Rész, Fejezet

 2510   2,  12|            szerencsés a meseíró, aki olyan eget fest a meséjéhez, amilyent
 2511   1,  6 |            hirtelen elkapta, mintha parázs égette volna meg.~Most aztán bezzeg
 2512   2,  15|               rejteni, hogy a kanonokoknak égfelé meredt minden haja szála.~
 2513   1,  7 |                mellett, de kivált azzal az eggyel, mely a keblében fonnyadozott,
 2514   2,  2 |                    gyertyák az íróasztalon égtek. De hisz az én szobám­ban
 2515   2,  8 |                   ruháról. Nem látja, hogy égünk a türelmetlenségtõl?~- Pedig
 2516   1,  12|               hangon hozzátette: - és hogy egyáltalában nem értem önt, az ön tréfáját.~-
 2517   2,  24|                   elég lesz a koporsót, ha egyáltalán szükséges, délelõtt becinkezni,
 2518   2,  7 |                   mint olyan perszóna, aki egyaránt forogván az urak és a cselédek
 2519   1,  11|                   nyakig érõ ruhát viselt; egyazon apró virágos kelmébõl ruha
 2520   1,  12|               dolog, mely miatt házasságra egybe nem adhatnátok?~- Te tudod,
 2521   2,  4 |               attól sokat várnak. A diétán egybegyûlt rendek és karok közt sok
 2522   2,  3 |                  különbözõ nembeli személy egybehangzó akarata hozza létre. Igaz,
 2523   1,  12|                 Csak? Már megijedtem, hogy egybekeltél valakivel. És szinte haragudni
 2524   2,  5 |                  van, jól van, de azért ne egye meg mindjárt az embert.
 2525   2,  16|                  és a kanonokoknak se fõtt egyébben a fejük, mint hogy patronusokat
 2526   1,  6 |                  való ez, aki kávét iszik! Egyebe se volt a szegény zsellérembernek,
 2527   2,  9 |              istennek, otthon van Bozoson. Egyebekben sem állunk rosszul. Fischer
 2528   2,  2 |                    az emeletre emelni. Nem egyébért, mint hogy ez a két új tanú
 2529   1,  12|                 kívüle, avagy nem tettél-e egyébnek fogadást, hogy õtet házastársul
 2530   1,  13|                   teszi az ablaka mögé, de egyebüvé.~A pap így-úgy nem hagyta
 2531   2,  23|                   nagy alapítványait. Hadd egyenek a papok mérget!~Általában
 2532   2,  16|                közös erõvel leütnék, hanem egyenként kitérnek elõle. Sõt apránkint
 2533   2,  14|                  rögtön megcsinálta a napi egyenleget.~Ma például annyira felszökött
 2534   1,  4 |                  különbség…~- Szóval nincs egyenlõség a túlvilágon sem, ott is
 2535   2,  2 |   fehérszemélyekkel, kiknek szívét a cifra egyenruha jobban húzta, miért is közelebb
 2536   2,  20|          káptalanokban, vagy kölcsönképpen egyeseknél, bevonta mind, fölváltá
 2537   2,  13|                téged Buttler János gróffal egyesített, azt felelte volna-e Buttler
 2538   2,  22|                 Tóth uram beavatkozásának. Egyet-kettõt káromkodott odakünn, erre
 2539   1,  4 |                   fejét Koppantó Mihállyal egyetemben, hogy éppen ez alatt a körtefa
 2540   1,  6 |               nyírfa kell neki, vagy pedig egyetlenegy nagy diófa. Amibõl a koporsót
 2541   2,  2 |                úgynevezett kancelláriában, egyetlenegyszer jött be az inas, vacsorát
 2542   1,  7 |                  Ha pedig az apám bele nem egyezne, akkor is a tied leszek,
 2543   2,  18|                    Párkák guzsalyán mindig egyfajta kender volna… és senki se
 2544   2,  12|              sörényû, sárga lovakon. Olyan egyformák voltak, mintha egy kanca
 2545   1,  1 |    abrakostarisznyának neveznek, s ahonnan egyhangú ropogtatás zaja hallatszott
 2546   2,  23|                    protestáns iskolákra és egyházakra. Máramarosszigetre és a
 2547   1,  5 |               elmentek ma Rómába, ahogy az egyházfi, Tormási Jóska mondta, de
 2548   2,  11|             ellovagolt. Két napig lovagolt egyhuzamban, csak enni, inni, lovat
 2549   1,  5 |               közül.~Az öreg Horváth uram, egyike a leggazdagabb embereknek
 2550   2,  5 |               hunyorítással a belsõ szobák egyikébe.~- Tudja-e miért hívattam,
 2551   1,  10|                  talán csalafintaságból az egyiken a falut megkerülve vághassanak
 2552   2,  10|             hadonászó kezével aztán hol az egyikre ütött, hol a másikra.~A
 2553   2,  9 |                 gróf.~- Nono, ne haragudj, egyiptomi József. Nem azért mondom,
 2554   1,  12|                    a pipáját tele tüdõvel, egykedvûen, mint egy török, nagy füstmacskákat
 2555   1,  12|              magára akarván erõszakolni az egykedvûséget, elkezdett pipát tömni.~
 2556   2,  10|                  ugyanis akként ábrázolják egykorú gúnyképek, hogy két tarisznya
 2557   2,  24|            kitûnnék, hogy valamelyik olyan egyletnek jutna, ahol annak hasznát
 2558   1,  5 |               költségeihez, Horváth Miklós egymaga annyi ökröt küldött föl
 2559   1,  9 |                    nézésében, ha a kezüket egymáséban tartják, ha a kis kartonszoknya
 2560   2,  2 |                 hagyta magát kizavarni az »egymásutánból«.~- Nevezett gyámfiamat,
 2561   2,  11|                  ha meg akarod csókolni az egynapos Buttler-kisasszonyt. Éppen
 2562   1,  2 |                   láthatta volna Napóleont egynéhányszor, ha lett volna hátul szeme.
