Rész, Fejezet

12551   2,  18|                alatt a király, ki õt prímá­sának akarta, elejté, és a rudnai
12552   1,  5 |                   német, rögtön bevették a sáncok közé, hogy ami erő van,
12553   2,  13|                ismételgetni a sok Conducat sanitati-t.~Hm, kényes kérdés! A kanonokok
12554   1,  1 |                   összezúzni: legalább nem sántul meg, sem a konyhakés nem
12555   2,  23|              egyszerre a huszárok, halotti sápadtságát látván.~Az öregúr végigsimította
12556   2,  13|                  tekintete megtört, arca a sápadtságból szederjes kék színbe ment
12557   1,  3 |                 fejével bólintott igent.~- Sápkór? Mi?~- Mondtam már, hogy
12558   2,  12|                    melyet abban az idõben »sápodli«-nak neveztek. Átfutván
12559   1,  11|                   gágogás vékony, nyaffadt sápogásban hal el.~Gergely is csak
12560   2,  3 |              sajnos, nem az a véleményem - sápogta különös sziszegõ hangján. -
12561   2,  24|                 jött? Itt van az »özvegy«.~Sapristi! Ah! Oh! Sokan, dacára a
12562   2,  1 |                   csatából, siettében nagy sárba lépik vala, ahonnan csak
12563   2,  7 |              utcákra fordult be a kocsi, a sárban még csak meg lehetett ereszteni
12564   2,  1 |                 kihúzta pediglen nemcsak a sárból, hanem a csizmából is.~Már
12565   2,  12|              eresztett, mely teljesen õsz, sárgába vegyülõ, mint a kanári tollazata.~
12566   1,  3 |                  jó humorral. A lutheránus sárgarépát hord a dohányzacskójában,
12567   2,  5 |                  tudnia, hogy ez az utolsó sarj. Mikor ezt leteszik a dobóruszkai
12568   1,  10|                 ennek a szerzetnek nincsen sarka«, s legott kitalálják s
12569   2,  5 |                   magyar ruhát viselt, még sarkantyú is volt a kordován csizmáján.
12570   1,  11|               animo, hiába hozogatta elõ a sarkantyúzó bordalokat, hogy õsapánk
12571   1,  3 |               elkezdte a kis keskeny cipõk sarkát ütögetni a gyûrûs ujjával,
12572   2,  7 |               városban megkapja az ember a sarki boltosnál, nem kell értük
12573   1,  2 |                     a híres magyar eredetû Sarlach Mihály, a legvitézebb tábornok
12574   2,  15|                 koromsötét éj volt. A hold sarlója hiszen künn járt volna,
12575   1,  10|              rajkóit, az utolsó már csak a saroglyába fért, de mégse fogadhatja
12576   1,  10|                   princ, és a lópata meg a sarok nem formálódott ki jól a
12577   1,  3 |                   diákok is tudtak valamit Sárospatakról. Ott cirkulálnak csak garmadával
12578   2,  13|                  piacra, s dobáltatnak meg sárral, melyek egy család bensõ
12579   1,  7 |                elszaladt a hajóért, mely a sás közt volt, belegyömöszölte
12580   2,  10|                 hol, s egyszerre valóságos sáskaserege indult meg a mindenféle
12581   2,  12|                       Legyetek átkozottak, sátán patkányai! - kiáltá õket
12582   2,  13|                 hogy dobog-e még. De apage satanas, füle rossz helyre került,
12583   2,  16|                  argumentumaira, e vékony, satnya gallyacs­kákra támaszkodik
12584   2,  7 |                   maradnak mellette örökké satnyák, kicsinyek, vérszegények.~
12585   1,  1 |                    völgyekben, láthatatlan sátrak alatt. Nem az élõké ez a
12586   1,  3 |                   a guta. Adass inkább kis savanyúvizes bort. De ami a whistet illeti,
12587   1,  7 |             gondolatban, s mint egy Mucius Scaevola, kezét kinyújtá a kalapács
12588   2,  25|                   ama Waldstein, vagy mint Schiller elnevezte: Wallenstein,
12589   2,  2 |                kire-kire, amennyiben vét a scitha idioma ellen.~Persze most
12590   1,  3 |           úgynevezett ideákkal. - Te azt a Scott Waltert olvasod. - Igen,
12591   1,  9 |                  násfa - jegyzé meg a post scriptumban - egykor a XII. Károly svékus
12592   2,  13|               tisztelt szentszék, tizenhét seb van a testemen, melyet a
12593   2,  24|                 nem könnyen engedte magát, sebes léptekkel járt fel-alá a
12594   2,  15|                aludt, és a vállán meg volt sebesítve, olyan bátor vallomást tett
12595   2,  12|                fickók, nagy bajusszal, sok sebhellyel. Ott voltak nemrégen Napóleon
12596   1,  6 |                   kavicsok közt az erecske sebje, néha odapaskolja egy-egy
12597   2,  4 |                   haza nem jönnek a megyei sedriákra a zempléni követek, s beszélgetés
12598   2,  2 |                   Egészen elbódultam a két­ség­be­ejtõ gondolatoktól, s
12599   2,  14|               embert, mihelyt jóllaktam.~A segédek összejöttek estefelé, Dõry
12600   2,  8 |                 Van-e Bozoson a kertésznek segédje?~- Nincs.~- Bizonyosan tudja?~-
12601   2,  10|                   miatt az összes házi nép segédkezett, még Buday uram is személyesen
12602   1,  7 |                   tegnap, hogy a megaraiak segélyt akartak kérni a lacedaemoniaiaktól,
12603   2,  2 |            szavakat, ha nem jártak felelõs­séggel), szabadon találtatott,
12604   1,  14|               pajtásuk, aki életbe-halálba segítene magukon és maguk rajta.
