütök.~De voltaképpen nem a logika
115 1, 3 | még Buttler grófnál is. De ma még leckét kapnak tõlem.
116 1, 4 | beszélek, aki már volt benne. De olyat még senki se látott.
117 1, 4 | se oda, se hús, se hal.~- De ha talán nem szabad többet
118 1, 4 | Könnyû ezt így fölállítani, de ki tudja, ha ön lett volna
119 1, 4 | hogy semmiben sem hiszek.~- De ha mégis van ott valami.
120 1, 4 | Buttlerben is fõtt még valami, de lassan, úgyhogy az már megmaradt
121 1, 4 | szép két játék lesz ez. De mikor már nagyon sokra felgyûlt
122 1, 4 | csodálkozás iránti hajlam. De még erõsebb rugói vannak.
123 1, 4 | köntösben jön elõ idõszakonkint, de az elsõ kísértet bizonyosan
124 1, 4 | megdömöckölik az élõket, de pont éjfélkor az elsõ kakasszóra
125 1, 4 | idézni, Cagliostro és társai. De ezek még szerények voltak,
126 1, 4 | lebeszéli a többit is.~De Dõryéknél nem kell félni.
127 1, 4 | világban pártában maradtak, de onnanról csak úgy dõl a
128 1, 4 | vonatkozó véleményében.~- De lehet, hogy mindjárt okos
129 1, 4 | Hja, ha az úgy volna! De a szellemek különbözõ szférákban
130 1, 4 | audienciát.~- Bizony meglehet… de bocsánat, kezdõdnek a jelenségek!~
131 1, 4 | szép tõle, hogy felelt. De mindjárt jön egy másik.
132 1, 4 | Kutykuruty! - dadogta a fõbíró. - De hiszen az lehetetlen! Két
133 1, 4 | semmi nyomait az erõszaknak, de az igaz, hogy nem is néztem
134 1, 4 | jelentést. Értette?~- Igenis. De mi történjék a holttesttel?~-
135 1, 4 | ad a hajdú, takarják be, de óvatosan. Szegény Ignác,
136 1, 4 | eljött, mert megígérte. De tudják-e, hogy ez világraszóló
137 1, 4 | tett.~- Mindent tudott, de nem árult el semmit - szólt
138 1, 4 | emberektõl sose féltem, de ez sok… Terringette, ezt
139 1, 4 | testvérét, fogasson be, de ha lehet, ne azon az úton
140 1, 4 | beszéljünk a doktor lelkével. De engem engedjetek kérdezni.~
141 1, 4 | Isten áldjon meg, fiúk, de a szavatokat ne felejtsétek
142 1, 4 | jólesik ott a fekvésed, de megyek már.«~Mihelyt pirkadt,
143 1, 4 | Jeszenka kikutatta a halottat, de nem sok értéktárgyat talált;
144 1, 4 | volt a papírcédula neve), de ez is el van már tépve.~-
145 1, 4 | következõ sor elejére ment át, de minthogy a papírnak az a
146 1, 4 | lenni kell ott papíroknak.~De az orvos zsebeiben nem volt
147 1, 4 | talán feltûnt volna Dõrynek, de most másutt járt az esze,
148 1, 4 | itt szégyenre, gyalázatra? De mi lesz aztán, aztán? Hát
149 1, 4 | eltemetik. Igen, eltemetik, de mi lesz énvelem? Hát azt
150 1, 4 | merész dolog, az igaz, de meg lehet csinálni…«~Dõry
151 1, 4 | bal kezében tartotta.~- De igenis elmentek, kérem alássan.~
152 1, 4 | madame holthalavány lett.~- De uram, hisz ez lehetetlen.
153 1, 5 | a beledobott herõcéket.~De amellett másféle aggodalmak
154 1, 5 | fölmelegedve hideg vizet? De már jöhetnének is. Ejnye,
155 1, 5 | egyházfi, Tormási Jóska mondta, de a torony szerencsére nem
156 1, 5 | erre új sopánkodásba kezd, de még a végére se ér, mikor
157 1, 5 | mondjátok, hogy leánya is van. De szép-e, hé? Ámbár most már
158 1, 5 | rossznéven vén nénédtõl. De hát megnémultatok vagy mi,
159 1, 5 | egyszerre, édes mama.~- De nehezebbeket, ugye, szívem?