 2563   1,  13|               kedveztek, például, hogy az »egynyelvû nemzet törékeny«. Ilyet
 2564   1,  10|              színre, marokra, járásra négy egyöntetû paripán, amelyeken rögtön
 2565   2,  3 |               elõtte kiterített papirosra, egypárszor közbe is szólt: »nagyon
 2566   1,  6 |              pajtásommal, de így kettõ jut egyre-egyre. Ugye, kenyeres?~Ezt a Jánostól
 2567   2,  2 |                verõdtek össze a ház elõtt, egyrészt, hogy eleven vicispánt látni,
 2568   2,  22|                   csakhogy nem hallatszik.~Egyszer-egyszer megálltak. No, most mindjárt
 2569   1,  10|               ajándékot visszaadni«, amire egyszeriben úgy elrántott az ágya mellõl
 2570   1,  3 |         Kétségkívül sok jó is volt bennük, egyszerûek, igénytelenek voltak.~És
 2571   2,  9 |                  alatt ítéletet várhatunk. Egyszóval ne félj, amíg engem látsz!~
 2572   2,  15|                   ki kezébõl a kardpengét.~Egytõl egyik szepegtek, még az
 2573   1,  2 |                    s amit beszéltek, az is együgyûség volt. S e közt is nagy hallgatási
 2574   1,  4 |                  tudós mosolya, aki valami együgyûségre bukkant.~- Hja, ha az úgy
 2575   2,  8 |                hogy ne tartson ostobának. »Ehe - mondom -, az úr más ruhát
 2576   1,  4 |        mindenségben? Mit ér neked az, hogy ehelyett azt mondják a hátad mögött
 2577   2,  7 |               megint azt jelenti, hogy sok éhenkórász testvérei vannak, akik mindenét
 2578   1,  10|           szépecskén, de mi haszna, ha nem ehetnek belõle, mert már harmad­
 2579   1,  7 |                   lacedaemoniaiaktól, mert éheztek, s küldöttjeik megjelenvén
 2580   1,  7 |            mondással: »Semmink se termett, éhezünk, segítsenek rajtunk.« Megvetõleg
 2581   2,  6 |                      kiáltá diadalmasan. - Ehol a lencse nagyságú kiégés!
 2582   2,  13|                    begördült a városba. Az éhség leleményes. A Miskolcon
 2583   1,  12|            közelebb van, ezzel oltja el az éhségét. Intelligis-ne amice?~A
 2584   2,  13|             szakácsokat.~A mulatság a késõ éjbe benyúlt, csak maga az érsek
 2585   2,  15|                léptél? (Mert a meleg nyári éjben mezítláb volt a lámpavivõ.)~
 2586   2,  2 |                    ajtó, és Fáy uram, mint éjféli vendég, besétált Bernáth
 2587   2,  15|              történt semmi baj útközben jó éjfélig, hanem akkor egyszerre rémülten
 2588   1,  4 |           megdömöckölik az élõket, de pont éjfélkor az elsõ kakasszóra eltûnnek.
 2589   1,  9 |                jövendõ férjét kiismerje.~- Ejha - motyogta az öreg Bernáth -,
 2590   1,  7 |                 megfejteni? Se nappala, se éjjele emiatt, már két éve nem
 2591   1,  6 |              megázott macskát, s zord téli éjjeleken nyitva hagyogatta a mûhely
 2592   1,  10|                    a háznál látnia kellett éjjelenként ilyen jeleneteket. Kombinálj
 2593   2,  8 |                  fölismerjék, ott epekedik éjjelente az elérhetetlen bálvány
 2594   2,  20|               kaparni a föld alól.~A sötét éjszakában csak egy helyütt csillámlott
 2595   1,  14|           esztendeig juhászkutya egy ilyen éjszakáért.~Bántó, utálatos röhej kísérte
 2596   2,  16|                alvilági katlanban, mert az éjszakája már az ördögé. És bár tudjuk
 2597   2,  2 |                    ide betegágyamból éjnek éjszakáján, hanem igazságot kérni a
 2598   2,  14|              legyenek éjjel is. Néha egész éjszakán át elbeszélgettek a sötétben,
 2599   1,  12|                    készül, ez gondolkozóba ejté s fölkavarta szívében újra
 2600   2,  15|                   huszár meg éppen ijedten ejtette ki kezébõl a kardpengét.~
 2601   2,  16|                 otthon, se társaságban nem ejtettek el többé véleményt a pörrõl.
 2602   2,  2 |                    elbódultam a két­ség­be­ejtõ gondolatoktól, s fáradtan
 2603   2,  2 |                    a tekintetes KK. és RR.-ek közül -, mert attól félt,
 2604   2,  10|                  egy úrias csizmasarok. Az eke szarvát fogó rutén paraszt
 2605   2,  10|                   az már valakit? A bozosi ekék alatt ki-kicsillan valami
 2606   1,  9 |                  gyámjának, Patakra, ki is ékes episztolákban válaszolt
 2607   1,  1 |                diák - szakállal, bajusszal ékeskedő mindenik - nagyon savanyú
 2608   2,  15|                hallgatták ki elsõnek. Nagy ékesszólással adta elõ a Buttler idilljét
 2609   2,  2 |               oldalához akarná paskolni, s ekképp vigasztalta:~- No, ne légy
 2610   2,  12|                  installációnál fejtett ki ekkora fényt egy-egy nagyúr.~Még
 2611   2,  23|                    a magyar ruhájához való ékszer a díszkarddal együtt, mely
 2612   2,  23|                    alkalmatlan volt a nagy ékszer-tok, hát szántszándékkal lerúgta
 2613   1,  1 |         bejelentették, hogy a község borai eladattak. Ott jártak a besztercebányai
 2614   2,  3 |              teljes szívembõl, és ha talán eladó volna valamikor…~- Tudja
 2615   1,  4 |                  elásva bádog­ládikában az eladott bor ára, a kétezer forint,
 2616   2,  9 |                    hangon. - Én már vagyok eladva.~Fáy uram erre se mutatott
 2617   1,  8 |                 nem tûri meg az érdeklõdés elágazását.~E pillanatban nyílt meg
 2618   1,  12|                     gyorsan, mert mindjárt elájul a szegény leány.~Pedig most
 2619   2,  13|                  közönség közé. Dõry Mária elájulása, (Gubó legyek, ha nem volt
 2620   1,  12|                 Pedig most már túl volt az elájuláson; megeredtek a könnyei: megkönnyebbült.