12605   2,  4 |                    azalatt a szemjátékával segítette a septemvirt azoknak a meg­
12606   1,  3 |              borostyáncsöppek, úgy látszik segítettek. Mégse olyan nagy szamár
12607   2,  21|                    õrajta már csak a halál segíthet. A halál koma. A császár
12608   1,  2 |                 hallgatnod, azon többé nem segíthetsz.~A baronesz ma mégis kivételt
12609   1,  4 |                kiknek így most már nincsen segítõ szellemük, kiknek most már
12610   1,  2 |                 behozzák. Ez csak az igazi segítsége a bornak, hogy szinte azt
12611   1,  7 |                hogy a rossz termés folytán segítségükre szorultak, igenis egy nagyszabású
12612   1,  7 |               Semmink se termett, éhezünk, segítsenek rajtunk.« Megvetõleg szólt
12613   1,  14|                    de egy lélek sem felelt sehonnan.~Csak talán nem nyelte el
12614   2,  22|                 Egerből.~- És hová megy?~- Sehova.~- Nagyon keserű hangulatban
12615   2,  17|                    a megérkezetteket többé sehová.~De ahogy a vizek lassan
12616   2,  10|                 utolsó két sora így szólt:~Sein Kopf und Herz wird nicht
12617   2,  5 |                      Kedves Piroskám! Az a sejtelem kínoz éjjel-nappal, hogy
12618   1,  11|                    kis méhecske csinálja a sejtet - amibe aztán belejön a
12619   1,  9 |                   de lélekre, Piroska, nem sejtett semmit?~- Igazat mondjak?~-
12620   1,  9 |                     hogy mit akar.~- Tehát sejtette, hogy szeretem?~- Hallottam
12621   2,  2 |                     de egyszersmind azt is sejtettem most már, hogy az én szerepem
12622   1,  5 |        pöffeszkedés, melytõl ritkán ment a self-made man.~Már maga az sületlenség,
12623   2,  7 |              nyerget, Szabadkán katrincát, Selmecen pipát, Győrben bicskát,
12624   1,  1 |                 õsz hajú urak és matrónák, selyemcipõs hajadon leányok, kicsike
12625   2,  12|             feltûnt egy lovas vitéz, sárga selyemdolmányban, hasonló narancsszínû nadrágban,
12626   2,  22|                 nyúlt, kivett egy kis lila selyemerszényt, kiöntötte tartalmát az
12627   2,  18|              fejedelmi ágyból valók. Semmi selyemkelme vagy aranypaszománt, még
12628   2,  11|                 látszott elevenedni. Fehér selyemruhája csipkéi suhogtak, páncélszerû,
12629   1,  9 |               divatos vuklikat, fölvette a selyemruháját, meglocsolta a zsebkendõjét
12630   1,  9 |                   ajtót. - Panna! A fekete selyemruhámat!~- Csak nem akar elmenni…
12631   2,  9 |           hercegnõk, grófnék tartogatják a selyemszoknyáikat.~Vidonka reszketett. A fölkorbácsolt
12632   1,  12|                afféle figurás ember valami selymaságon töri-e a fejét, vagy komolyan
12633   1,  4 |                   hófehér csipkés ágyában; selymes, fekete pillái be voltak
12634   1,  12|        keresztezték. Tehát nincs menekülés semerre. És ezek után már igazán
12635   2,  13|               tanút találomra elõrántott a semleges csõcselék közül, mintegy
12636   2,  23|                   is került ez a bolondság semmibe, mert egy pásztorfiú találta
12637   2,  8 |               bögrékben fõzünk. Azaz, hogy semmilyenekben sem. Nem történik itt semmi.
12638   1,  7 |               követeik ezzel a mondással: »Semmink se termett, éhezünk, segítsenek
12639   1,  3 |                    bírt leplezni.~- Hiszen semmiség az egész. Nem érdemes említésre
12640   2,  3 |                lefolyása.~- Ezt meg fogják semmisíteni, igenis. Ez nagy ostobaság,
12641   1,  4 |                  Szirmay is volt: nem félt semmitõl.~- No, kérdezze meg, kis
12642   2,  22|                  elõbb felöltözött ünnepie­sen, fekete terno-ruhába, szépen
12643   2,  18|            biztatta meg Fáyt:~- Azt mondja Seneca, hogy nincs az istenek elõtt
12644   2,  4 |                  lehetett kapni, és csak a Sennyei, Andrássy és Majláth családok
12645   2,  2 |                   egy anya), a szép nyalka Sennyey, csengõ-bongó sallangos
12646   2,  24|                    a Sztárayak, Majláthok, Sennyeyek, Lónyayak hintói, szánjai,
12647   1,  3 |                  hogy a bigott szép özvegy Sennyeynének, mikor a tojásokat kiszedte
12648   2,  2 |               Fáyné asszonyom egy kis kézi seprõvel, s fenyegetõleg gesztikulált
12649   2,  4 |                   egy-egy pörben bejárta a septemvireket. Mindnyájukat lefõzte, s
12650   2,  4 |                 Hát persze, hogy az illetõ septemvirhez is elvitte. Mert bélyeget
12651   2,  4 |                  szemjátékával segítette a septemvirt azoknak a meg­értésében,
12652   2,  13|                    kövér kanonok, csak úgy sercegett rajtok a zsír az izzó hőségben:
12653   1,  4 |               támadt, csak az égõ gyertyák sercegtek. Az asztal remegni és dobogni
12654   2,  24|             koporsó. Néha-néha egy gyertya sercen, valami bútor pattant.~Mária
12655   2,  12|            hadvezér - December. A fölséges sereg elpusztult, megfagyott a
12656   2,  13|                  és álljanak ki az utcára. Seregélynek szõlõn a szeme, hogy meg­
12657   2,  2 |               ülhetett nyeregbe. Egész kis seregnek látszott. A föld szinte
12658   1,  11|   szabályrendeleteivel, makacsul eltolta a serleget. A Waldstein-pohár úgy hatott
12659   1,  1 |                   kulináros latinsághoz -, sero venientibus ossa. Jöttek
12660   2,  9 |                  szót. Szóval ingadozott a serpenyõ, míg végre ráesett a Katuska
12661   2,  9 |                  verdungot be kell tenni a serpenyõbe. Elõvette Katuskát is meg
12662   2,  7 |                       Amott ni, az a kövér sertés.~Csakugyan kövér volt a
12663   1,  5 |                   a nagy, szent címernek a sérthetetlenségét, melynek négy ezüst pólyájában,
12664   2,  14|                  Hát mi az?~- Ön állítólag sértõ kifejezéseket használt felünk,
12665   2,  14|                 mai napnak. Horváth Miklós sértõnek találta magára nézve azokat
12666   2,  9 |          elcsalogatni próbálják.~Obligatus servus~Stefanus Fáy de Fáj.~P.