160 1, 5 | az orgonafa nyílik már, de annak mindegy. Az haszontalan
161 1, 5 | mint a János gondolatja.~De mit titkolódzunk annyi okos
162 1, 5 | leggazdagabb embereknek a vidéken, de csak egy szegény szûcsmesternek
163 1, 5 | gyûlölnek. Papi rendben volt, de beleszeretett egy leánykába,
164 1, 5 | lakik egyik a másiktól. De hát Csokonainak nincs felesége;
165 1, 5 | pálinkafõzésre adja magát. De minthogy a közönséges pálinka
166 1, 5 | íze vetekedjék a cukorral, de mégis csípõs legyen és zamatosabb,
167 1, 5 | az ital sem megvetendõ, de hol vannak a vevõid?~Horváth
168 1, 5 | kastély ura meghalt már azóta, de ha így esett a dolog, hogy
169 1, 5 | küldött Szatmár a császárnak,~De a császár ezért csak egyet
170 1, 5 | abban az évben Szatmárba.~De Szatmárnál jobban megbecsülte
171 1, 5 | úgynevezett bekecsben járók, de ezeket is bosszantotta a
172 1, 5 | és rakathatja márványból, de mégsem az a bizonyos az.
173 1, 5 | csak elöl négy vén oszlop. De mégis sokat ér, mert az
174 1, 5 | tartottak utazó nagyurak, de ebben nem volt pénz, meg
175 1, 5 | összeérte alul a derekát. De milyen hatalmas szélessé
176 1, 5 | vállfûzõjét. Ez az, ami nem lehet.~De mit bánta õ? Azért csak
177 1, 5 | ezer ökörért egy ökörfej.) De már megint mennyivel szebb,
178 1, 5 | a levest Horváthéknál.« De mennyivel elõkelõbb ennél
179 1, 5 | kijelentette, hogy igen sajnálja, de a leány még nagyon fiatal,
180 1, 5 | nincs igazi tanulási vágy, de ahelyett van nagyképûség.
181 1, 5 | tehát nincs nagy jövõje.~- De uram, hogyan állíthatja
182 1, 5 | tudok, azt én megtanulom, de nem vágok hozzá olyan képet,
183 1, 5 | nélkül ment vissza Bécsbe, de legalább többet tudott egy
184 1, 5 | csakugyan bolond vagyok. De ez nem veszedelmes õrültség,
185 1, 5 | bolondság, eszeveszettség, de nem tehetek róla.~- Igen,
186 1, 5 | izzadság, annyit számított, de nem boldogult, mindig más-más
187 1, 5 | pozsony-brassói vonalon, de csak még jobban belezavarodott
188 1, 5 | útját illeti, ne haragudjék, de azon csak egy kosár van.~
189 1, 5 | gondolt ki a pályázók számára, de nem volt velük szerencséje.
190 1, 6 | flörtölni, nem voltak pajtásai, de amint a test észrevette,
191 1, 6 | Ámbár az is hogy áll rajta! De lesz még azon olyan is,
192 1, 6 | öreg Medve.~- Meglehet, de önnek kell kitalálni, azért
193 1, 6 | piros lesz, mint a rózsa, de meg kell tartani, amit rendelek.
194 1, 6 | Tegyen ön, ahogy akar. De azt még egyszer mondom,
195 1, 6 | kitárult elõttük a jelenet. De milyen csodálatos igézõ
196 1, 6 | Frida, Frida! - Futni akart, de nem bírt.~Zsiga legelõbb
197 1, 6 | a pettyegetett márvány; de nem lehet azt kimondani,
198 1, 6 | Piroska elmosolyodott, de azért nem mert a tojásokhoz
199 1, 6 | elosztozkodni a pajtásommal, de így kettõ jut egyre-egyre.