 2621   2,  3 |             történhetik?«~Piroska, szegény elájult, mikor a levelet elolvasta,
 2622   2,  13|              próbált lehajolni, fölfogá az elalélt testet s fülét lehajtá szívéhez,
 2623   2,  7 |             leoldózott a fejérõl, s messze eláll, mint egy szarv, de így
 2624   2,  7 |             koszorú is forog a fején, s az elálló vége megkarmolja, megcsiklandozza
 2625   1,  6 |                 meséket mondanak neki, míg elalszik.~- No most már megmondta
 2626   1,  7 |               Szerencse az országra.~Ha az elaltatási politika idejében a protestáns
 2627   2,  2 |           elõrelátható a dolgok simán való elalvásának kizártsága.~Mielõtt Buttler
 2628   1,  5 |                    nyerít rá.) János pedig elandalogva járja végig a kertet, az
 2629   1,  14|                 felek az egész lakosztályt elárasztják, minélfogva áttette a kancelláriáját
 2630   1,  14|                   lombok mozgása, suhogása elárulná.~A léptek pedig egyre közelegtek,
 2631   1,  13|                    bajusztalan ajkak sokat elárulnak), Bernáth heves vére meg
 2632   2,  8 |              kellene keresni. Hátha elõtte elárult valamit a terveibõl?~Krok
 2633   2,  5 |                   összeesküvõk terveit, és elárulta Bécsben. Ahol aztán titkosrendõrnek
 2634   2,  16|              másfél esztendeig. Ezalatt az elárvult Piroska Bornócon lakott
 2635   1,  6 |                tõlük kapott, nagy titokban elásta egy helyen a kertbe, azt
 2636   1,  14|                 Egy szót se, mert mindjárt elbánunk az úrral.~Az egyik pandúr,
 2637   2,  17|               mégis vagyon. Sokszor órákig elbarangol egyedül a kertben, ütögeti
 2638   2,  9 |             tartsam tanúbizonyságnak. Majd elbeszélem otthon részletesen. Ígértem
 2639   2,  2 |           események Ádámon, Éván kezdte az elbeszélést, hogy érkeztek meg, hogy
 2640   2,  22|                  úr és mégsem kevély! Hogy elbeszélget az emberrel!~Hanem az idõ
 2641   2,  14|                     Néha egész éjszakán át elbeszélgettek a sötétben, mert Fáyné nem
 2642   1,  10|                    kocsis hátrafordult, és elbeszéli, hogy mikor õ a Benczúr-ezredben
 2643   1,  7 |                jelentéktelen eseményekrõl, elbeszélik az álmaikat, újságot is
 2644   1,  6 |                 melyeket a kocsijavíttatók elbeszéltek nevezetes gyilkosságokról,
 2645   2,  2 |             fordulva Zsiga gubbaszko­dott, elbeszélve útközben Szirmaynak terjedelmesen
 2646   2,  24|                    elestek, jelezte is sok elbiggyesztett piros szájacska; megérkezett
 2647   2,  17|                   hihetetlen, hogy mennyit elbír belõle az ember. Vannak
 2648   1,  3 |                   hogy ne legyen egy felsõ elbírálás és egy másik világ ezek
 2649   1,  4 |                   halkan.~A tisztelendõ úr elbizakodottan mosolygott.~- Én tettem
 2650   1,  3 |                  az effélét. Én nem vagyok elbizakodva, tudom, hogy a paradicsomba
 2651   2,  9 |                   váltatok el?~- Nem akart elbocsájtani azzal az indokolással, hogy
 2652   2,  9 |                   közt ezt az egy jó tanút elbocsátani Lengyelországba vagy esetleg
 2653   1,  7 |                mentén, s aztán a nyílásnál elbocsátotta elõre elkészített hajóját.
 2654   2,  13|                  bánatos, köszönõ és mégis elbódító pillantást vetett a fõtisztelendõ
 2655   2,  2 |                  nagyobb, mélyebb. Egészen elbódultam a két­ség­be­ejtõ gondolatoktól,
 2656   1,  4 |                   csukva, szép hosszú haja elbontva, s minthogy a feje a vánkos
 2657   2,  24|                   magán uralkodni, szemeit elborította a vér, lábaival rátaposott
 2658   1,  6 |               szamárságok!~A két diák most elbúcsúzott a kisasszonytól, aki szinte
 2659   1,  13|                     hogy minden órásmester elbújhatott elõle. Aztán tele volt ötletekkel,
 2660   2,  1 |                 hátamat kenik, az úr addig elbújik a söntésbe, aztán kimegy,
 2661   1,  10|                    hogy nemesember. Nagyon elbúsula ezen, és instanciát írt
 2662   2,  11|             fagyasztott meg mosolyt, röpke élcet, csak a szomszéd termekből
 2663   2,  4 |               kényeztetõje, mert Pestre is elcipeli õket. De hogy »aszongya«,
 2664   2,  9 |                    fogják, az is meglehet, elcsalogatni próbálják.~Obligatus servus~
 2665   1,  6 |                    verébfû, olyan messzire elcsalta növendékétõl, hogy mikor
 2666   2,  5 |                   megelégedve a kezdettel, elcsapta. Még vagy hat ilyen levélkezdetet
 2667   1,  13|                 mindig a nyeregben ült, és elcsászkált ördögbe, pokolba Lehelékkel,
 2668   2,  17|                  vidék következnék, s íme, elcsavarodnak zord sziklák közé, vagy
 2669   2,  14|                 melyet leánya miatta érez, elcsempészhess egy részt a viszontlátás
 2670   2,  4 |                  még kevésbé bírta a témát elcseréltetni, az asztalnál is egyre a
 2671   1,  9 |                   pirulásán, halványulásán éldegéltek; most jön a másik stádium,
 2672   2,  8 |               szabó komámtól vette. A koma eldicsekedett vele másnap.~Fáy a mély
 2673   2,  5 |              gyõzvén útközben a folyosókon eldicsérni az ott ácsorgó cselédek
 2674   2,  15|                    fel az egyik lámpavivõ, eldobja lámpáját, hogy az ezer darabra
 2675   1,  7 |              diákra nézve; hogy hát minden eldõl húsvét másnapján. Lehetséges-e,
 2676   2,  10|                  amit félébren, félálomban eldudorász a kicsikének:~Aludj, csöppkém,
 2677   1,  13|                összebogozni, hogy a lyukat eldugaszolja. A felsõ öblös nyíláson
 2678   1,  3 |                   lennie, míg a zsebkendõt eldugják.~- No hát, kis mókus, jól
 2679   1,  2 |                   főhadiszállása. Napóleon elébünk lépkedett, megölelte a császárunkat,
 2680   1,  2 |                 virsli,~Rántás, mártás, jó eledel.~…Véber Kádi, Matilda!~Jáger
 2681   2,  25|                  Maconka a rutének kedvenc eledele, torma tejföllel keverve.~  [
 2682   2,  3 |              tekintve gyámfiára.~Az szinte éledni látszott, mint fonnyadt
 2683   2,  5 |      burnótszelencéjébõl.~Fáy szemlátomást éledt, hogy az éles eszû rendõr
 2684   2,  6 |              eredetiben is kevés volt) kis elefántcsont lap volt betéve a Buttler
 2685   2,  6 |                örökölt is. Ott festette le elefántcsontra, miniatûrben, képzelje csak,
 2686   1,  5 |                     vallja be. Érzem, hogy elégedetlenséget vontam magamra valamiben.
 2687   2,  14|               mondta a szenvedélyes gyûjtõ elégedettségével. - Dehogy, ez már a negyedik.
