Rész, Fejezet

 1   1,  3 |     ilyenkor mindig, kátyúba esett, s Dõry István valamit morogva,
 2   1,  4 |    az egész fiatalság »kútba esett«, úgyhogy még az Izsépy-kisasszonyoknak
 3   1,  5 | meghalt már azóta, de ha így esett a dolog, hogy pör ne legyen
 4   1,  9 |    Most másodszor már nem is esett nehezére (mindent megszokik
 5   1,  9 |     fiú azonban majd hanyatt esett a nagy álmélkodástól.~-
 6   1,  12|         lihegte, és karjaiba esett.~- Csak még egy percig ne
 7   1,  14|    ahol a két fa legközelebb esett egymáshoz, megkapta annak
 8   2,  9 |   béremet, ami arra az idõre esett, négy huszast.~- Megvan-e
 9   2,  13|   összerázkódott, és ájultan esett össze.~A kanonokok rémülten
10   2,  14|    Egy megrendítõ kiáltással esett össze a vánkosokra.~- Meghalt?
11   2,  17|     lesújtó volt, de Fáy nem esett kétségbe, s Buttlert is
12   2,  17|  halántékában, ahová a gyûrû esett; kezét a menyasszony kezébõl
13   2,  18| reuma volt benne, hát jól is esett), akképpen felelgetett legkegyesebb