Rész, Fejezet

 1   1,  5 |          rendelte akkor és akkor, midõn erre jártak.~Az örökösök
 2   1,  6 |          mint a tetten ért bûnös, midõn a bástyáról egy ismerõs
 3   1,  7 |  megbiztatnia húsvét másodnapján, midõn a Horváth-kastélyba indult,
 4   1,  7 |       melyet akkor hagyott félbe, midõn Buttler belépett, s odatolta
 5   1,  8 |      igenis. Hát én apa vagyok, s midõn azt láttam, hogy valaki
 6   1,  8 |       egész örökkévalóság elmúlt, midõn végre ruhasuhogás hallatszott
 7   1,  10|          csézát, mint a pelyhet - midõn egyszerre csak kilépett
 8   1,  12|  csináltuk - mondá a pap Dõrynek, midõn a sötét folyosóra értek -,
 9   2,  2 |          esz­méltem föl teljesen, midõn zokogást hallok mellettem,
10   2,  3 |  hozzátartozók biztató szavaitól, midõn Fáyné elõhozta:~- De nagy
11   2,  3 |          leülepedett megvetést, s midõn Buttler arra kérte az ügyvédet,
12   2,  8 |      okosodtunk - jegyzé meg Fáy, midõn eltávozott -, hanem hallja,
13   2,  9 |       csöppet se volt meglepõdve, midõn nagy óvatosan megnyílt az
14   2,  12|          köszönetet jobbra-balra, midõn egyszerre egy kis elhajított
15   2,  13|     láttam!~- Hát az igaz-e, hogy midõn az esketõ lelkész kezeiteket
16   2,  13| értelmesen. Igaz-e, hogy a kezét, midõn a lelkész össze akará tenni,
17   2,  15|        kétségbeesett kiáltását, s midõn e hangok után rátalált a
18   2,  15|         soha el nem hagyják, csak midõn a kihallgatási terembe lép,
19   2,  16|       jogászok tettek meg annyit, midõn a hírt megtudták, hogy éjjel
20   2,  17|           kell és a két szomszéd.~Midõn valamennyien összegyûltenek
21   2,  24|        Már vissza akart fordulni, midõn észrevett egy férfit, aki