200 1, 6 | feleltek neki a lombok közül. De mennyi madár van itt! Piroska
201 1, 6 | maguk kastélyában szolgált, de az azt mondta, hogy üveg
202 1, 6 | parancsolta az apám.~- Ejnye, de furcsa apja van magának.~
203 1, 6 | annak is olyan vára volt.~- De reménylem, csak nem kell
204 1, 6 | nagy érdeklõdést mutatott.~De azért a kislány mindig a
205 1, 6 | mintha porolná. Istenem, de erõs lehet. Még egy vágás,
206 1, 6 | kérdé szelíden, nyájasan, de némi csodálkozással.~- Talán
207 1, 6 | sõt, igaz is, hogy vannak, de azok másképpen néznek ki,
208 1, 6 | epizód volt az életében), de a nevelõnõ csodálkozása
209 1, 6 | feladatot mással teljesíttette; de szerencsére van itt még
210 1, 6 | magában: »Odaát laknak a fiúk, de sokért nem adnám, ha átláthatnék
211 1, 6 | kicsalni az emberi arcra.~- De harmincnégy fa - mormogta -,
212 1, 6 | hogy harminc nap elõtt. De levágott fa mégis harmincnégy
213 1, 6 | harmincnál, azt érteném, de így igazán rejtélyes. Sõt
214 1, 6 | diákok közül volt valamelyik. De ugyan melyik? Úgy dobogott
215 1, 6 | valami vadszeder-indába, de megint jön egy hab és kiemeli,
216 1, 6 | nevet ott, hogy himbálódzik… de jó neki, vajon hová utazik
217 1, 6 | Ugye, a diákok küldték? De melyik, de melyik?~Megijedt,
218 1, 6 | diákok küldték? De melyik, de melyik?~Megijedt, összerázkódott,
219 1, 6 | tekintetes úr kiment vadászni, de az erdõben majd fölkeresi.~
220 1, 6 | csak a derekukon viselik. De azt a vasat a szabó csinálja
221 1, 6 | lassan-lassan egész az útra.~De a kovács általában nem volt
222 1, 6 | papot, bírót, felsõbbséget, de megsajnált egy megázott
223 1, 6 | szegény?~- Jajgatott eleinte, de aztán odaadtam neki kárpótlásul
224 1, 6 | Úgy látszik, kevesellte, de aztán megnyugtattam: »Lásd,
225 1, 6 | Európa-szerte a Goethe-kultusz. No de ki is tombolhatta magát
226 1, 6 | tudjuk róla, hogy hazavinné, de a gonosz szellemeket se
227 1, 6 | vágja is a fákat, Istók, de azt az egyet megmondom,
228 1, 6 | Istókot akarta megijeszteni, de a kis Piroska sápadt el
229 1, 6 | volt a két izmos karja, de most ki tudja, miféle csudákkal
230 1, 7 | kell mentenie Buttlert. De hogyan? Kire bízza titkát?
231 1, 7 | közölné. Ha talán írna neki? De ki vinné el a levelet? És
232 1, 7 | sorban a gyalogutak mellett, de kivált azzal az eggyel,
233 1, 7 | fecsegett-csevegett, felelgetett, de ki értené azt? Pedig bizonyosan
234 1, 7 | összezörögtek körüle, fölemelték, de mit ér, ha mégiscsak a régi
235 1, 7 | az úr és megharagszik.~- De ha szépen, nagyon szépen
236 1, 7 | tehetem most, majd vasárnap.~- De most szeretném (és toppantott
237 1, 7 | megvesztegetni, mert az csak kõ, de a dohány - más. Az plánta.
238 1, 7 | víz meglökte egy kissé, de aztán az is visszafordult
239 1, 7 | rá a jámbor feleletet. »De szeretném benne látni. Most
240 1, 7 | lefesteni képzeletbõl.« »De szeretném magamat látni.«
241 1, 7 | apjával a mezõrõl jött. De ez is csak annyit ért, hogy
242 1, 7 | néha mentek a templomba. De még az istenük is más templomban
243 1, 7 | katolikusokat, ma szépen néznénk ki. De a protestáns nagyurak, hála
244 1, 7 | terveztek, disputáltak, de az rendesen májusban volt,
245 1, 7 | Nemcsak az aloé nyílt már, de az õ szívük is. Megvallották
246 1, 7 | látszik meg a boldogságban, de ha nincs meg - nem látszik
247 1, 7 | tárgyak, a hegyek, minden, de minden õrá emlékeztette,
248 1, 7 | volna kitolni a terminust, de nem lehet, mert Piroska
249 1, 7 | szívdobogással. »A macska fél, de én nem félek.« Szépen meggondolta,
250 1, 7 | fog mondani, hogyan kezdi, de mire a váracs kapujához
251 1, 7 | hogy rosszul érzi magát. De szabad-e neki visszafordulnia?
252 1, 7 | inkább tervezni szeretett, de ha bent volt a cselekedetbe,
253 1, 7 | kedvenc ruhadarabjától, de ha egyszer levetette, többet
254 1, 7 | írószobája. Éppen írt valamit, de rögtön abbahagyta. A lúdtollat
255 1, 7 | kényes, fontos dologban jött, de másképpen is már régen óhajtott
256 1, 7 | világért sem, a világért sem. De lássa, a prózaírók sem megvetendõk.
