Rész, Fejezet

 1   1,  4 |           uram, mert aki már egyszer nagyot csinál, röstell kicsibe
 2   1,  10|           érünk, s iszunk estére egy nagyot az öreg báróval. Már látszik
 3   1,  13|        megindult az inas után.~Zsiga nagyot bámult utána. Már kezdõdik?
 4   2,  1 |              mert a vén inas szörnyû nagyot hallott az ágyúszóhoz szokott
 5   2,  2 |          neki. Aztán nevettek is egy nagyot a tulipán­hagymák esetén,
 6   2,  2 |      Csakhogy megvigasztalja, valami nagyot akart mondani, olyasféle
 7   2,  6 |         mibõl lesz a hegy. Fejlõdik, nagyot fejlõdik. Ez már nem tréfa
 8   2,  9 |     diadalmas megelégedés sugárzott. Nagyot fújt, mint aki valami nagy
 9   2,  14| világosságban legyen a szemük.~Zsiga nagyot ásított, és figyelni kezdett
10   2,  15|             kátyúknál, ahol a szekér nagyot zökken, minduntalan körül
11   2,  17|           engem bánt meg.~Erre aztán nagyot nyelt Tóth uram, megadta
12   2,  24|             határozott valamit, mert nagyot csapott az ablakrámára,