Rész, Fejezet

 1   1,  2 |      megölelték egymást, apád pedig hozzám hajolt, és fülembe súgta: »
 2   1,  6 |           kis szikrácskám, édeském. Hozzám jöttél, ugye, hozzám? No
 3   1,  6 |       édeském. Hozzám jöttél, ugye, hozzám? No hát, jó dolgod lesz,
 4   1,  6 |         megcsípsz, kötözd meg, hozd hozzám. Mert ha csak egy fa dõl
 5   1,  8 |          gyere csak, gyere… Így ni, hozzám!~Megállt az apja háta mögött,
 6   1,  9 |         tied, akkor az enyém is. És hozzám akart jönni szegényke?~-
 7   1,  10|      megjegyezvén:~- Hanem ha talán hozzám fölülne… Mert abban aztán
 8   1,  12|            részérõl igen köszönöm a hozzám való bizodalmas jóakaratot,
 9   1,  12|             hogy ilyen szigorú vagy hozzám, Uram? Hiszen szeretlek,
10   2,  1 |            Hogy be akarod gombolni? Hozzám ne nyúlj a zsíros kezeiddel,
11   2,  2 | felelõsséggel.~- Igen, vagy kétszer hozzám fordult összekulcsolt kezekkel,
12   2,  2 |              kisasszony; ne szóljon hozzám, nem ösmerem önt, nem akarom
13   2,  8 | meglehetõsen különös eset. Beszállt hozzám vagy tíz napja egy igen
14   2,  8 |        öregúr szívének dobogását.~- Hozzám jött, éppen a söntésben
15   2,  19|       kivenni. Hát jogom van nekem, hozzám láncolni õt, hozzám, akinek
16   2,  19|          nekem, hozzám láncolni õt, hozzám, akinek már vajmi kevés