257 1, 7 | eddig egészen rendben van, de hát audiatur et altera pars,
258 1, 8 | túlságosan heveskedik, igenis, de nem vehetem rossznéven,
259 1, 8 | A nemesemberek, igenis, de a nemesembereknél vannak
260 1, 8 | tréfára, annyira bántotta, de mégse szólt, várta lázasan
261 1, 8 | vennél el feleségül, igenis, de tudom, hogy ez a modus vivendi
262 1, 8 | vivendi se tetszik neked.~De már erre János is elmosolyodott.~-
263 1, 8 | Piroska levelezett veled, de az is igaz, hogy õ akart
264 1, 8 | Úgy, hogy megkérdezzük.~- De mikor?~- Most mindjárt.~-
265 1, 8 | ott az ajtóban Piroska, de mintha nem is volna eleven,
266 1, 8 | Egyszerû kartonruha van rajta, de milyen jól áll neki, aztán
267 1, 8 | nyaka is eltörtnek látszik, de mégis olyan gyönyörû - hogy
268 1, 8 | határoznunk. Gyere ide közelebb. De micsoda különös öltözetben
269 1, 8 | hogy mondania kell valamit, de az öregúr leintette.~- Majd
270 1, 8 | Jaj, úgy szégyenlem, de úgy szégyenlem - szólt elhalón.~-
271 1, 8 | ha tetszik, a szobádba...~De a leány görcsösen tapadt
272 1, 8 | ebéd táján,~Tra la! Tra la!~De furcsa kis veréb vala.~Aztán
273 1, 8 | egy rózsát az üvegházból. De milyet mondott? Fehéret-e
274 1, 8 | Tetszett valamit mondani?~De eközben már kialudt a nyirkos
275 1, 8 | belépett a szobába Piroska. De milyen nagy volt a meglepetés,
276 1, 8 | nyilatkozatot is hoztad, de mint szépítõ csecsebecsét
277 1, 9 | édes és ravasz felelet. De csak olyan ravasz, hogy
278 1, 9 | csak a locsolásra gondolt, de lélekre, Piroska, nem sejtett
279 1, 9 | maga a mézeskalácsom - de én boldogságot akartam mondani.
280 1, 9 | is meglehetne az esküvõ, de milyen furcsa lenne, hogy
281 1, 9 | kész ember, mikor születik, de mit szólna ehhez Kövy professzor,
282 1, 9 | víz foly le a Latorcán, de sokat is kell elvégezni.
283 1, 9 | János eléggé restellte, de félt a kellemetlen pillanattól,
284 1, 9 | nem érintkeznek egymással.~De mindegy, anélkül mégse mehet
285 1, 9 | jó öregeknek ne szóljon. De miképpen adja elõ, hogy
286 1, 9 | hizlalhatom, sokra viszi, de hasztalan, a professzorok
287 1, 9 | Köszönöm, asszonynéni, de nem vagyok kíváncsi.~- Tudom,
288 1, 9 | Hiszen most is rád nézek.~- De fogadni mernék, hogy a kezemet
289 1, 9 | Találja ki a néni.~- De nem találgatom én, édes
290 1, 9 | Piroska el akart ide jönni, de nem mertem szólni maguknak.~-
291 1, 9 | nem akar elmenni… oda?~- De éppen, éspedig mindjárt,
292 1, 9 | Bernáthné nagyasszony volt, de János gróf mégis összetévesztette,
293 1, 9 | hogy elõjön a Piroskával, de már az uzsonna ideje is
294 1, 9 | kirakott leanderein az imént, de már elmegy, nem várja tovább…
295 1, 9 | a nagy álmélkodástól.~- De hiszen ez mesébe való. És
296 1, 9 | Bocsásd meg, kedves Zsigám, de magam is úgy jöttem bele,
297 1, 9 | öreg Horváth?~- Volt egy, de õ maga fejtette meg. A kerti
298 1, 9 | Kevély volt erre a névre. De éppen azon tûnõdött: megérdemelte-e
299 1, 9 | életemben és mégis szeretsz.~- De te nem csaltál vele.~- Dehogynem.
300 1, 9 | hogy átengedi egy csókért, de persze azt a Piroska adja.
301 1, 9 | cuppantott a piros orcájára.~De még most se vonult el a
302 1, 9 | már persze a ruhája fölé, de úgy is nagy volt.~Ez pedig
303 1, 9 | hazakísérte a vendégeket, de Piroska mellõl az öregúr
304 1, 9 | halkan, szinte félénken.~De itt megszakadt a társalgás,
305 1, 9 | csontjai mozdultak volna meg, de valójában csak a természet
306 1, 10| az álomhoz és adott is, de idõt nem adhatott hozzájok.