12667   2,  17|                   gróf nem. Mert a múltkor séta közben, mikor az asszonynak
12668   2,  1 |                  ezüst kacsafejet ábrázoló sétabotját, beleszúrt a krispinje mind
12669   1,  7 |                hogy azalatt apja éppen ott sétál a galagonya falak közt,
12670   2,  22|                    mikor a minap a kertben sétálgatott, kis kardját kihúzva, vagdalta
12671   1,  3 |                   minap szinyéri kertjében sétálgatva, Dõrynek, hogy a »házasság
12672   1,  6 |         harmincholdas parknak egész végéig sétált, ahol egy rozoga fal határolta
12673   1,  2 |                   Simonide,~Brixit Mátyás,~Setzgetz Vencel,~Amzát húzta~Drei
12674   2,  4 |                   igen elõkelõ dolog, ha a sèvres-i findzsákat röszkei lány
12675   1,  11|                     akkor szorultságból a »Sibillát, vagyis az álmokat magyarázó
12676   2,  18|                   József alatt: »Redibimus sicuti aquilae«, csakugyan visszatértek,
12677   2,  10|                  wird nicht verwesen,~Denn sie sind von Stein gewesen.~(
12678   2,  17|                  nem fordulnának vissza, a sietésükben volna logika.~De ők csak
12679   2,  17|                valami értelme? Mert ha nem sietnének, a visszafordulás menthető
12680   1,  1 |             szívesen látja ebédre. De hogy sietni kell, mert mindjárt tálalnak.~
12681   2,  17|                   szabályozák őket.~Ezek a siető folyamatok hol ide hajlanak,
12682   1,  9 |                    sötét volt, a lánya elé sietõ Horváth föl sem ismerte
12683   2,  1 |                    Azért volt minden olyan sietõs. Majd kisül, majd meglássuk,
12684   2,  11|                    merényletének indoka, a sietség, az õrült erõszak és minden,
12685   2,  24|             Megértette?~- Nem értem a nagy sietséget tiszttartó úr, mert elég
12686   2,  1 |                    uram futván a csatából, siettében nagy sárba lépik vala, ahonnan
12687   1,  4 |             hallották a borzalmas hírt, és siettek a helyszínére. A bíró körülményes
12688   1,  4 |                    is néztem meg alaposan, siettem jelenteni méltóságodnak,
12689   2,  2 |                éjjel, és rosszul dugtam be siettemben a léket taplóval. Ugyan
12690   2,  4 |                  nagyon tetszett a Horváth siettetési skálája, úgyhogy a vacsorához
12691   1,  3 |                    töltötte az ifjúkorát a signorinák közt. Ahol Boccaccio annyi
12692   1,  3 |        férfitársaságban egy óráig nem hall sikamlós mondást. Végre, nem mondja
12693   1,  3 |                    fekete kocka, ez volt a sikamlósság, utána megint fehér és megint
12694   1,  14|                    idõbe került, míg a sok sikátor, zigzug között rátalált
12695   2,  20|                   pedig látván a jó tanács sikerét s belebõszülvén a Pyrker
12696   2,  20|                   fekete népnél akart most sikert. Ahhoz nem huszár kell,
12697   1,  2 |                  való mulatás mégis jobban sikerül önnek, sire, mintsem azért
12698   1,  9 |               ezalatt nem néz ide, könnyen sikerülhet egy kis merénylet. S ha
12699   2,  2 |               szegény rangbeli emberek, se sikkasztók, se szélhámosok: szerencsétlen
12700   2,  7 |                     Majd vékony, szemérmes sikoltás vegyül közbe. Hm, valami
12701   1,  12|                 úgyse boldogul, legalább a simább lefolyást biztosítja, minélfogva
12702   1,  9 |                keserûséget okozzon s minél simábban átessék rajta. Nagy ravaszul
12703   2,  5 |                volt, de ezek a ráncok az õ simítása alatt megmozdultak, mint
12704   1,  4 |                   ha nem nevet rád, ha nem simogatja meg a szakálladat, ha nem
12705   1,  3 |                csontos kezével szeretettel simogatni a homlokát.~- De jó édes
12706   1,  9 |           haragosan lökte el a nagyasszony simogató kezét:~- Ugyan ne avatkozz!
12707   1,  2 |          hadvezérekbõl. Ott lógott a falon Simonyi József óbester, a paszományos
12708   1,  3 |                     mert teljesen hozzájuk simult szokásaiban, sõt hozzájuk
12709   1,  2 |                valóban nemcsak a dallamhoz simultak jól, hanem az eredeti francia
12710   1,  6 |             kigyúlt vérvörösre. Ezer fában sincsen annyi festék. Látszott,
12711   2,  10|                   nicht verwesen,~Denn sie sind von Stein gewesen.~(Amit
12712   1,  3 |                ezzel mondani, hogy a papok sinkófálták el azt az izét… azt, ami
12713   1,  11|                közt, s az is oly különösen sipít, és egyszerre elvész, mint
12714   1,  11|                     azután egy kukta fehér sipkás feje is kibújt, de hamar
12715   1,  6 |                  tudtod nélkül, annak igen siralmas vége lesz rád nézve. Megértettél-e
12716   2,  10|                    esik, se el nem hallgat sírásával, arra is megvan már a fülbemászó
12717   2,  4 |                mondani, de hangja elfújt a sírásban.~A nagyasszony most is az
12718   2,  14|                 megtörtént. Most nincs idõ sírásra, sopánkodásra. Itt tenni
12719   2,  5 |             tárgyalt Krok apóval, keserves sírással rohant fel a kertész, bizonyos
12720   2,  20|                   a temetésén egy lélek se siratta, csak a csimpánz üvöltözött,
12721   2,  5 |              aggódó lelkébõl mint a repedt sírból kísértetek kelnek ki ok
12722   2,  5 |                 ezt leteszik a dobóruszkai sírboltba, akkor felfordítják a címerpajzsot,
12723   1,  2 |                mégis jobban sikerül önnek, sire, mintsem azért rám neheztelhetne.«
12724   1,  9 |                 várnak.~- Csak legalább ne sírj. Mert azt nem tudom nézni.
12725   1,  4 |                   azóta a földön, amióta a sírjába tették.~- Patakon beszélnek
12726   2,  14|             édességének a tányérjára. Hadd sírjon a leány, te pedig légy szemfüles,
12727   2,  9 |         kifejthetné tudását, tehetségét.~- Sírnám, de mégis azt mondanék,
12728   1,  3 |                   a mennykõ támadjon föl a sírokból, ha a test elporlad, a szellem
12729   1,  7 |                      Szeretlek, szeretlek, síromig szeretlek.« »Leszel-e a
12730   1,  3 |               legjobb szer volt, ha kilenc síron meghempergett a beteg. (
12731   1,  6 |                   bolond fõvel odalövök.~- Sírt-e nagyon, szegény?~- Jajgatott
12732   2,  20|                  akart a szertartás után a sírtól elmenni, erőnek erejével
12733   2,  17|                    a szívét, hogy elfakadt sírva - pedig azóta se sírt, ahogy
12734   2,  12|                     csillogott-villogott a sisakok érce a perzselõ napfényben.