 2688   1,  3 |                     és ezzel egyelõre vagy elégedj meg, és ne vallass, vagy
 2689   1,  9 |                   nem tudtak semmit. János eléggé restellte, de félt a kellemetlen
 2690   2,  9 |             gazdagság, te csacsi. Csak nem elégít ki alaposan. A szerelmes
 2691   2,  21|              atyafiság, a grófi címer mind elégtelen. Hanem ha a komával ki lehetne
 2692   2,  3 |                  apróra elbeszélt mindent, eleitõl végéig. Közben értesülvén
 2693   1,  4 |           kiegészítése már a következõ sor elejére ment át, de minthogy a papírnak
 2694   2,  24|                   Oda is értek a fáklyások elejével, s megtekintvén az épületet,
 2695   2,  18|                  ki õt prímá­sának akarta, elejté, és a rudnai és divékfalvi
 2696   2,  13|                otthon a szakácsnéjuk elõtt elejtett megjegyzései, néhány óra
 2697   1,  2 |              Madame Malipau tiszte volt az elejtetteket fölemelgetni. Ezért aztán,
 2698   2,  23|           szeretném pontosan tudni, meddig élek. Olyan pontosan tudnám kiszámítani,
 2699   2,  4 |             vállalja?~Pereviczky vállalta. Élelmes, ügyes ember volt, akinek
 2700   1,  5 |                   õ esze nem volt híján az élelmességnek, s mikor látta, hogy az
 2701   2,  20|            papságot rossz szemmel méregetõ elemek közt folyt. Igen szomorú,
 2702   2,  1 |                  odasompolyog az ablakhoz, elemeli onnan, fölosztják, fölmetélik
 2703   2,  13|                   nyers, igazmondó katona, elementáris erõvel, kivált, ahol Buttleren
 2704   2,  4 |                báró Dõry révén veszett el. Elemésztették azt valahol. Szegény fiatal
 2705   2,  25|       díszmagyarban lovagolván a bandérium élén, szélütéstől érve holtan
 2706   1,  2 |               fõszolgabíró.~- Hát szívesen elénekeljük, ha parancsolja.~- Nem kell
 2707   2,  22|                Egyszer a Piroska keze járt élénkebben máskor a Buttleré. Talán
 2708   2,  2 |              kiáltott föl Fáy a fölfedezõk élénkségével. - Kutya teremtette, föl
 2709   1,  4 |                  lába alatt, aztán végképp elenyésztek a léptei.~Ott bent pedig
 2710   1,  1 |                  azt a levegõben, hirtelen elereszté az egyik madzagot.~Süvített
 2711   1,  12|                 jött erre, s mikor a kezét eleresztette Dõry, mellbe ütötte az öklével
 2712   2,  2 |                    Nem.~- Nos aztán?~- Hát eleresztettem a torkát, s mikor elment,
 2713   2,  7 |                vonója megcsuklik, mindenki elereszti a párját.~Griby uram haragosan
 2714   1,  3 |                   vinni madame Malipau-t - eleresztve egymást, illegetik, billegetik
 2715   2,  8 |                  ott epekedik éjjelente az elérhetetlen bálvány ablaka alatt, kovácsolva
 2716   2,  7 |               topogva kergeti, üldözi, hol eléri, már elfogja, hopp, megint
 2717   2,  22|        megláthassak, de csak annyit bírtam elérni, hogy hallottam felõle,
 2718   1,  1 |                   nagy grandezzával messze elérõ szép tollazatának rettentõ
 2719   1,  10|               generáción legalább, míg egy elért hivatali rang, szerencsés
 2720   2,  2 |             kezdett keleten, mire Petrahót elérték, a sötét firmamentum meghasadt.
 2721   1,  4 |                  lelkû, amitõl ez teljesen elérzékenyedett, és a kezeit szorongatva
 2722   1,  6 |                    flegmával.~- Hamar hát, élesítse ki kegyelmed ezt a kis fejszét.~-
 2723   1,  9 |          almáriomtól almáriomhoz, onnan az éléstárba, mindenütt volt valami különösség
 2724   2,  13|                amott.~- Nekünk nincs olyan éléstárunk - mondá csüggedten Mária -,
 2725   2,  24|                    Hiszen egy szenzációtól elestek, jelezte is sok elbiggyesztett
 2726   2,  20|                    egy szót se felelt. Fáy élesztgette.~- Hiszen tudom én, hogy
 2727   2,  10|                   rákok voltak, a másikban élesztő, és sehogy se függtek össze
 2728   1,  14|              maguknak is van pajtásuk, aki életbe-halálba segítene magukon és maguk
 2729   2,  20|                Buttler vére. Tehát még van életcél. Föl most még egy utolsó
 2730   1,  11|              életem van.~- Hogyan, szomorú élete ebben a víg faluban?~- Majd
 2731   2,  4 |                 most azon gondolkozz egész életedben, hogy te mit adtál azért
 2732   1,  9 |                  mennyi kotyvalékot fõztem életemben és mégis szeretsz.~- De
 2733   2,  17|                keletkezett.~- Tóth uram az életemet adta most vissza - hálálkodott
 2734   1,  12|                 szeretem a menyasszonyomat életemnél - majd emeltebb hangon hozzátette: -
 2735   1,  3 |                   hogy lemondasz a leányom életérõl.~- Dehogy. De te azt szeretnéd,
 2736   2,  17|                  közügyekbe merüljön, hogy életét elirányítsa a meddõ, sorvasztó
 2737   2,  20|               világ világ lesz.~Buttler új életkedvvel sietett Pozsonyba, s ott
 2738   2,  25|                     13] Buttler János gróf életnagyságú olajképe megvan a nógrádi
 2739   1,  3 |                   hogy a távol nyugaton az életörömök legmagasabb raffinement-ja
 2740   2,  10|             édessége, szolgálója, barátja, élettársa, tanácsadója. Hát persze,
 2741   1,  3 |                   Azontúl már csak hasznos élettársak, akik megosztják urukkal
 2742   1,  4 |                hogy most az egész csak egy élettelen fadarab.~- Elment - mondta
 2743   2,  4 |                   röszkei kastély lakóinak életterveit, magukviseletét. A kapu
 2744   1,  4 |                    doktorokat, hogy hosszú életûek legyetek a földön.~Egy kis
 2745   1,  14|                   szerettek már valakit az életükben, tudom, hogy jók, és ha
 2746   2,  6 |                    ugye, hogy búskomorság, életuntság…~- Eh, patvarba! Nem kell
 2747   1,  6 |                   még pirosabb, még üdébb, elevenebb, erõsebb. Egy nap csak úgy
 2748   1,  9 |                  az a szelíd asszonyi alak elevenedett meg, akinek a képe a bozosi
 2749   2,  11|                  míg csak meg nem látszott elevenedni. Fehér selyemruhája csipkéi
 2750   1,  3 |                  áll meg a küszöbön. Csupa elevenség, csupa kedély. Fenyegetõleg
 2751   1,  4 |          meglehetõsen mulattatott a doktor elevensége.~- Nem én, míg egy olyan
 2752   2,  13|                   Ugyancsak nagy pezsgést, elevenséget hozott be egyébként is e
 2753   2,  6 |                  Dr. Griby unghi önkénnyel élezte, tompította és csereberélte
 2754   2,  5 |                    A gyümöltsfák egy része elfagyott, a Zsiga fiunk hátaslova,
 2755   2,  17|               Buttler János pedig csak egy elfajzott cinikus, aki becsületes
 2756   2,  17|            facsarta úgy meg a szívét, hogy elfakadt sírva - pedig azóta se sírt,
 2757   2,  19|                egri mészárosoknak.~Buttler elfásultan horgasztotta le a fejét.~-
 2758   1,  13|                   egy piszkebokortól félig elfedve. Utánanyúlt, húzott belõle
 2759   2,  4 |            megértesz, de egy idõ múlva már elfelejtesz magyarul és meg nem értesz.