307 1, 10| ámbituson.~Szomorú biz ez, de csak mégis el kell indulni.
308 1, 10| állna az ablaknál Piroska. De hát köd van, és a Buttler-családon
309 1, 10| csak játszik, sziporkázik, de nem éget. Egész gyerek még,
310 1, 10| képzeletben elõállítsa, de mikor már kész volt a kép,
311 1, 10| egyet tüsszentett Zsiga (ó, de prózai ez a Zsiga), vagy
312 1, 10| mintha maga a császár lenne. De ér is az annyit, mint egy
313 1, 10| csak a saroglyába fért, de mégse fogadhatja el a szíves
314 1, 10| aki adja a kevis árnyékot, de sok szilvát. Sajnos, ezekbõl
315 1, 10| Bernáth sokszor ment gyalog, de két lovon sohase ment. Az
316 1, 10| még ménese is lehetett, de azért, még az elsõ két generáción
317 1, 10| négy ló dukál nekik is, de annak a megválogatása már
318 1, 10| örökség?~- Csöppen valamicske, de persze több volna, ha a
319 1, 10| fölcseperedtek szépecskén, de mi haszna, ha nem ehetnek
320 1, 10| megeszem, mert az ura vagyok, de idegen ember nem kénytelen
321 1, 10| béresek, kocsisok egész éjjel, de emberi lény nem fordul meg
322 1, 10| ez az úr mezítláb jár.) De még ez mind semmi, nézi
323 1, 10| Droma boszorkánytól való, de még fiatal a kis princ,
324 1, 10| csimpánz utánzott valakit. De kit? Az bizonyos, hogy a
325 1, 10| Bernáth felelni akart valamit, de már megérkeztek. A Dõry-kastély
326 1, 11| fehér sipkás feje is kibújt, de hamar visszahúzta. Mind
327 1, 11| alattomosság rejtõzködött, de rosszul, az egyik szemére
328 1, 11| szeretlek. Most itt vagyunk, de sokat nem írhatok, szívem
329 1, 11| sok mondanivalóm lenne, de majd este lefekvés elõtt
330 1, 11| ütni az anekdotás hordóját, de ma nem tudta olyan jóízû
331 1, 11| mondhatnak az ellenségeim, de hogy jó boraim ne volnának,
332 1, 11| hogy leitassa a diákokat. De hasztalan volt minden kínálgatás,
333 1, 11| eltakarítás pedig kétféle, de az ördög vigye most a bort!~-
334 1, 11| nézd meg, ki kopog a kapun, de senki sincs itthon, érted-e?
335 1, 11| hajdú valakit beeresztett, de egykedvûséget olvasott
336 1, 11| kitiltotta Dõry a házból, de Buttler vak volt, egész
337 1, 11| jött atyus - mondta a báró, de másfelé nézett, mikor hozzá
338 1, 11| barátságtalan, füstös hely, mi? De látod, én jól érzem itt
339 1, 12| kedves bátyámuram.~- Jó, de még nem ég a pipád. Ne,
340 1, 12| most már testvérek közt is. De nézd ennek a nyaka hajlását,
341 1, 12| tartasz te például énfelõlem, de egyenesen beszélj, mert
342 1, 12| furcsának találta a kérdést, de megfelelt:~- Én igen derék
343 1, 12| öregúr fejét ingatva -, de most már mit tartasz a leányomról?~
344 1, 12| baroneszt.~- Tudom, fiam, de hogy csinos-e?~- Amilyen
345 1, 12| szóbul ért a magyar ember, de sok szóbul jobban ért. Lássuk
346 1, 12| Prágában, fõhadnagy koromban, de errõl utóbb kisült, hogy
347 1, 12| fejét, vagy komolyan beszél; de biz annak az arca szokása
348 1, 12| feszültséggel várta a választ. »De nem, mégsem lehet, gondolta
349 1, 12| való bizodalmas jóakaratot, de nem vehetem hasznát, mert
350 1, 12| horribilis gratuláció következik. De nem az következett, hanem
351 1, 12| végtelen nyájassággal -, de ha csak eljegyzés volt,
352 1, 12| zom, fölvágom és megeszem, de még egyelõre otthagyja a
353 1, 12| otthagyja a házigazdát.~De a sötét folyosó torkából
354 1, 12| ahogy a gyereket szokás -, de látod, mikor nem hiszel
355 1, 12| mágnás?~- Ezt még nem tudtam, de csak örülök rajta, hogy
356 1, 12| flegmájából.~- No, az meglehet, de tudod, a palatinus messze
357 1, 12| tehetetlenségében a fogait csikorgatta. De az »ünnepély« szó mégis
358 1, 12| láttad a papot, már itt van.~De ahelyett, hogy Buttler elrémült
359 1, 12| próbálja meg. Ám lássuk! De elõre is figyelmeztetem,
360 1, 12| egy falu szép dolog, hm, de a Dõry derese nem szép dolog:
361 1, 12| szobába, az harapott, rúgott, de mikor az ajtón vitték, elöl
362 1, 12| kemény volt szegényhez, de a kövek szolgálatába álltak.~
363 1, 12| másnap a cselédek elõtt. De aztán csak a fejét csóválta
364 1, 12| szavadat a torkodba fojtanám, de így csak csináld a komédiát,
365 1, 12| pap csak az ajkait rágta, de nem felelt.~- Kurtítsa,
366 1, 12| ceremóniát - sürgeté Dõry.~De még hátra volt a benedictio
367 1, 12| már megint hiba történt. De egy kis formalitás ide-oda.