12735   2,  12|                 nyolc lándzsás, rézveretes sisakokban, csillogott-villogott a
12736   2,  11|                     Az õsapák, a páncélos, sisakos Buttlerek a nagy ebédlõ
12737   1,  1 |                   támadt a konyhában. Zsír sistergett, zsemlét reszeltek, tojást
12738   2,  2 |                    már lefolyt és foganato­sítta­tott, dacára, hogy õ immár
12739   1,  3 |               társasélet igen szegényes és sivár volt, kivált az asszonyok
12740   2,  17|                átszaladnak virágtalan csúf sivatagra, és csak sietnek, sietnek,
12741   2,  4 |              tetszett a Horváth siettetési skálája, úgyhogy a vacsorához már
12742   1,  8 |        nemesembereknél vannak még magasabb skálák is, fiatalúr, például a
12743   1,  4 |              pillantást vetett az eltépett skartétára.~- Semmi - szólt fölismerve
12744   2,  4 |                    gyûjtött s vitt föl egy skatulyában. Ahol sok apró poronty volt,
12745   2,  1 |                hagymák, a postán, vattába, skatulyákba burkolva. Ma reggel elkezdte
12746   2,  22|                  van, titkon lerajzoltam a skizzkönyvembe!~Hát csakugyan ott volt
12747   1,  9 |                  így azonban küldi a híres smaragd nyakéket, melyet a Buttler-grófnék,
12748   1,  10|             melyeknél fogva a világ minden smukkjáért se ülne föl egy négylovas
12749   2,  2 |                 erre húztak, mint õsszel a snepfek, az inkarnátus kártyások
12750   1,  3 |                  zengik krónikások, hogy a só is sósabb volt valaha. E
12751   2,  13|                  kalifa asztalát - ki most sóbálvánnyá meredve nézi otthon, a fényes
12752   2,  1 |               kenik, az úr addig elbújik a söntésbe, aztán kimegy, gyertyát
12753   2,  8 |                       Hozzám jött, éppen a söntésben voltam. Katuska is bent
12754   2,  20|                  méltóságos uram.~- No hát söpörje össze, és vigye el a perszonálishoz,
12755   2,  5 |                    a homlokán.~- Én.~- Nem söpörted ki, szívem, a gróf után,
12756   2,  12|                    fehér dolmányban, fehér sörényû, sárga lovakon. Olyan egyformák
12757   1,  12|               benedictio nubentium, de már sötétedni kezdett a szobában, a tárgyak
12758   2,  13|                    Hippolyt, Mátyás király sógora. Különösen ettõl a gyerektõl
12759   2,  4 |             Bernáthné nagyasszony írta meg sógornõjének, Fáynénak), hogy Horváth
12760   1,  10|              asszonyt, a gyerekeket, a két sógornõjét meg azoknak a rajkóit, az
12761   1,  12|             tiközöttetek valami atyafiság, sógorság vagy egyéb oly dolog, mely
12762   1,  4 |                    test. Belsejébõl mintha sóhaj kelne, valami lágy zsongást
12763   2,  10|                  úgy, mint mikor a Buttler sóhajai vegyültek az erdõzúgás közé.~
12764   2,  10|              vármegye.~Míg bent a liliomok sóhajáról és illatáról volt szó, addig
12765   2,  23|                szívébõl fakadt föl egy-egy sóhajtás:~- Oh, uram, miért nem vettél
12766   2,  16|                 hangulatba jutott, abban a sóhajtásában is igazság nyilvánult: »
12767   2,  10|                   most egy bornóci kertben sóhajtozik, illatozik, és várja a napfényt,
12768   2,  9 |                 közt. Te ahelyett elmégysz sóhajtozni, gitárt pengetni, s míg
12769   2,  1 |                szobájában a karosszékében, sóhajtozva, nyöszörgve bújában a tulipánhagymák
12770   2,  3 |                    köd el nem múlik? Hátha soká el nem múlik?~Horváth uram
12771   2,  10|                   föl. A vendégek váratlan sokasága miatt az összes házi nép
12772   2,  22|                    parasztruhában álltam a sokaságban, csakhogy láthassam.~- Tudom -
12773   2,  15|                  vakmerõen megfenyegette a sokaságot:~- Aki engem megüt, az a
12774   1,  6 |                    Odaát laknak a fiúk, de sokért nem adnám, ha átláthatnék
12775   2,  4 |               fényt kifejteni, mert akinek sokja van, attól sokat várnak.
12776   1,  3 |               jutott Borhynak. A kamerád a soktemplomú Mailandban töltötte az ifjúkorát
12777   2,  15|                    volt tarisznya, egy kis sonkácska meg kenyir.~S ezzel benyúlt
12778   2,  2 |                   vagy akiké jó volt, azon sopán­ko­dának, hogy mennyit nyerhettek
12779   1,  5 |                 gyerekeknek?~A nagyasszony sopánkodására nevetve sziszegnek a fazekak,
12780   1,  5 |          Kucorgónál.~A nagyasszony erre új sopánkodásba kezd, de még a végére se
12781   2,  3 |           ömlengéseknek és az eset fölötti sopánkodásoknak.~Horváthot meglehetõsen
12782   2,  14|                    Most nincs idõ sírásra, sopánkodásra. Itt tenni kell. Te fiam,
12783   2,  11|                  bajának, a farizeust, aki sopánkodással rontja a levegõt, a kíváncsit,
12784   1,  5 |              asszony, aki folyton-folyvást sopánkodik, hogy milyen cudar idõszak,
12785   2,  20|                    rokonságot Pyrker mellé sorakoztatta. De az ultramontán had is
12786   2,  24|                   vonult el, hogy ott künn sorakozzék a többiekhez, mert nyolc
12787   2,  22|                    nagyon, aki évek hosszú során megvolt anélkül, hogy csak
12788   2,  15|                  prédikálják, hogy a világ sorja bölcs kerekeken forog.~Nagy
12789   2,  18|              fegyvereihez nyúlt, hogy újra sorompóba álljon egymás ellen. Különösen
12790   2,  15|            kénytelen volt megváltoztatni a sorrendet, és a két cselédet venni
12791   1,  12|                    megállapítva az eljárás sorrendje és mikéntje, hanem hát »
12792   2,  23|                    minden porcelánnak az a sorsa, hogy egyszer a szobaleány
12793   2,  17|                   Tóth uram, megadta magát sorsának, és elgondolkozott, mi legyen
12794   2,  6 |                 szegényt mégis föllázítá a sorsnak ez az üldözése. A kabátját
12795   1,  4 |                 grófocska!~- Mi lesz az én sorsom? - kérdezte a fiúcska bátor
12796   1,  14|                    az embereket, engedve a sorsukban turkáltatni, mint a hanyag
12797   2,  22|            közömbösen, szinte vidáman a mi sorsunkról.~Erre aztán kitört a Piroska
12798   2,  8 |           tanácskozni kell, nekik még nagy soruk van. Aztán, hogy törõdött,
12799   2,  17|                életét elirányítsa a meddõ, sorvasztó pörtõl más tájakra is. Eltuszkolta
12800   1,  3 |                   krónikások, hogy a só is sósabb volt valaha. E krónikásoknak
12801   1,  3 |                  hámba állni, - egy görhes soványat, amelynek nem volt jártányi
12802   1,  5 |                 Jaj, nagyon is meg vagytok soványodva. No, majd utána pótoljuk.~
12803   1,  7 |                   a gondolatait, érzéseit, sóvárgását, boldogtalanságát. Piroska
12804   2,  18|                 lépést tett a jöttek felé, spanyol frizurás apró feje ingott,
12805   1,  8 |                lekapta a fejét, mintha egy spanyolfal mögé kuporodna le. Az öreg
12806   1,  1 |             melegágyakban pepecselt, s egy spárgát kapart ki a földbõl, dicsekedvén
12807   1,  7 |                    küldöttjeik megjelenvén Spártában, szónokuk gyönyörû beszédében
12808   1,  7 |                   Megvetõleg szólt oda egy spártai: »Ejh, minek az a sok fecsegés!
