Rész, Fejezet

 1   1,  1 |        Kutykuruty! - kiáltott föl élénken. - Nem tudod a neveiket?~-
 2   1,  1 | természetesen - parancsolja az Úr élénken -, sõt én magam is eleibe
 3   1,  3 |  Szeretnéd tudni?~- Igen.~A leány élénken pillantott föl rá.~- Miért?~-
 4   1,  4 |     mondod?~- Top! - kiáltott föl élénken, s odanyújtotta a kezét
 5   1,  6 |         vocem, hatvan nap - mondá élénken az öregúr. - Jó, hogy említi.
 6   1,  8 |         bátyám - kérdé János gróf élénken -, hogy nem idegenkednék
 7   1,  10|        úrfit.~- Hopp - mondá most élénken Tóth uram -, körülbelül
 8   2,  6 |    kezében hozva a leveleket.~Fáy élénken ugrott fel:~- Talált valamit?~-
 9   2,  8 |   legalább távolról láthatná.~Fáy élénken ugrott föl, az asztalra
10   2,  15|          késõbb az is, hogy Istók élénken lelkendezve mond el nekik
11   2,  22|         tudja meg maga is - szólt élénken, lázasan, ábrándosan -,
12   2,  22|       konstatálása után, hogy sõt élénken beszélget valami úrral,
13   2,  22|         csak mentek, mentek, nagy élénken beszélgetve. Ah, istenem,