368 1, 12| kisasszony elraboltatott, de miután a bérenc rablók éjjel
369 1, 12| a benedictio nubentium, de már sötétedni kezdett a
370 1, 12| a jelenet pongyolaságát. De Dõrynek nem is kellett az
371 1, 12| Buttler rángatta magát, de hasztalan. Dõry a csuklónál
372 1, 12| vigyorgott vissza a szüle -, de elõre is megmondom, hogy
373 1, 12| összetépje a hamis okmányt.~De az össze volt törve, megsemmisült
374 1, 12| itatni, így sehogy se ment, de én megtettem a magamét,
375 1, 12| hogy börtönbe juttat - de legalább jól csináltuk volna.~
376 1, 12| kinyitotta az ablakot, de azt hatalmas vasak keresztezték.
377 1, 12| keserûséget, ami ott meggyûlt. De hiszen megvan arra az orvosság:
378 1, 12| Buttler, öregapám öregapja, de kár volt neked akkor azt
379 1, 12| ablakon, nem a Buttler õse, de a Gergely kopogott be és
380 1, 12| mindnyájan parancsára állunk, de azt mondja, még az éjjel
381 1, 12| különös esemény ért ma, de ne ijedj meg, nincs hála
382 1, 13| amit akkor Zemplénben, de egyebütt is fölkaptak a
383 1, 13| németül, magyarul, tótul, de két nyelven, magyarul és
384 1, 13| nem teszi az ablaka mögé, de egyebüvé.~A pap így-úgy
385 1, 13| povedáltak.~- Lehettek egyesek, de ezek csak a kisemberek.
386 1, 13| talán nem állja ki a sarat; de ez már másik sár azóta.
387 1, 13| várak neveit adhatta a nép, de a gyerekek neveit a szent
388 1, 13| Jaj, szegény történelmünk, de nagyon megváltozhattál csecsemõkori
389 1, 13| bámult utána. Már kezdõdik? De hát mi kezdõdik itt? Különös
390 1, 13| kellene menni Jánosnak. De ezt a gondolatát, csakhamar
391 1, 13| várta, hogy jön valaki. De nem mutatkozott senki az
392 1, 13| elég primitív dolog volt, de amikor elõször látták nagyapáink,
393 1, 13| asztalos, minden vagyok, de itt is nagy úr vagyok, zsírt
394 1, 13| zsírt eszek, faggyút iszok. De mit csinálja enyim mamuska?~-
395 1, 13| Semmit se nem, csak várok, de az is elég teher.~(Ásított
396 1, 13| ilyen talentum az országban, de abból vajmi kevés érvényesülhetett
397 1, 13| Újhelyen asztalosinasnak, de legtöbbször elvesztek az
398 1, 13| valami ügyes dolog lenne? De talán nem is te csináltad,
399 1, 13| anyád, ha elmondanám neki, de este én már nem leszek itt.~-
400 1, 13| Szegény mamikám! Aj, haj, de jó babfõzeléket tudja fõzni,
401 1, 13| kinyitom szívét maga elõtt, de aztán száj hallgass, mert
402 1, 13| feje tûle. Hát csináltam, de hozzon ide fülét közelebb,
403 1, 13| Megfordítva, egy emelõgépezetet, de végre is egy kutya a kettõ.