12809   2,  3 |               magát.~- Gratias ago, domine spectabilis. Szolgálatjára állok.~Az
12810   2,  13|                   nagy bûneiért levágni és spirituszba tenni). A vicenótárius ellenben
12811   2,  19|               fõhercegné asszony valóságos sportot csinált abból, hogy kérõket
12812   1,  12|                    még az elõkertje is sok stációból áll.) Dõry elértette s odasomfordált
12813   2,  19|                 megérkezvén, beszállott a »Stadt Frankfurt«-ba, az volt akkor
12814   2,  18|            súghatott, mert rá egypár hétre staféta jött a palatinustól Ungvárra,
12815   2,  16|               különbözõ informáló levelek, staféták, nem ritkán udvari kurirok,
12816   1,  3 |            meggyõzöm, ha elhozatom a tudós Stahly Ignác jegyzeteit.~- Máris
12817   1,  6 |                volt s rajta a mintázat egy stájer vadász puskájával, kutyával.
12818   2,  13|              meredve nézi otthon, a fényes Stambulban puszta asztalát, s fejezteti
12819   1,  1 |                  Thugut báró, a mindenható státus-férfi, dühbe jött, és a professzor
12820   2,  9 |                próbálják.~Obligatus servus~Stefanus Fáy de Fáj.~P. S. Comes
12821   2,  10|                verwesen,~Denn sie sind von Stein gewesen.~(Amit a jó Dugonics
12822   1,  12|                   tettem! - kiáltá Buttler stentori hangon, hogy az még tán
12823   2,  23|         kényelemszeretetnek ezt a legendás stiklijét annyira megirigyelte tõle
12824   1,  11|               lehet fölismerni, hogy rossz stilisztának tartja magát, amely tulajdonság
12825   1,  14|                   ízlése szerint, ki román stílusban, ki barokkban, vagy csak
12826   2,  3 |                  is levágnám, amelyekkel a stólát csavarta.)~- Hát Dõry?~-
12827   2,  12|                tervet, õ állapította meg a stratégiát, õ tudta a követendõ taktikát.
12828   1,  10|                   miatt nagyon megszólnák. Stréber, svihák még akkor nem volt.
12829   1,  4 |                    holott felszaporodtak a stréberek, kiknek így most már nincsen
12830   1,  5 |                Dunántúlról. Ismeretes nagy stromfax volt. Nevettek is rajta
12831   1,  12|                   errõl utóbb kisült, hogy studentruhába öltözött hercegkisasszony
12832   2,  10|                    el lassan-lassan a nagy sudár tölgy, ahogy az asztalosok
12833   2,  5 |                  volna a feleségemnek, aki süket és rövidlátó.~- Nem értem
12834   1,  11|                   tokaji eszenciával. Most sül ki majd, ki a legény közöttünk.~
12835   1,  5 |                 self-made man.~Már maga az sületlenség, hogy a házát átalakította
12836   1,  2 |               menyecske, Majornokyné. (Itt süllyedjek el mindjárt, ha nem volt
12837   2,  20|                   búzája is, de el kellett süllyesztenünk, uram, mert rajta voltak
12838   2,  17|                  hát hozzátette -, bárcsak süllyesztette volna el az Isten a poklok
12839   1,  13|                 szobába.~- Úgy? Értem. Egy süllyesztõt.~- Megfordítva, egy emelõgépezetet,
12840   1,  5 |            ismerõsök. Ez fog még csak bent sülni. Szegény Bezerédj, bizony
12841   1,  4 |                    a vánkos innensõ végébe süppedt, lelógott a padozatig, az
12842   2,  4 |                    sehol. Mindebbõl a nagy sürgés-forgásból, keresésbõl ezenközben a
12843   2,  19|                annyira lehetett vinni nagy sürgetéssel, hogy a Szimáncsiné halálos
12844   1,  11|              szerelme, mert már az ebédhez sürgetnek, pedig még sok mondani­valóm
12845   2,  20|                    is volt. Buttler kezdte sürgetni a pör revízióját egy idõ
12846   2,  18|                     se aranyos portást, se sürgõ-forgó udvari népet, egy vén fehér
12847   1,  1 |                  kocsis, aki a lovak körül sürgött, ismételten kérdé a fiútól:~-
12848   1,  5 |                 óta.~Három testes szolgáló sürög-forog a konyhán Vidonkáné, a szakácsnõ
12849   1,  11|                    keresztül-kasul jártak, sürögtek-forogtak itt a múltkor, egy lélek
12850   2,  13|                  volt bent. (Talán olajban sütik - nyugtalankodék Dõry.)
12851   1,  13|              mögött bundán fekvõ s a napon sütkérezõ embert, aki szalonnát falatozott.
12852   1,  1 |                feküdt hanyatt, a napfényen sütkérezve. Balról egy mandulafát horzsolt
12853   2,  12|                  most mindjárt kibukkan és sütni fog. Mihelyt az első felhő
12854   1,  9 |                   megölte.)~- Éppen nektek sütöm a libát, fiacskám. Ez az
12855   2,  14|                   a szó, mintha parittyakõ süvítene a levegõben, s egyenesen
12856   1,  1 |               elereszté az egyik madzagot.~Süvített a kõ, mint a nyíl, szállt,
12857   1,  5 |              kinyitják a kelyhüket az elsõ sugaraira. Be sokszor csalódnak szegények.
12858   2,  3 |               naphoz, kérd meg, eressze le sugarait. Ha a nap kisüt, az ablak
12859   2,  2 |                   tûzzel szórta be aranyos sugarakkal a kúria pléhtornyait, csak
12860   1,  6 |              csodálkozott, hogy az örömtõl sugárzó, megdicsõült arccal állt
12861   2,  9 |                 eresztett a füleikbe, mire súgás-búgás támadt hármajok közt, hol
12862   2,  22|            jutalmát, mert Tóth uram váltig sugdosta Piroskának: Milyen derék,
12863   2,  18|         cselekednie.~Nyilvánvaló, hogy mit súghatott, mert rá egypár hétre staféta
12864   2,  9 |              nemesembernek a lelke meg nem súgja!~- Nem bírtam a szívemmel -
12865   1,  13|                   ide fülét közelebb, mert súgom aztat - csináltam olyan
12866   1,  4 |                elmélázva.~A baronesz odább suhant, a gyertyát megkoppantani.
