Rész, Fejezet

 1   1,  4 |        hiszen az lehetetlen! Két óra elõtt ment el innét. Kitõl
 2   1,  4 |    föléje hajolt, meghallotta az óra ketyegését a halott zsebében.
 3   1,  8 |        és hallgatott. Csak a vén óra ketyegett a falon, és a
 4   1,  12|     szegény bátyádnak, ki egypár óra múlva szeretõ apósod lesz.~
 5   1,  13|          az összes kerekeket, az óra minden ezer apró ízecskéjét
 6   1,  13|       végére egy-egy követ, s az óra járt és pontosan mutatott,
 7   2,  3 |          attól is kérdezte, hány óra.~Ezt a szokást most se hagyhatta
 8   2,  3 |        elsõ szava Fáyhoz:~- Hány óra önnél, tekintetes uram?~-
 9   2,  3 |   sziszegõ hangján. - Nem minden óra mutat egyformán, s nem minden
10   2,  3 |    siessen a pörrel, mert minden óra egy év, amely õt igazi menyasszonyától
11   2,  5 |    siessen.~- Kétszer huszonnégy óra múlva tudni fogja, hol van
12   2,  6 |      dolgot.~- De hiszen már egy óra elõtt meghalt.~- Ki mondta?~-
13   2,  9 |        úgy nem történt (vagy két óra tájban éjfél után), ahogy
14   2,  11|    ablakon: Hehehe, öt hónap! Az óra is megváltoztatta a ketyegését:
15   2,  13|    elejtett megjegyzései, néhány óra múlva már ott cirkuláltak
16   2,  14|         le duellumban, most, egy óra elõtt.~Villámhirtelen ugrott
17   2,  14|           diófából. Én magam egy óra múlva utazom, hogy a szegény
18   2,  15| alabástrom-oszlopokon álló lábas óra már elütötte a tizenkettõt,