404 1, 13| nem maga az az izé… mi?~De már erre nem felelt Bernáth
405 1, 14| kinyitogatott egy csomó szobát, de nem talált egy lelket sem,
406 1, 14| ordítozta Bernáth szerteszét, de egy lélek sem felelt sehonnan.~
407 1, 14| különben, hogy hallucináció.~De ha az õ hangja, akkor a
408 1, 14| Futott tehát a földszintre, de ott is idõbe került, míg
409 1, 14| folyosón már sötét volt, de Bernáth mit se törõdött
410 1, 14| itt most semmi keresete!~De a mi diákunk bátran elõrehatolt,
411 1, 14| uradalom ura nagy csalétek. De hogy ez elõbb nem jutott
412 1, 14| esketteti a pap odabent, de ez még nem lesz elég. Este
413 1, 14| tudnak lõni egy zsiványt, de egy fülemilét meg nem ölnének
414 1, 14| neki meg is engedtetett, de csak úgy, hogy ezalatt az
415 1, 14| Lihegve futotta be a parkot, de a szöges kõfal sehol se
416 1, 14| kiszabadítani a barátját. De az okosság azt súgta neki,
417 1, 14| ha kívül jut e falakon.~De hogyan szabaduljon ki innen?
418 1, 14| urat?~- Semmit se láttam. De mégis láttam egy fekete
419 1, 14| Bernáth feszülten figyelt, de egyetlen hangot se fogott
420 2, 1 | mindig valaki az ember, de ha csizma nincs rajta, még
421 2, 1 | Szabad volt, mint a madár. De mihez kezdjen? Kinek panaszkodjék?
422 2, 1 | átkozottul szúrták a lábát, de csak ment, ment lihegve (
423 2, 1 | pattant föl haragosan, de aztán hirtelen a szájára
424 2, 1 | Csak nem gondolja talán?~- De bizony gondolom, rogo. Mert
425 2, 1 | vissza is küldheti a lovat, de a faluban úgy kell lenni,
426 2, 1 | kell hozzá. Sine qua non. De az nekem mindig van. Ej,
427 2, 1 | Bernáth ráállt a tervre, de hogyisne állt volna rá:
428 2, 1 | búsultak, gondolkoztak, de legalább nem jártak az újhelyi
429 2, 1 | kapott gyomorgörcsöket, de oly rosszul lett kérem alássan…~-
430 2, 1 | kitekint vala az ablakon, de minthogy a szemei gyengék
431 2, 1 | János?~- János bajban van.~De már erre egyszerre meggyógyult
432 2, 1 | és elpatkolsz még te is. De nem nagy kár érted. Eredj,
433 2, 1 | tekintetes asszonyhoz.~- De ha becsöngetne éj közben,
434 2, 1 | értelmes ember vagy, Máté. De mit kapkodsz a kabátomhoz,
435 2, 2 | óriás termetû Bodó-ikrek (de jobban el lehetne hinni,
436 2, 2 | muzsikált, amerre vágtattak, de úgy muzsikált, hogy még
437 2, 2 | kezdtek volt gyülekezni, de Pilisy, azt mondják, visszafordult,
438 2, 2 | hazament pasziánszt játszani. De voltak a vendégek közt lelki
439 2, 2 | nagyon szerették volna Fáyt, de mert nagyon szerettek valakit
440 2, 2 | anyja testvérek voltak), de az öregúr komolyan intett
441 2, 2 | vicispán szavának a nimbusa.~De Fáy nem hagyta magát kizavarni
442 2, 2 | tölteni kényszerítsék.~- De hisz ez szörnyûség! - kiáltott
443 2, 2 | gyámfiamat kiszabadítsa.~- De éjjel, Pista bácsi - aggódik
444 2, 2 | alispánnal ült, az elõülésen, de befelé fordulva Zsiga gubbaszko
445 2, 2 | Fáy.~Vágtattak a lovasok, de a fogatok se vesztegeltek.
446 2, 2 | Csakugyan Buttler gróf volt. De hogy nézett ki szegény!