12867   1,  13|                    a falombok közül, titok suhog a levegõben, titok száll
12868   1,  14|                     hogy a lombok mozgása, suhogása elárulná.~A léptek pedig
12869   1,  4 |                emiatt. A Mariska ruhájának suhogására megfordult, és néhány lépést
12870   2,  17|               asszonyok szeretik ezeknek a suhogását hallani, s rendre jönnek
12871   1,  1 |              daliákkal. Itt élnek, járnak, suhognak, rohannak. Nem tudnak innen
12872   1,  7 |                  szeme elé. Mintha mennykõ sújtana a Buttler szívébe. Megismerte,
12873   1,  12|                 járom és mégis kegyetlenül sújtasz.« Majd egyszerre szívébe
12874   2,  25|               Dőryekkel~  [10] Akkoriban a súlyemelőt hívták így. M. K.~  [11]
12875   1,  3 |            mondhatom neked, ha szúnyog is, súlyos szúnyog. Egy nábob, annyi
12876   1,  4 |             Mariska behozatta a szalonba a súlyosabb tölgyfa asztalt a kék szobából,
12877   2,  8 |                    azonban akkor még semmi súlyt se fektettem erre a firkára,
12878   1,  1 |                    táján nagyon is csekély súlyú és terjedelmű.~Mindegy,
12879   1,  1 |                fiat róluk, quia rögtön non sunt - csak elõbb egy kis kovászos
12880   1,  6 |                  hang keresztülmetszette a sûrû lombozatot, és bejárta az
12881   1,  7 |                   uram, a kovács, hogy egy sûrûbb rostélyzatot illesszen a
12882   1,  4 |              hallatszott, újra egy, mindig sûrûbben; kip-kop, kip-kop, amint
12883   2,  2 |                    már akkor is voltak, és sûrûn járultak a ládához, ahonnan
12884   1,  1 |        parasztszekerek zörgését. Zizegnek, susognak, néha egy szélrohamban összeverõdnek
12885   1,  14|           megtámogatott vén matróna, aki a susogó lombok, madárcsicsergés
12886   2,  4 |                  kezdve átveszi birtokait, sutba hagyítván a corpus jurist,
12887   2,  5 |                Krok apó nevetett.~- Hogyne suttogná, mikor a tekintetes úr nagy
12888   2,  4 |                   érdekfeszítõ találtatik. Suttogni kezdték, hogy a fiatal gróf
12889   1,  4 |             kip-kop, kip-kop.~- Felelet! - suttogták a beavatottak.~A madame
12890   2,  13|                    És itt van még? - kérdé suttogva, álmodozó arccal, merengõ
12891   2,  14|                   Dõry részérõl Borhy Ádám svadronyos kapitány az Esterházy-regimentbõl
12892   2,  4 |                flórenci szalmakalapra, egy svéd kesztyûre és egy röszkei
12893   1,  9 |         scriptumban - egykor a XII. Károly svékus király anyjáé vala, és az
12894   1,  10|                nagyon megszólnák. Stréber, svihák még akkor nem volt. Csak
12895   1,  7 |                hogy rosszul érzi magát. De szabad-e neki visszafordulnia? Egy
12896   2,  1 |                 GYÓGYÍTJA A KICSIT~Bernáth szabadabban lélegzett, csak a visszamaradt
12897   1,  14|                portáról aztán kijuthatna a szabadba.~Hm, ez jó gondolat. Elég
12898   2,  1 |        Mindenekelõtt ki akarom a barátomat szabadítani.~- És hány katonája és ágyúja
12899   1,  12|           vakmerõség költött föl benne egy szabadító gondolatot, egy reménysugárt. (
12900   1,  1 |                   csirkét?~- A kocsmárosné szabadította rá õket, kirántja nekik,
12901   2,  5 |                  egészséget, szerentsét és szabadítson meg mindnyájatokat a Gonosztól,
12902   2,  7 |              posztó, Esztergomban nyerget, Szabadkán katrincát, Selmecen pipát,
12903   1,  5 |                   halmára oda álmodjátok a szabadkőmívesi vakoló kanalat. A magyar
12904   2,  3 |                     a János gróf személyes szabadságának megsértése és a házasságra
12905   2,  21|                   magam is hozzájuthatok a szabadságomhoz.~Csak néha rezzenté föl
12906   1,  9 |           kisasszony, hogy már túllépték a szabadságukat. Minélfogva az egész Bernáth-család
12907   1,  14|                   jut e falakon.~De hogyan szabaduljon ki innen? A kerítésnél egy
12908   2,  17|                  nem úgy, amint az emberek szabályozák őket.~Ezek a siető folyamatok
12909   1,  11|                    nem törõdött most a Noé szabályrendeleteivel, makacsul eltolta a serleget.
12910   2,  1 |                    figurája. Bécsi ollóval szabdalták szét a dombos-völgyes bûvös
12911   2,  17|                 föld titkos erői, hatalmai szabják ezt ki így? Hegyek, sziklák
12912   2,  22|                    nap emlékezetére!~Hiába szabódtak, biz azt el kellett fogadni,
12913   2,  24|                     A kaposi és az ungvári szabók szakadatlanul varrták föl
12914   1,  4 |                   akart: Bónis Mihály.~Egy Szabolcs megyei öreg nemes lelke
12915   1,  10|                fukar köztudat.~Zemplénben, Szabolcsban, Ungban fogatok határoztak.
12916   2,  1 |                Csobajdot, Ladányt, Tardost Szabolcshoz csapták. Ung is kapott valamit,
12917   2,  9 |                 veszi föl magát ennyire. A szabólegény vézna lesz, szeme beesik,
12918   2,  8 |                    Máthé de Bodoló et Réna szabómester.« Szerintük a szabóság derogál
12919   2,  8 |                  szabómester.« Szerintük a szabóság derogál egy nemesembernek.