 2760   1,  11|                      Hol?~- Ott, mikor már elfelejtették.~- Ne félj! Ehhez is van
 2761   1,  4 |                  Nem tudod, hogy hívják?~- Elfelejtettem.~- Ki akarja a jövõjét megtudni? -
 2762   1,  7 |                  mire a végére jutottatok, elfelejtettük az elejét és közepét és
 2763   2,  17|                 felém.~- Kit tudja? Idõvel elfelejti a Piroskát.~- Azt gondolod,
 2764   1,  11|                    róla az emberek, azután elfelejtik.~- Ah istenem, ha már ott
 2765   2,  2 |                    Ide ülj az én kocsimra, elférsz még Zsiga mellett, itt van
 2766   2,  12|                 volt, mert a Buttler tanúi elfértek egy kocsiban; Vidonka és
 2767   1,  9 |                 örömet okoz, húgocskám, ha elfogadja.~Aztán elõcipelte a Rákócziné
 2768   2,  18|                    õfensége Mária Erzsébet elfogadjon bennünket?~Az öregember
 2769   1,  1 |             szögletbe szorítsák őket, ahol elfoghatók, vagy hogy a botjaikkal
 2770   1,  7 |              helyettem fát vágni, mert ott elfogják.«~Aztán elszaladt a hajóért,
 2771   1,  8 |                   többet a Bernyésbe, mert elfognak, õ maga tette fel a vízre,
 2772   1,  1 |            amennyiben épkézláb nem lehetne elfogni.~A vidám hancúrára többen
 2773   1,  6 |               neveli Horváth uram.~Az apát elfogta az ijedelem a leányka véznaságán,
 2774   1,  11|                    Bernáthtal beszélgetett elfogultan, szaggatottan. Virágmagokról,
 2775   2,  10|               asztalosok plajbásza szokott elfogyni. Addig azonban természetesen
 2776   1,  5 |            azonképpen, gyümölcs, szõlõ már elfogyott.~- Jaj, istenem, istenem,
 2777   2,  2 |                    egyszerre tízen is, kik elfojtott lélegzettel hallgatták a
 2778   2,  14|                  volt. Isten nyugosztalja. Elfolyt a vére, fájdalmat is alig
 2779   2,  11|                pisztoly is nedves lett, az elfonnyadt szegfû harasztja is. Mikor
 2780   2,  7 |                    majd megint tovasiklik, elfonódik a párok közé, bolyong, elõbukkan,
 2781   1,  12|                  felé.~Buttler nem felelt, elfordult megvetõleg. A baronesz szava
 2782   2,  2 |                    nem lehet akaratom.« Én elfordultam tõle, rákiáltottam: »Soha,
 2783   2,  4 |                   akart mondani, de hangja elfújt a sírásban.~A nagyasszony
 2784   2,  22|                  õket. Ej, menjen, menjen!~Elfúlt a hangja, nem bírta tovább
 2785   1,  4 |                   szívébe. Olyan rossz azt elgondolni, hogy a kontár órás erõsebbet,
 2786   1,  3 |                öreg - (a vén katona rögtön elgyávult az ilyenekre). - Ne mondj
 2787   2,  9 |                     fiatalember, hogy maga elhagyja az országot.~- Van ez nem
 2788   1,  10|                    nem tréfadolog Piroskát elhagyni, nem is képzeled, mennyire
 2789   1,  7 |                    követlek, ahová viszel; elhagyom a szülei házat akarata ellen
 2790   2,  2 |               tehertõl roskadozék, már rég elhagyták, s szétszéledének apró kártyaasztalokhoz.
 2791   2,  17|                   becsületes úri családját elhagyva, egy fantasztikus rögeszmével
 2792   2,  12|                    midõn egyszerre egy kis elhajított bokréta szállt, szállt feléje
 2793   2,  24|                pillantást vetett rá, aztán elhaladt mellette és föllebb tette
 2794   2,  12|               Buttlerék kérték a tárgyalás elhalasztását.~Így maradt megint a nyárig.
 2795   2,  12|                    érsek meg van mérgezve, elhalasztották a tárgyalást. A szegény
 2796   1,  2 |                    vagy semmit. Ha valamit elhallgatsz, amit el kellene mondani,
 2797   1,  8 |                  de úgy szégyenlem - szólt elhalón.~- Hát talán nem határoztad
 2798   2,  18|                  önt.~Piroska megremegett, elhalványodék, ajkai mozogtak, de egy
 2799   1,  3 |              gyakran látom, hogy egyszerre elhalványodik, a szeme se olyan, mint
 2800   2,  22|                    Miért? - tagolá a leány elhalványodva.~- Mert nem értene meg engem,
 2801   1,  7 |                   gróf hátratántorodott és elhalványult.~- Lehetetlen az.~- Igenis,
 2802   1,  10|               FEJEZET~TÓTH URAM PLETYKÁZIK~Elhangzott a sok nyájas »jó éjszakát«,
 2803   1,  6 |        eseményekben, annak nem volt szabad elhanyagolni a kovácsmûhelyt. Egy mai
 2804   1,  9 |              megenni való Horváth-családot elhanyagoltuk, kigúnyoltuk, megvetettük,
 2805   1,  11|                  kezüket eskü közben, s ha elhányódott, akkor szorultságból a »
 2806   2,  7 |            testvérei vannak, akik mindenét elharácsolják, mindazonáltal…~Amilyen
 2807   1,  12|                  mondom.~A mohó igyekezet, elhárítani a gyanút, még csak jobban
 2808   2,  13|                    elhalványodott, s kezét elhárítólag emelte föl.~- Meg kell lenni,
 2809   2,  11|                   várta, hova dől el az úr elhatározása, halkan mondá önmagához -
 2810   1,  7 |                    volt és kemény. Csak az elhatározásokhoz nem volt lelki ereje, inkább
 2811   2,  19|         szerencséje« fölött, s egyhangúlag elhatároztatott, hogy Piroskát a nagyasszony
 2812   2,  18|                  Sieben Kurfürst«-nél. Ott elhelyezkedvén a nagyasszony a következõ
 2813   2,  17|              mindent helyrehozhat, amit mi elhibáztunk.~Az asszony könnyezett.~-
 2814   2,  22|                  nekem is, mit gondolt ki? Elhiheti, hogy az engem is érdekel!~-
 2815   1,  1 |                   Istenedet.«[1]~A frissen elhintett kavics vígan ropogott a
 2816   2,  22|                 egész félkörben voltak ott elhintve.~Piroska erre a bókra megtalálta
 2817   2,  14|                     ahol az egyik jelentés elhomályosítja a másikat, s ami tegnap
 2818   1,  3 |            reménylem, rögtön meggyõzöm, ha elhozatom a tudós Stahly Ignác jegyzeteit.~-
 2819   1,  6 |                 nincs másképpen.~Csakugyan elhozatta a megboldogult Medvét. Az
 2820   2,  11|                   rakosgatta be a Patakról elhozott írásait, ereklyéit. Lelke
 2821   1,  8 |             fejcsóválva.~- Igen, apa, mert elhoztam a legyezõmet.~Ah, a legyezõ!
