Rész, Fejezet

 1   1,  1 |    mandulafát horzsolt a lőcs. A fa tele volt halvány rózsaszínű
 2   1,  1 |          mindenütt. Egy kivágott fa meggyalult tönkje volt benne
 3   1,  4 |       Mikor itt annyi mindenféle fa van. Ezen a hosszú úton.
 4   1,  6 |     fejsze. Recsegett-ropogott a fa, kongott, zúgott, hasa­dozott.
 5   1,  6 |          vágás, no még egy, és a fa tompa zuhanással elterül
 6   1,  6 |     szerencsére van itt még elég fa, tessék kivágni a következõt.~
 7   1,  6 |          arcra.~- De harmincnégy fa - mormogta -, hogy lehet
 8   1,  6 |   harminc nap elõtt. De levágott fa mégis harmincnégy van.~-
 9   1,  6 |        kevesebb volna a kivágott fa harmincnál, azt érteném,
10   1,  6 |       Megszámláljuk a fáinkat.~A fa megint több volt azóta hárommal,
11   1,  6 |        Minek volna az ördögnek a fa?~- Hát kérem alássan, csak
12   1,  6 |         hozzám. Mert ha csak egy fa dõl el még itt tudtod nélkül,
13   1,  14|         kellõ pontot, ahol a két fa legközelebb esett egymáshoz,
14   2,  2 |       meredt szemekkel, mint egy fa.~- Rendben vagyunk - jelenté
15   2,  6 |     tehetetlenül, mint egy darab fa. A komornyik felhajtotta
16   2,  10| vegyültek az erdõzúgás közé.~Sok fa kiveszett azóta és kevés
17   2,  10|         akkor a kivágott urasági fa mindenütt. Már Buday uram
18   2,  10|       alkalmatlan volt, de hát a fa falvágása is alkalmatlan
19   2,  15|  vakmerõen -, hogy ha valamelyik fa elõbb hoz gyümölcsöt a rendesnél,