Fejezet

 1 1 |             darabont tanácsát s úgy mondta el a Miatyánkot, hogy az
 2 1 |       földre és ráült.~- No uram, - mondta Helvignek, - fogódzz a köpönyegembe
 3 1 |            reájok.~- Minek sírsz, - mondta a bûbájos darabont vigyorogva,
 4 5 |          összeget.~- Hát jól van, - mondta Serédy nevetve. - Ha mához
 5 5 |             Rákóczi elkedvetlenedve mondta rá:~- Bolond vagy, bátya,
 6 7 |     tehénért sem.~- Hát tudod mit - mondta az izmaelita - egy egész
 7 9 |          Tied a vár és a környék, - mondta Huba vezér, - s ameddig
 8 9 |           bevesszük.~- Nem lehet, - mondta rá Huba, - a vár Gedõé lesz,
 9 11| visszamosolygott.~- Ej, galambom, - mondta - Ghéczy várában nem kellene
10 13|       udvarra, ahol a szekér van, - mondta a fejedelmi megbízott suttogva. -
11 13|             dolgot a nagyvezirhez - mondta a csausz - ha õ kerekszámban
12 15|             Bízza reánk kegyelmed - mondta Márton, a barátok fõnöke, -
13 15|           kicsit a testamentumban - mondta a beteg fõúr. - Tudja mit,
14 17|                Be kell ereszteni, - mondta a nádor s mosolyogva fordult
15 17|            Olyan elõkelõ a bûnös, - mondta - hogy csak a nádor meri
16 17|               Bizony elég szépek, - mondta a legidõsebb lovag - szinte
17 20|      aranyat és egy völgy ezüstöt - mondta Rapsonné.~- Kész az alku, -
18 20|      ezüstpénzt és pajzán mosollyal mondta:~- Itt a völgy ezüst. Ki
19 21|             császár elkedvetlenedve mondta Salamonnak:~- Ha ily elleneid
20 21|           eléje egyezkedni, nevetve mondta:~- Egyezkedni akar? Hát
21 22|             homlokát összeráncolva, mondta az ajándék láttára:~- Takarodjatok!
22 22|         ágyában.~- Rá akarok ülni - mondta s elkezdett neki a kezeivel
23 23|             A vár a mienk legyen, - mondta a császár, - akármennyi
24 24|            és kimentette.~- Fiam, - mondta Árpád, - ezt a szolgálatodat
25 25|           dolgunk.~- Megálljatok! - mondta Kis Kampó az elkeseredés
26 28|              és akkor király lesz - mondta Illésházy.~A fõherceg mosolygott.~-
27 29|            odáig volt.~- No Beckó - mondta, - ma nagyszerû voltál.~-
28 30|          királyom.~Zsigmond nevetve mondta Apulnak:~- Úgy látszik kendet
29 32|             mellett.~- Nem lehet, - mondta szigorúan a vezér - mert
30 32|           beszélni, kegyelmes úr, - mondta a szolgálattevõ tiszt. Tahir
31 32|       fejnek.~- Derék vitéz volt, - mondta a meghatottságtól remegõ