 2822   2,  5 |                 környéket? A tekintetes úr elhullajt egy kis semmit, egy kis
 2823   2,  24|                   cifrácska, iszen, de nem elig kinyelmes. Én faragtam volna
 2824   2,  9 |                   ahogy azt provideálta és eligazítá.~Akkor aztán magára zárta
 2825   2,  9 |               sincs a lefekvésrõl. Még sok eligazítani való dolga volt, megállapodni
 2826   2,  11|                   Vidonkára, mintha valami elijesztő jelenést látna a levegőben,
 2827   2,  5 |         vezérfonalat a levelekben, amelyen elindulhatna. Kedvetlenül vette magához
 2828   1,  5 |                    meg a mostani tíz napon elindultak. Eszerint a pozsony-brassói
 2829   1,  5 |                  Pozsonyba, mikor én onnan elindultam, tehát csak tizenkilenccel!
 2830   2,  2 |               kérek, mégpedig rögtön, mely elindulván, nevezett gyámfiamat kiszabadítsa.~-
 2831   2,  17|           közügyekbe merüljön, hogy életét elirányítsa a meddõ, sorvasztó pörtõl
 2832   1,  2 |                  ne haragudj azért. Inkább elismerem, hogy gentleman vagy!~A
 2833   1,  10|           független úr vagy. Addig azonban élj a valóságnak, minek a bolond
 2834   1,  12|                 Ebben volt megállapítva az eljárás sorrendje és mikéntje, hanem
 2835   2,  8 |                  helyeselte Fáy úr a Griby eljárását. (Szinte látszott rajta,
 2836   1,  12|                írta elõ a kérdéseket és az eljárást, jó ódon magyar nyelven.
 2837   2,  7 |                  boltosnál, nem kell értük eljárni messze, de az is igaz, hogy
 2838   1,  2 |                fortepianónak hívták), hogy eljátssza a Rouget de Lisle csodálatos
 2839   2,  13|                   elõadás után otthon kell eljátszaniok a darabot. És minthogy az
 2840   2,  2 |                    mint kiegészítõ rész az eljátszott maskarádéhoz.~- Canis mater -
 2841   1,  9 |                mondani a nagy titkot, hogy eljegyezte Horváth kisasszonyt. Most
 2842   1,  12|                   a báró vidám nevetése.~- Eljegyezted? Csak? Már megijedtem, hogy
 2843   2,  4 |                     tizennégy éves korában eljegyeztek egy-egy kis fruskát, valóságosan
 2844   1,  12|               napot, megírta barátjának az eljegyzést, megkérve, vegyen ki még
 2845   2,  2 |            leányával, holott annak már más eljegyzett mátkája vala.~- Ki az? -
 2846   2,  12|                 Száz hang utána dörögte:~- Éljen a Piroska! A Piroska!~-
 2847   2,  12|                  Buttlert, fölharsogott az éljen-zúgás és lázas morajlással hömpölygött
 2848   2,  10|                  ennek a rideg ténynek nem éljenezne a vármegye.~Míg bent a liliomok
 2849   2,  10|               tekintetes vármegye tombolva éljenzett. Mert akkor még csakugyan
 2850   1,  1 |                kötötte, hogy visszafelé is eljöjjenek - addig a másik raj csirke
 2851   2,  23|               temetik az õsi kriptába. Hm. Eljön-e vajon a »grófné« Telekrõl?
 2852   1,  4 |                   ha mégis van ott valami. Eljössz-e megmondani?~- Ha lehet.~-
 2853   2,  2 |             Patakra, az csak összeesett az eljövetelével; minden év tavaszán, õszén
 2854   1,  4 |                 olvassa:~»Megígértem, hogy eljövök megmondani, mi van a másvilágon.
 2855   1,  2 |                Soha.~- Kezet rá, kölyök.~- Eljövünk, kedves bátyám.~- Mondjátok,
 2856   2,  1 |            utoljára egészen karcsú lett, s eljutott a piócákig, akiket kegyetlenül
 2857   2,  7 |                    fölveti a levegőbe, meg elkapja, aztán odahagyítja a cigánynak:~-
 2858   2,  3 |                fölhajigálta a levegõbe, és elkapkodta leesõben, ami szokása volt,
 2859   2,  24|                folyt le a temetés. A pompa elkápráztatott mindenkit. Ezer fáklyát
 2860   1,  6 |                  leány ujjait, az hirtelen elkapta, mintha parázs égette volna
 2861   1,  1 |                    a diákok nem voltak úgy elkényeztetve, mint most. A tan­eszközök
 2862   2,  2 |                    mellettem, fölugrom, és elképedek a kibontakozó látványra.
 2863   2,  17|                   méltó lény, akit az apja elkergetett otthonról. »Eredj a porontyoddal
 2864   2,  11|                    A Buttlerek nem szoktak elkergetni senkit, aki a födelük alá
 2865   2,  14|                  Ma a kapu nyitása gyorsan elkergette álomképeit, mert van egy
 2866   2,  12|                     akik innen a törököket elkergették, már régen elhaltak, a mostani
 2867   1,  8 |                 saját írásommal, õt pedig, elkerítvén a kertnek azt a részét,
 2868   1,  12|                magad, és jó képet vágsz az elkerülhetetlenhez. Ni, milyen véres a szemed.
 2869   2,  2 |                Tetszett neki, hogy így tán elkerüli a beavatkozást.~Csakugyan
 2870   2,  16|                ígérgetõ intervenciók, hogy elkeseredetten kiáltott föl:~- Ha még sokáig
 2871   1,  6 |             teljesen leverte Horváthot, és elkeseredve a világ iránt, elhatározta,
 2872   1,  7 |               nyílásnál elbocsátotta elõre elkészített hajóját. Tudta, hogy odaát
 2873   2,  1 |                    míg a nekik való földet elkészíti. Míg õ ott piszmogott, lekuporodva,
 2874   2,  4 |                  tevékenységet fejtett ki.~Elkészítvén és beadván a pöriratot a
 2875   2,  23|                     négy év múlva alaposan elkészül. Lesz ez még írnok is Ung
 2876   2,  9 |             tüzelõfát, kiköthetnénk minden elkészült remekért még külön néhány
 2877   1,  7 |               látta, hogy a kastély tornya elkezd sebesen forogni, aztán lehajítja
 2878   2,  13|                    meg a Zsuzsika, s Örzsi elkezdé az elsõ jelenetet, melyben
 2879   2,  16|                 Bozosra, Dõryék Röszkére s elkezdõdött az írásbeli pör, a fiskálisok
 2880   2,  12|                  egyszerre egy tímárlegény elkiáltotta magát:~- Ez ám a gyönyörûséges
 2881   2,  9 |               fogja várni a Griff elõtt és elkíséri.~Vidonkának megvacogott
 2882   2,  22|              országútig tartott.~Tóth uram elkísérte volna, de észrevevén, hogy
 2883   2,  10|                   csézáikba, hintaikba, és elkísérték a »nagy szónokot« Bozosra.
