Rész, Fejezet

 1   1,  1 |         finom, vézna testalkatú, szelíd, vékony arcú ifjú, ezalatt
 2   1,  3 |          vagy õ van kordában, ha szelíd. Azok az illatos szellemû
 3   1,  4 |    beszélni akarok veled.~Hangja szelíd volt már és végtelenül szomorú.~
 4   1,  6 |         ártatlanság glóriájával! Szelíd, kék szemei, gyönyörű lenhaja
 5   1,  9 |         csodában hitt már - az a szelíd asszonyi alak elevenedett
 6   1,  11|          közelgett, mint istenek szelíd szolgája, a hangja is alázatos,
 7   1,  12|   kabátja gombját, és már megint szelíd lett, meg­olvadt hangon
 8   2,  2 | emberekbe, mert nem irigy, jó és szelíd. Az erdõk is a szerelemrõl
 9   2,  2 |      felhõs homlokát, szívettépõ szelíd tekintetét, nagy tenyereibe
10   2,  5 |          akarhatom, hogy annak a szelíd báránykának, aki úgyis eleget
11   2,  11|    TIZENEGYEDIK FEJEZET~KÉT SZÉP SZELÍD ASSZONY A FALON~Kriptai
12   2,  11|       háttérben pedig látott egy szelíd, jóságos nõi arcot, melyet
13   2,  22|           Buttler elérzékenyült, szelíd lett. Tekintete lágyan simogatta
14   2,  22|         egymás mellett, mint két szelíd galamb. Várta, hogy talán
15   2,  24|      lovat - parancsolta szokott szelíd hangján, de a rögtön szót