12920   2,  3 |               Horváth Miklós -, kösd meg a szádat, öcsém. Az ilyen fenyegetések,
12921   2,  7 |                fojtó párájába, az izzadság szaga és a virágoké, melyekkel
12922   2,  13|                    egyik fülében, minthogy szaggatása vala.~Fiscus: Hogyan van
12923   2,  17|             jegygyûrût õhozzá vágta, azóta szaggatást érez minden holdtöltekor
12924   1,  12|           tülekedés. Ki lehetett találni a szaggatott szavakból, a hangokból,
12925   1,  11|                   beszélgetett elfogultan, szaggatottan. Virágmagokról, palántákról,
12926   1,  1 |             mulatta magát, hogy nézegette, szaggatta. A kocsis, aki a lovak körül
12927   1,  5 |                   a konyhán terjengõ finom szagok is, hogy Jézus talán nem
12928   2,  17|                    kombinációja, amit csak szagol, de nem lát. Pediglen sokszor
12929   1,  9 |                    úgyhogy félmérföldnyire szagos volt az egész környék.~-
12930   2,  21|                valami nevetõ fogsor a hegy szájában, Buttler gróf megszólalt:~-
12931   2,  24|                   sok elbiggyesztett piros szájacska; megérkezett az ifjú Buday
12932   1,  5 |                     Panka, mit tátod itt a szájad, mondd meg Vidonkánénak,
12933   1,  8 |                 nagy fejét lehúzni a saját szájához, amire az öreg dörmögött
12934   1,  13|                   Csak talán nem járt el a szájam, csak talán nem maga az
12935   2,  2 |                olyasféle akart kicsúszni a száján, hogy az neki atyafia, de
12936   2,  10|                 hogy ott künn a kiharapott szájú asztalos dühöt fúj ki és
12937   2,  12|                 vala­mi­rõl, örökké járt a szájuk, s hozzá hevesen gesztikuláltak,
12938   2,  3 |                     amelyeket a nap minden szakában összehasonlított, megregulázott,
12939   2,  15|               egy-két okos szóra -, csak a szakácsnéik.~Fönn az érseki palotában
12940   2,  16|                  kanonok, szentszéki ülnök szakácsnéja szedte föl a hírt a piacon,
12941   1,  5 |         sürög-forog a konyhán Vidonkáné, a szakácsnõ körül. Nem gyõzi õket küldözgetni,
12942   2,  12|                  után két szekéren kukták, szakácsok szorongtak az õ fehér habitusaikban,
12943   2,  13|             asztalát, s fejezteti rendre a szakácsokat.~A mulatság a késõ éjbe
12944   1,  14|              Bemegyek, ha az ég a pokollal szakad is össze. Félre, kutyák!~-
12945   1,  4 |             asztalra úgy, hogy a kisujjaik szakadatlan láncba összeérjenek. Valóságosan
12946   2,  24|                kaposi és az ungvári szabók szakadatlanul varrták föl a fekete posztót
12947   2,  10|              mindjárt folttal, hogy a folt szakadjon el, ne a fundamentum, nehéz
12948   1,  8 |               álmodozón.~Az öregúr türelme szakadni készült, ráncok gyülekeztek
12949   1,  5 |                eredmény jött ki. Végre egy szakajtó babot kért a szakácsnétól,
12950   2,  5 |                volt azon minden, a haja, a szakálla, a szemöldjei és szempillái,
12951   1,  4 |                     ha nem simogatja meg a szakálladat, ha nem hallod a csengõ
12952   1,  1 |               akkor magyarul. A két diák - szakállal, bajusszal ékeskedő mindenik -
12953   2,  12|                    fehér harisnyákban.~Egy szakállas jogász, aki az érseki kapuhoz
12954   2,  13|         egyik-másik páncélban, bajuszosan, szakállosan, közöttük egy ártatlan kisgyerek
12955   2,  12|                   szemére. Tavaly óta erõs szakállt eresztett, mely teljesen
12956   2,  22|                   hal, aztán azt mondják a szakértõk, hogy még jobban is meglõhették
12957   2,  6 |            reszketett. Õ emlékezett erre a szakításra, hisz a felesége varrta
12958   1,  3 |                   és illatozik, míg le nem szakítják és azontúl még egy napig.
12959   2,  6 |                   aztán a bélése is el van szakítva belül. Lássuk hát, no!~S
12960   2,  5 |         titkosrendõrnek alkalmazták, amely szakmában nagy hírességre tett szert,
12961   2,  12|          kerekedett a többinek. Mintha egy szál virágot húzna ki valaki
12962   1,  3 |                  kappannak, aki az udvaron szaladgál, hogy õ azelõtt molnármester
12963   1,  12|                    szél mozgatott, a falon szaladgáló árnyékai úgy tûntek föl,
12964   2,  21|                  még azok a csirkék is ott szaladgáltak az ölfarakás mellett, amelyeket
12965   2,  23|            izgatottan, mohón hozzátette:~- Szaladjatok, kérlek, Vidonkáért, hadd
12966   1,  8 |                       No, mi az? El akarsz szaladni? Ohó! Nem oda Buda, gyere
12967   1,  7 |                  messze a mezõn, a szintén szaladó zöld búzák után.~Vissza
12968   1,  4 |              erejével kaparta ki a bûntény szálait.~- Helyes, beszéljünk a
12969   1,  10|                    megy, szóval nyomozható szálakat szerez, s egy este az ablak
12970   2,  17|                 adjon a kisasszony négy-öt szálat a hajából, hogy a kislányomnak
12971   2,  2 |                   szekér szét nem tolta a »szálát«. Az uradalmi épület kapujában
12972   2,  9 |                  hogy mindenekkel ellássa, szállásukat rögtön berendezze és mindenki
12973   1,  3 |               huszonnégy órában szerteszét szállítják az országba a beszélgetési
12974   2,  1 |              Józseffalván, üres méhkasokat szállított valahová, és ott etetett
12975   2,  13|                   ravaszsággal, emelõgépen szállították föl a te ágyas szobádba?~
12976   1,  4 |                 kivéve a levélfoszlányt.~- Szállítsák haza a holttestet - szólt
12977   1,  5 |                 Matschaker-Hof«-ba szokott szállni. Ebbõl kifolyólag aztán
12978   2,  5 |             megtudta Fáy, halálos ijedelem szállta meg; nemcsak õt, de Buday
12979   2,  7 |             lefoszlik-oszlik, mint a Csáky szalmája, ami megint azt jelenti,
12980   1,  14|         turkáltatni, mint a hanyag gazda a szalmájában?~Felforrt a vére, és dühösen
12981   1,  2 |         Szirmay-leányok, de micsoda bolond szalmakalap volt a fejükön. Ott volt
12982   1,  10|                 báró az ámbitusról, széles szalmakalapjával integetve. - Azt hittem
12983   2,  4 |                három dologra: egy flórenci szalmakalapra, egy svéd kesztyûre és egy
12984   2,  10|                annyi volt, mintha most egy szalmaszálat vesz föl valaki az uraság
12985   1,  3 |           orgonaággal a hajában, és a nagy szalonból kezdik kihányni a székeket,
12986   1,  13|                   tótos hang.~Odatekint. A szalonnázó ember szólítja meg, leteszi
12987   1,  3 |          varázsolják a kis nappalit vagy a szalont, még akkor meg nem születtek
12988   1,  10|                õket a vendégszeretõ gazda.~Szalutáltak a diákoknak, s megállították
12989   1,  4 |                   holott mikor élt, mindig szamarazott.~Késõbb azonban azt súgta
12990   2,  9 |                   nekem? Ne higgy te engem szamárnak, aki a te háládért töröm
12991   1,  6 |              vannak hát olyan igazságtalan szamárságok!~A két diák most elbúcsúzott
12992   2,  11|              fogadta:~- Már megint micsoda szamárságot tettél? Miért nem dobtad
12993   2,  9 |                   mindenki elõtt gyengeség­számba megy az ilyen. Az a vélemény
12994   2,  22|                 gyerek megnõjön! Mindennap számítom, mindennap gondolom, hogy
12995   1,  2 |                   hátul szeme. De minek is számítsam, kik voltak valamennyien.~
12996   1,  3 |                    egy pálya ez! Hálára ne számítson az ember.~- De a másvilágon,
12997   1,  6 |               arcán az ereket meg lehetett számlálni. A szemei alatt patkók keletkeztek.~-
12998   2,  13|             nagyurak jönnek ott össze szép számmal.~Nem is csalódtak. Fáy uram,
12999   2,  21|                hamar elmúló gyümölcsnek: a szamócának, a cseresznyének, málnának
13000   1,  5 |                 õrülten számított, teleírt számokkal vagy tíz ív papírt, a homlokáról
13001   2,  20|              gonosz praktikái véget értek (számoljon be értük a másvilágon).