 2884   2,  7 |                    ül az új asszonnyal, és elköltöznek.~Fáy uram megtorpant, ez
 2885   2,  1 |                 egy pár csizmát.~Tóth uram elkomolyodott erre, és a fejét rázta.~-
 2886   2,  9 |                 pap - tiltakozik az öregúr elkomolyodva. - Mit is hálálgatnál te
 2887   2,  22|             dolgokat gondoltam ki.~Piroska elkomorodott, lecsapta a vadgesztenyegallyat
 2888   2,  14|              nemest, Barkóczyt és Cseleyt, elküldé õket magyarázatot, esetleg
 2889   1,  7 |                    legfölségesebb virágait elküldözgette a szeretõinek Kassán. Na
 2890   2,  8 |               jöttem, kidobtam a Griffbõl, elküldtem a doktor öcsémhez, hogy
 2891   2,  13|         kiszivárgott a melléktermekbe, hol elkülönítve ügyeletek a Buttler- és
 2892   1,  5 |                    puszta, rideg fal, mely elkülönzi a kiváltságos osztályt a
 2893   2,  9 |            jobban-jobban, míg végre nagyon ellágyítván õt a sok bor is, valóságosan
 2894   2,  9 |                 emlegessük többé ezt a kis ellágyulást, és ne szóljunk róla senkinek.~
 2895   2,  4 |                   sok húsból. Õk is jobban ellágyulnak, ha egy szép asszony informál,
 2896   2,  9 |                    hajdú, hogy mindenekkel ellássa, szállásukat rögtön berendezze
 2897   2,  9 |                   hogy asszonyostul együtt elláttassék, tejbe-vajba fürösz­tessék,
 2898   1,  14|                   mert éles szögekkel volt ellátva a kõfal mindenütt. Talán
 2899   1,  6 |                 Frida kisasszonyt, s vitte ellenállhatatlanul a romantika felé, és most
 2900   1,  12|                    mert én rúgok, kapálok, ellenállok és nem engedem magam holmi
 2901   2,  14|                    haldokolva is megszúrta ellenfelét az utolsó mondatával.~-
 2902   1,  5 |                ember vagyok. Sohase tessék ellenkezni. Tudom, hogy mondták önnek,
 2903   2,  20|                    Patakra, lerajzolván az ellenkezõ táborok mozgalmát, kérdé,
 2904   1,  12|                 lesz akaratod ellen. Ne is ellenkezz hát, édes fiacskám! (Megfogta
 2905   2,  20|                   amelyeket fölvonultasson ellenök, vasládái azonban vagynak,
 2906   2,  2 |                     illetlenség lett volna ellenõrizni. És dacára ennek, esküszik
 2907   1,  11|                      Mindent mondhatnak az ellenségeim, de hogy jó boraim ne volnának,
 2908   2,  20|                    uram, mert rajta voltak ellenségeink is, akik a mi hajónkat roncsolják
 2909   2,  16|                   nyilvánult: »Tele vagyok ellenségekkel.«~Sõt a végén úgy megkonfundálták
 2910   2,  14|              tehesd. Itt kell maradnod, és ellensúlyoznod az ellenfél ármányait és
 2911   2,  18|                 nyert meg neki. Annál több ellenszenv gyûlt Fischer érsek ellen,
 2912   1,  11|                  hajdú esetlen fickó volt, ellenszenves, nyomott képû, apró szemeiben
 2913   2,  22|               ember volt, nem tudott többé ellentállni s a kézre szánt csókkal
 2914   2,  13|                    akará kötni a stólával, ellentállott úgy, hogy édes atyádnak
 2915   1,  5 |                   csinált ilyen kirohanást ellenük. A lajstrom megint megtelt,
 2916   2,  19|             kanonok uraim Egerben, mintsem ellenünk voksolnának.«~Buttler is
 2917   2,  16|              sokféle válasz, viszonválasz, ellenválasz, végválasz eltartott vagy
 2918   1,  3 |                   õ mûvét.~- Paperlapap! - ellenveté az orvos. - Ne beszéljen
 2919   1,  6 |                   csak a szája járt mindig ellenzéki irányban. Lepocskolt az
 2920   2,  10|                   szellőztetésében. Inkább elleplezték a papi bűnöket, mintsem
 2921   2,  12|                   voltak, mintha egy kanca ellette volna õket; a lélegzete
 2922   1,  3 |                Bernáth Zsiga -, aki tõlünk ellopna valamit.~- Hiszen tudom
 2923   2,  11|                   Fölpattant a nyeregbe és ellovagolt. Két napig lovagolt egyhuzamban,
 2924   2,  18|                   abban a hitben, hogy itt elmarad, a zsebébe nyúlt, és egy
 2925   2,  11|                    vette folyását. De most elmaradt a szokásos pajzán fölkiáltás: »
 2926   1,  13|             nyomára jönni semmiféle emberi elme, mi volt annak a gépnek
 2927   2,  16|           floskulusaira, szillogizmusaira, elmeéllel kifaragott argumentumaira,
 2928   2,  18|               kívánja a kenést. Ennek után elmégy a palatinushoz, de tisztességesen
 2929   2,  9 |            dignitáriusok közt. Te ahelyett elmégysz sóhajtozni, gitárt pengetni,
 2930   1,  7 |                    ügyesen.~- No, most már elmehet, Müller bácsi.~A víz gyûlt,
 2931   1,  8 |               szégyenlõsségnél. Végeztünk. Elmehetsz, ha tetszik, a szobádba...~
 2932   2,  22|                   a nagypolitikára fordítá elméjét, makacsul ragaszkodva ahhoz
 2933   1,  3 |                  se oda.« Az akkori pihent elmék az ilyeneken köszörülõdtek.