447 2, 2 | itt van a gyámatyád is… De nini, mi baja Pista bátyámnak -
448 2, 2 | együtt? - vallatta tovább.~- De.~- Ne olyan röviden felelgess,
449 2, 2 | tanú fungált a komédiánál. De láttam, hogy fegyveres pandúrok
450 2, 2 | lelkem minden keserûségét. De a búbánat is olyan, mint
451 2, 2 | Szemeim nem voltak behunyva, de mégsem láttam velük. Öntudatom
452 2, 2 | Öntudatom nem volt normális, de mégis tudtam mindenrõl;
453 2, 2 | mintha levegõbe emelkedném, de ez csak álomszerûen érintett,
454 2, 2 | vagy álom? Az én szobám ez? De hisz a gyertyák az íróasztalon
455 2, 2 | gyertyák az íróasztalon égtek. De hisz az én szobámban nem
456 2, 2 | meg a tervét a vén róka, de egyszersmind azt is sejtettem
457 2, 2 | bosszú úgyis mindig édes, de ilyen formában különösen.~-
458 2, 2 | veszem a te dolgodat.~- De ehhez mégis idõ kell - aggódék
459 2, 2 | Nekem megvan a türelmem, de mit mond majd Piroska? Lesz-e
460 2, 2 | mint egy szappanbuborékot.~De Buttler mégis szomorú maradt,
461 2, 2 | száján, hogy az neki atyafia, de aztán mégiscsak odáig devalválta:~-
462 2, 2 | Mert az nekem nem derogál.~De már akkor éppen be is értek
463 2, 3 | szárazon, boldogan lehetnél, de egy kéz becsukta az ablakot,
464 2, 3 | szárnyaiddal az ablakot. Ej, de bolond vagy, kis darázs.
465 2, 3 | Eressz be ablak, eressz be!« De az üveg be nem ereszthet.
466 2, 3 | ablak is újra megnyílik.~De beszélhetsz te a darázsnak,
467 2, 3 | rögtön útra akart kelni, de az öregúr nem engedte, maga
468 2, 3 | midõn Fáyné elõhozta:~- De nagy kár, öcsémuram, hogy
469 2, 3 | születési éveiket mind a ketten, de az udvariasság arra a kijelentésre
470 2, 3 | prókátor. - Nem rossz vicc. De azért gratulálok az órájához
471 2, 3 | makacskodott Pereviczky -, de azért mindenesetre meghallgatandó,
472 2, 3 | pap jelenlétében történt. De hiszen pap jelenlétében
473 2, 3 | szüreten a birkapaprikást, de azért az se volt nevezhetõ
474 2, 3 | másik pedig a szentszéknél, de nem a házasság fölbontása
475 2, 3 | valóságos parodizálásával, de mégis összekötötte a kezeiket.~
476 2, 3 | homlokára akarnak ráülni, de minthogy légy nem volt a
477 2, 3 | csiripelik. Bár mind ilyen volna, de nem ilyen. Következésképp
478 2, 3 | hogy a körmét megkaparja, de nekünk az ördög buzogánya
479 2, 3 | István az asztalra ütve.~- De igenis vannak törvények,
480 2, 3 | lekenyerezhette Dõry báró, de a fölhúzógép fog beszélni
481 2, 3 | cselekedni, ez a jelszó.~- De ha azt mondja, hogy elveszítjük
482 2, 3 | Tündöklõ szép az arca, de nem elég hosszú a keze,
483 2, 3 | tudta magát nagykorúnak, de még nem élt a jogával. Kérdõ
484 2, 3 | ültetheted a bíráidat.~- De úgy, hogy a székeket aztán
485 2, 3 | rogyásig… Így vagy úgy, de gyõznünk kell.~Az öregember
486 2, 3 | bocsátá ki a markából. »De teremtúgyse nem megy innen.«~-
487 2, 3 | haza!~Valahogy lekérlelték, de nem úgy, hogy egy kis csipkelõdéssel
488 2, 3 | szempillanat alatt megy a talpba, de órákig kell piszmogni, míg
489 2, 3 | szerencse, comes Joannes. De ha a fiskálissal véteted
490 2, 4 | ragasztani az okmányokra, de egy takaros asszonyszemély
491 2, 4 | idehozni a méltóságos úrhoz, de nem tudja ebben az idegen
492 2, 4 | kell lenni az ítéletnek. De ezeket csak úgy pletykázták.
493 2, 4 | Pestre is elcipeli õket. De hogy »aszongya«, maguk a
494 2, 4 | értésben telepedhettek le. De ezúttal a holt malac és
495 2, 4 | tudsz magyarul, megértesz, de egy idõ múlva már elfelejtesz
496 2, 4 | valamit akart mondani, de hangja elfújt a sírásban.~
497 2, 4 | töltenél, semmit se isznak.~De az öreg Fáy csak kiadta,
498 2, 4 | huszárja és négyes fogata. De Bozoson csak annyi idõt
499 2, 4 | a pört, az kiszivárgott, de hogy mit szándékoznak tenni
500 2, 4 | parasztleányok igen keveset tudtak, de az is nagy csemege volt,
1-500 | 501-878 |