Rész, Fejezet

 1   1,  2 |         kanalat meg villát, melyek egyre lepotyogtak a földre. Madame
 2   1,  2 |            addig a keze se pihent, egyre töltögette a finom hegyaljai
 3   1,  5 |            és a lépcsõkön felmenet egyre a Jézus halálán gondolkozik,
 4   1,  9 | telhetetlen öregúr, dehogy vonult, egyre csak Piroska körül legyeskedett,
 5   1,  10|           ház föl van fordulva, és egyre várják, hogy nyíltan is
 6   1,  14|           elárulná.~A léptek pedig egyre közelegtek, keresztül-kasul
 7   2,  4 |     elcseréltetni, az asztalnál is egyre a pörrõl tanácskoztak, és
 8   2,  6 |           az ember.~De Márton csak egyre nézte nagy gyanakodással
 9   2,  8 |      várakozásaik vagy aggodalmaik egyre jobban fogytak. Hanem iszen
10   2,  9 |            öltözködéshez, miközben egyre pörölt, egyre korholta:~-
11   2,  9 |             miközben egyre pörölt, egyre korholta:~- Már megint micsoda
12   2,  11|          János koponyáján. Verték, egyre verték be a gondolatot:
13   2,  14|       annyi volt észrevehetõ, hogy egyre nagyobbodó nyüzsgés-rezsgés
14   2,  14|            karjaim közt tartottam, egyre gyöngébb és gyöngébb lett,
15   2,  15|          Hát még élnek?~A huszárok egyre csak nevetgéltek, Istók
16   2,  19|           menni. Az egri szentszék egyre halogatta egy és más ürügy
17   2,  19|   bornóciakra.~De csak tovább, még egyre tovább. Egyik tájék sem