 2934   1,  6 |                 Piroska szórakozott volt s elmélázó. Ha a nevelõnõ megszólította,
 2935   1,  4 |                    Megadom magam - felelte elmélázva.~A baronesz odább suhant,
 2936   2,  25|                    ki arra, még egy percig elmélkedve, beszélgetve a boldogultról.~
 2937   1,  3 |                 tisztelendõ úr, ha maga is elmenekül a szomszéd szobába… hanem
 2938   1,  6 |                melyik a kovács? Vagy én is elmenjek?~- Hát jöjjön el maga is,
 2939   2,  1 |                    hogy most éjnek évadján elmenjen a városba flangírozni. Azt
 2940   1,  1 |                      kérdé aztán hanyagul, elmenve a kocsis mellett, aki kezdte
 2941   1,  3 |                Elmondta nyugodtan a pajkos élményt, s mire a végére jutott,
 2942   2,  3 |                   kiszivárog a hírük, csak elmérgesítik a dolgot. Hallgatni és cselekedni,
 2943   2,  10|                vadászok közül megjegyzé az elmés Lónyai György: »Vaddisznó-vadászatra
 2944   1,  9 |                    mindenféle ritkaságait, elmesélte neki azoknak történetét,
 2945   1,  11|                  lúdnak a gégéjét hirtelen elmetszik, s a hatalmas gágogás vékony,
 2946   2,  4 |              tempore conscolarisom vala. Õ elmondá vala palatinusnénak Dõry
 2947   1,  4 |                 felõl. Az most még mindent elmondana, mert még talán nem tiltotta
 2948   1,  13|                 Látod, örülne az anyád, ha elmondanám neki, de este én már nem
 2949   1,  2 |                 Mintha kevésre becsülné az elmondandó történetet.~Az adomák mocsári
 2950   2,  8 |                       Ej no, hányszor kell elmondanom ezt a kis históriát. De
 2951   1,  2 |                 elmondhatod, de ha valamit elmondasz, amit el kellett volna hallgatnod,
 2952   2,  18|                   az úton, hogy értelmesen elmondhasd itthon.~A huszár elment,
 2953   1,  2 |                    mondani, azt még mindig elmondhatod, de ha valamit elmondasz,
 2954   2,  22|                    a fejemet tegnap óta, s elmondhatom, õrült dolgokat gondoltam
 2955   2,  22|                    és boldog vagyok.~- Hát elmondja-e már, hogy mit gondolt ki?~-
 2956   2,  3 |           megjelentek a szentszék elõtt, s elmondják, amit »láttak«, - akkor
 2957   1,  5 |                    non datur.~Hogy röviden elmondjuk, Horváth Miklós fiatal korában
 2958   2,  5 |                    Mikor aztán Fáy mindent elmondott, amit jelentékenynek tartott,
 2959   2,  9 |              bejáró leánycselédektõl. Ezek elmondták, hogy éjjel lázálmaiban
 2960   1,  4 |                    megtisztelõ floskulust, elmondván, milyen jó ember, fennkölt
 2961   1,  5 |                   dohány ízével, egyszerre elmosódik a mogorva kollégium emléke,
 2962   1,  8 |                Aztán mindig tovább-tovább, elmosódva hallatszott a dal, míg végre
 2963   1,  11|                    azok, akik az edényeket elmosogatták, kocsisokból, béresekbõl,
 2964   1,  1 |              botlott be. Kár is lett volna elmulasztani, mert nagy mulatság, hogy
 2965   1,  9 |                    a tavat illeti, ott még elmulasztottál valamit a parádéból. Heliogabalus
 2966   1,  11|                   beszélt -, maga majd itt elmulattatja Bernáth öcsémet, míg én
 2967   1,  1 |               tudjanak. Mert ha õk egyszer elmúlnak, akkor az élõk lesznek holtakká.~
 2968   1,  1 |                 rohannak. Nem tudnak innen elmúlni. De ne is tudjanak. Mert
 2969   2,  21|             nincsenek a felületen. A hamar elmúló gyümölcsnek: a szamócának,
 2970   1,  3 |                 hogy azok a régi asszonyok elmúltak patriarkális gyöngédségükkel,
 2971   2,  21|                Tóth György uram? De hogyne élne.~Sietve ment végig az udvaron
 2972   1,  6 |                  az egész erdõt. A madarak elnémultak egy percre, mintha találgatnák, »
 2973   1,  5 |               keletkezett a Matschaker-Hof elnevezése. Hát úgy keletkezett, hogy
 2974   1,  13|                  nyelvükben a házieszközök elnevezései kizárólag tót szavakra vallanak.
 2975   2,  25|              Waldstein, vagy mint Schiller elnevezte: Wallenstein, akit a Buttlerok
 2976   2,  2 |                 Fáy pedig nem bírta sokáig elnézni a gyámfia bánatát, felhõs
 2977   2,  12|                 volt meg­tartható, mert az elnöklő érseknek hirtelen megfájdult
 2978   2,  13|                 utasítá a vicenótáriust az elnöklõ vikárius, hogy berendeltessék
 2979   1,  1 |                    egyszer a téns vármegye elnyel, azt sohase köpi ki többé.~-
 2980   2,  17|                ahová sietnek, a mindeneket elnyelő tengerbe, mely várja a többi
 2981   2,  16|       episztoláikkal, reményeket keltve az elnyerendõ püspökségek iránt, mintha
 2982   2,  16|                   a hercegprímási méltóság elnyerésénél. Halomszámra kapta a leveleket
 2983   2,  12|                    dühében.~- Pedig minden elő volt készítve! Úgy ment
 2984   2,  25|                  kihalt, nem azonos a most élő, még sokkal régibb főúri
 2985   2,  13|                  azzal a föltétellel, hogy elõadás után otthon kell eljátszaniok
 2986   2,  3 |                   széles, képektõl duzzadt elõadásában -, mert a borjúnak négy
 2987   2,  3 |              ordító oroszlánt.~No, erre az elõadásra egyszerre ugrott fel a két
 2988   1,  11|                    olyan jóízû bonhomiával elõadni kalandjait, s egyszer se
 2989   1,  10|                  szemeit, hogy képzeletben elõállítsa, de mikor már kész volt
 2990   2,  20|                melegség, ami akkor szokott elõállni, ha valaki jól befût egy
 2991   2,  6 |                    vért a pulzusa.~A kocsi elõállott, Fáy barátságosan megrázta
 2992   1,  12|                    szeretettel - mivelhogy elõbb-utóbb úgyis kénytelen leszesz
 2993   1,  12|                   hogy szinte megrestellte elõbbeni viselkedését.~- No hát abból
 2994   2,  8 |               doktor öcsémhez, hogy az tud élõbõl halottat csinálni, de én
 2995   2,  7 |           elfonódik a párok közé, bolyong, elõbukkan, megint eltûnik, a võlegénye
 2996   2,  4 |                sokat, annak régi penészes, elõbukkant okmányokat hozott az újhelyi
 2997   1,  9 |             húgocskám, ha elfogadja.~Aztán elõcipelte a Rákócziné ottfelejtett
 2998   2,  4 |                  egy óráig várakoztatod az elõcsarnokban és orrhangon felelsz neki.
 2999   2,  14|                   keresztül a nagy márvány elõcsarnokon a szolgál, elöl ment levert
 3000   1,  1 |             kastélya tornácán, és a bényei elöljárósággal beszélgetett. Zsombék Márton,
 3001   1,  5 |                   vármegyék táblabírája, s elölrõl kezdõ­dik ölelkezés, kérdezõsködés.
 3002   2,  13|                   méltóságos uram.~- Ki az elölülő? - kérdé Fáy.~- Az auditor.~-
 3003   1,  9 |             gyermekkorod óta?~És egyszerre elöntötte édes, jóságos szemeit a
 3004   2,  22|                  finom ívezetû szempillái, elöntötték szemeit a könnyek, és sírt,
 3005   2,  14|                    úgy dobog… valami rossz elõérzet.~Beszélgetés zaja, idegen
 3006   2,  4 |                    még Kövy Sándor uram is elösmerte, akinek nagyon tetszett
 3007   1,  2 |          párbeszédek, melyek a regényekben elõfordulnak, valótlanságok. Olyanok,
 3008   2,  23|                 Fáyhoz (ámbár iszen az már élõhalott, tudni nem fog róla, de
 3009   1,  12|                   személy« helyett tett az elõírás szerint »jámbor személyt«.