Rész, Fejezet

 1   1,  4 | magukban: ha mi olyan parvenük vagyunk, hogy nincsenek se lordjaink,
 2   1,  4 |        az öregurak. No, szépen vagyunk. Buttler diadalmas, gúnyos
 3   1,  6 |       néznek ki, szóval mi nem vagyunk zsiványok. Mi a szomszéd
 4   1,  6 | mondaná gúnyosan: »Ah, hát így vagyunk, kisasszony, a feladatot
 5   1,  7 |       et altera pars, hát hogy vagyunk a leánnyal? Igenis.~S egyszerre
 6   1,  9 |    mind a ketten nagy szamarak vagyunk.~- Nono és miért?~- Hogy
 7   1,  10|      uram -, körülbelül itthon vagyunk. Én most itt valahol leszállok.
 8   1,  10|       is hihetné, hogy foglyok vagyunk.~Bernáth felelni akart valamit,
 9   1,  11|       nálunk: mindössze ketten vagyunk a leányommal.« Különösnek
10   1,  11| szeretlek, szeretlek. Most itt vagyunk, de sokat nem írhatok, szívem
11   1,  14|   férne, ifjú uram, mert régen vagyunk szegények. Az ember szeretné
12   2,  2 |         mint egy fa.~- Rendben vagyunk - jelenté ki az alispán
13   2,  3 |     Nem tudom, édes fiam, hogy vagyunk. Most már te adtál föl nekem
14   2,  7 |        Éppen a szélső házaknál vagyunk már.~Sötét volt. Az égen
15   2,  7 |       ezt a Katuskát.~- Szépen vagyunk - dünnyögte Fáy egy keserû
16   2,  8 |  istennek, hogy már ennyire is vagyunk.~- Ami engem illet, én már