Rész, Fejezet

 1   1,  2 |           Ott lógott a falon Simonyi József óbester, a paszományos pitykés
 2   1,  9 |          prefektusával, tettes Gábor József urammal, ahol számos fülemilék
 3   1,  10| öregasszonyok, s elsápadnak: »Mária, József, segíts! Hisz ennek a szerzetnek
 4   2,  7 |            ki? Azt mondta, ha maga a József palatinus hívatná se.~-
 5   2,  7 |             húga?~- Bizonyos Vidonka József nevû asztaloshoz, aki Lengyelországban
 6   2,  9 |               ne haragudj, egyiptomi József. Nem azért mondom, nem azért;
 7   2,  10|            vetések állása.~Mikor II. József meghalt, bár nagy fölügyelet
 8   2,  10|       Mindenki attól tartott, hogy a József hagyományai meg nem haltak.
 9   2,  10|     műveletre, hogy azután is, mikor József itt hagyta már a két megpaskolt
10   2,  12|              fõtisztelendõ Jablonczy József uramat is - mind a hármat
11   2,  12|      komornyik, Bíró Nina és Tományi József, akik a nászéj hajnalán
12   2,  13|         sziszegte irigyen Szentgályi József kanonok úr, aki szeretett
13   2,  15|             helyiségeiben:~- Vidonka József!~Semmi felelet, semmi »itt
14   2,  15|              jöttek.~- Jézus, Mária, József - csodálkozik ez. - Hát
15   2,  15|           egyik huszár, a vén Bordás József. - Az ugyan ki nem nyújtja
16   2,  17|      felsõ-alsó szomszédokat, Turpis József uramat, a szûcsöt és nemzetes
17   2,  18|        jezsuiták jól megjósolták II. József alatt: »Redibimus sicuti
18   2,  25|           aki 1857-ben, midőn Ferenc József császár bevonult Miskolcra,