Rész, Fejezet

 1   1,  5 |           Ugyan mit, tekintetes asszonyom?~- Eredj fel, fiacskám,
 2   1,  12|  odahítt szakácsné, Szimáncsiné asszonyom bal vakszeméhez ütõdék,
 3   2,  2 |       ott állt tekintetes Fáyné asszonyom egy kis kézi seprõvel, s
 4   2,  3 |    múlik?~Horváth uram és Fáyné asszonyom most már szokás szerint
 5   2,  7 |       vitte, és most a Hadasiné asszonyom derekába van csimpeszkedve,
 6   2,  7 |    Bodri beleharapott a Lányiné asszonyom lábikrájába. (Hogy ki tudja
 7   2,  9 | csárdást is elaprózott Hadasiné asszonyom­mal, akkor meg már éppen
 8   2,  10|    szokta mondani (mert Kaporné asszonyom, dacára hogy Griby doktor
 9   2,  12|      Gergely hajdú, Szimáncsiné asszonyom; egy másik kocsiban ama
10   2,  13|         olyan szomorú, fölséges asszonyom, Johanna? - kérdé Örzsi.~-
11   2,  15|         a papokat Nagy Mátyásné asszonyom, aki egy font húst vitt
12   2,  18|  borravalót. Beláthatja, kedves asszonyom.~- Szent Isten - hebegte
13   2,  18|          Semmit se tesz, kedves asszonyom. No, ne restellje. Hiszen
14   2,  18|         Foglaljon kérem helyet, asszonyom!~De a nagyasszony pihenése
15   2,  18|        Ugye, átengedi õt nekem, asszonyom? Udvarhölgyemmé akarom õt.~-
16   2,  18|         Már nem tudom, fenséges asszonyom, hogy lesz. De az az egy
17   2,  22|       FÖLPISZKÁLT PARÁZS~Tóthné asszonyom egypár vadgesztenyegallyat
18   2,  22|    érzékeny búcsúzásnak. Tóthné asszonyom is bejött, de elõbb felöltözött
19   2,  24|          Lehetetlen, méltóságos asszonyom, a koporsó már be van forrasztva.~