13002   1,  8 |                  űzött velem évek óta, ezt számon kérem öntől.~Orrcimpái remegtek,
13003   2,  12|                 talála a városban elegendõ számú fehér hajú embereket, a
13004   1,  1 |                     A boldogtalan növények számûzetési helyei. Az urak jobbágyoknak
13005   1,  3 |                    de most már hívjuk be a számûzötteket. A rosszból is megárt a
13006   1,  1 |                    A keresztény világosság számûzte õket. Üres lett a föld.
13007   2,  13|              emelte föl.~- Meg kell lenni, szánd el magad, gyermekem - sziszegte -,
13008   1,  2 |              komoly mozdulat a »becsületes szándék« kapuja felé. Tartotta a
13009   2,  1 |          kitalálhatja, miért), a leitatási szándéklatai, a János félrehívása… Ah,
13010   2,  22|               házasság marad.~- No, és mit szándékozik most tenni?~- Hát mit tehetnék?
13011   2,  14|              mondtam, ami nekem tetszik.~- Szándékozik-e azokat megmagyarázni, illetve
13012   2,  4 |                  kiszivárgott, de hogy mit szándékoznak tenni Dõryék? Aranyat adtak
13013   2,  24|                Sennyeyek, Lónyayak hintói, szánjai, az Ibrányi Pali híres négy
13014   2,  3 |                  Ha Dõry ilyen merényletre szánta magát, bizonyára jól megrágta
13015   1,  6 |                   egy réz kétgarasosa; azt szánták a favágónak pálinkára.~Egyszerre
13016   1,  3 |                  uradalom minden erdõivel, szántóival és rétjeivel. A kis kobold,
13017   2,  23|                volt a nagy ékszer-tok, hát szántszándékkal lerúgta a hintórul.~Az úrias
13018   2,  19|                  rajtok, óriási barázdákat szántva, mintha betûket rajzolnának
13019   1,  7 |                 Piroska! - kiáltja, s ment szapora léptekkel egyenest a hajó
13020   1,  7 |                  Igenis, igenis - mondá ez szaporán. - Van szerencsém ösmerni
13021   1,  11|               palántákról, fák és növények szaporításáról tárgyaltak. Bernáth gúnyolódott,
13022   2,  8 |                    csípje meg a dolgát, ne szaporítsa ilyenekkel a szót. Hiszen
13023   2,  2 |                 röszkei komédiát, mint egy szappanbuborékot.~De Buttler mégis szomorú
13024   1,  3 |              borközi állapotban a császárt szapulták, ki meglehetõs mostohán
13025   2,  15|                  pecsenyéje. Az õ lelkükön szárad. Ha szentszéket tartanak,
13026   1,  10|                 nádasok mellett. (Hallod a szárcsák hangját, János? Tik, tik,
13027   2,  16|              mindjárt megrendelt egy csomó szárított diófát koporsókra.~E naptól
13028   1,  3 |              Csókának mindjárt megsúgják a szarkák, ha vendégek vannak valahol,
13029   2,  22|                 Azért álmodtam én az éjjel szarkákkal, meg hogy Napóleon vissza­
13030   2,  10|                   pasquillust ragasztott a szarkofágra, melynek az utolsó két sora
13031   1,  5 |                   hogy megveti a rangot, a származást és a vagyont, hanem csak
13032   2,  2 |                    a Buttlerek Irlandiából származnak. És a kecskék dajkálták
13033   2,  16|               keresztülgázolt rajtuk, tört szárnnyal hulltak, hulltak lefelé,
13034   1,  11|                hogy Zsigát az épület másik szárnyába vezette, holott errõl is
13035   2,  3 |              bolond vagy, kis darázs. A te szárnyaid hamarabb kopnak el, mint
13036   2,  16|                  bátorságát még nagyobbra. Szárnyaira veszi, segíti. Akciókat
13037   2,  11|           röpködött a szobában. A csatakos szárnyairól apró vízcseppek potyogtak
13038   2,  9 |                   Hagyjatok békét.)~Fáynak szárnyakat adott a küzdelem hevülete.
13039   2,  19|               ahová akar, meg az olyan kis szaruért, hogy az ember csak a füléhez
13040   2,  7 |                   s messze eláll, mint egy szarv, de így is illik neki. Elszabadul
13041   2,  9 |               tõgye lenne neki és gombok a szarvain, hogy a Katuskát meg ne
13042   2,  22|                   fürdõházak és mindenféle szarvasok, valami gyönyörûség volt
13043   2,  25|                délre két piros falú, ezüst szarvasokkal pingált poharat tesznek
13044   2,  10|                öreg templomból hazaszéledő szász asszonyok is arról beszéltek: »
13045   1,  5 |                 nevezett ki abban az évben Szatmárba.~De Szatmárnál jobban megbecsülte
13046   2,  10|                    Akik Kölcseyt hallották Szatmárban, meg õt, most habozva töprenkedének: »
13047   1,  5 |                   császár ezért csak egyet Szatmárnak.~Ugyanis a császár új főispánt
13048   1,  5 |               abban az évben Szatmárba.~De Szatmárnál jobban megbecsülte őfelsége
13049   1,  11|                  melynek bútorzatát barnás szattyánbõr székek és dívány képezte.
13050   2,  9 |                  nem. Általában egy komoly szavad van hozzád, Párdány grófja! (
13051   1,  12|               rajtad a szent ruhát, minden szavadat a torkodba fojtanám, de
13052   2,  9 |                     Ígérd meg nekem nemesi szavadra, hogy semmi alakban nem
13053   2,  21|                 jólesõ melege sugárzott ki szavaiból. De most mégis megakadt
13054   2,  3 |                    a hozzátartozók biztató szavaitól, midõn Fáyné elõhozta:~-
13055   1,  12|              lehetett találni a szaggatott szavakból, a hangokból, hogy Bernáth
13056   2,  11|                 Buday uram, mert ezeknek a szavaknak a hatását már nem akarta
13057   2,  8 |                    lesz egy-két barátságos szavam, de majd csak késõbb. Egyelõre
13058   2,  18|          foganatosítani, ha ön engedni fog szavamnak.~- Parancsolatnak veszem
13059   2,  2 |               Olyan nagy volt egy vicispán szavának a nimbusa.~De Fáy nem hagyta
13060   1,  5 |            megnémultatok vagy mi, hogy egy szavatok sincs? Így feleltek ti,
13061   1,  4 |               Isten áldjon meg, fiúk, de a szavatokat ne felejtsétek visszafelé.~
13062   2,  16|                 hangon:~- Tekintve, hogy a szavazatok megoszlottak, én Atya, Fiú
13063   2,  16|             habozott egy percig az egyenlõ szavazatokkal szemben, verejték ült ki
13064   2,  13|                 bennünket. Tessék most már szavazni.~
13065   2,  16|                 gyaníthatta.~Három kanonok szavazott a házassági kötelék felbontása
13066   2,  16|                    azokét is, akik igennel szavaztak. S míg a kanonoki lakokban