Rész, Fejezet

 1   1,  2 |          Hát most már csak menjünk egyenesen az ebédlõbe.~Az ebédlõben
 2   1,  3 |          tudod, mert a purgatórium egyenesen az olyan magamforma kvalitásnak
 3   1,  6 |   színaranyból öntött - mert talán egyenesen valami királyfinak neveli
 4   1,  7 |        Szeretem õt - mondá az ifjú egyenesen, mély bensõséggel.~- Úgy?
 5   1,  12|           te például énfelõlem, de egyenesen beszélj, mert ez való a
 6   2,  1 |       gondolkozik, aztán megindult egyenesen a Tóth uram kocsmája felé.
 7   2,  11|        foltot képezve az abroszon, egyenesen feléje vette folyását. De
 8   2,  11| indulatosan, hangja rekedt volt, s egyenesen Buday uramra irányítá dermedt
 9   2,  11|            megmozdította dárdáját, egyenesen az õ testének irányozva.~
10   2,  11|          esetrõl. Mulassatok csak.~Egyenesen a szobájába ment. Két szolga
11   2,  13|     reszketett Szimáncsiné. Mintha egyenesen õt nézné az okos, fekete
12   2,  14|     rokonféle - vélte Zsiga -, aki egyenesen ide száll. Mert gazdatiszt-fajta
13   2,  14|            süvítene a levegõben, s egyenesen Buttlert ütné homlokon.~
14   2,  18|      asszony észrevette zavarát, s egyenesen Bernáthnéhoz fordult:~-
15   2,  20|        aztán ne is fogass ki, menj egyenesen Pozsonyba, és kövess el
16   2,  20|  elvesztette Buttler a türelmét és egyenesen a szeme közé vágta, hogy
17   2,  21|       téglával rakott ámbituson, s egyenesen benyitott az extrába.~Önkéntelenül